Adólefaragó
Adófizetési könnyítések

Az adóhivatalban már csak jelentős késéssel tudják feldolgozni az utóbbi hónapokban beérkezett adókönnyítési kérelmeket. A tartozóknak jó az esélyük a megegyezésre az APEH-hel, ehhez viszont tudni kell, mennyit és hogyan kérjünk.


Bár a vállalkozók tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy havonta járulékokat és egyéb adókat (áfát, adóelőlegeket) is kell fizetniük, sokan mégsem tudják határidőre megfizetni ezeket a tartozásokat.

Tény, hogy a gazdasági válság hatására szinte minden vállalkozásnak megnőtt a követelésállománya (jellemzően vevői tartozások), így tartozásaik összege is. Ha a szállítóiknak tartoznak, akkor előbb-utóbb nem tudnak termelni, mert alapanyagot nem kapnak, így szinte kézenfekvőnek tűnik, hogy az adókötelezettségeket fizetik meg késedelmesen. Sajnos az elektronikus adóbevallás korában az adóhatóság már nagyon hamar lekönyveli a bevallásokat, így az adó megfizetésének esedékességétől számított egy hét múlva már elkezdik a meg nem fizetett adótartozás beszedését. Annak, aki tudja, hogy nem lesz képes határidőre megfizetni a tartozását, célszerű minél hamarabb, akár az adóbevallás benyújtásával egy időben benyújtani a fizetési könnyítési kérelmét.

Halasztás szezonális fizetéskor

Fizetési könnyítés alatt többféle kedvezmény értendő, ezeket lehet akár egyesével, akár csoportosan is kérelmezni. Egyrészt létezik a fizetési halasztás, amikor az eredeti esedékesség helyett későbbi időpontban fizetünk. Ezt akkor célszerű kérni, ha tudjuk, hogy egy nagyobb pénzösszeg később érkezik meg (például a vevő megfizeti a tartozását), vagy az árbevétel nem hónapról hónapra, hanem szezonálisan keletkezik, és abból később rendelkezésünkre áll a megfelelő fedezet. Nem érdemes beláthatatlan időre kérni a fizetési halasztást, mert úgysem fogják engedélyezni, de pár hónap mindenkinek elfogadható időtartam.

Részlet egy évre

Részletfizetési kérelem esetén az adótartozást több részletben lehet megfizetni. Vállalkozások esetében a részletfizetést nem érdemes egy éven túli időtartamra kérni, mert valószínűleg úgysem fogják engedélyezni. Magánszemélyek azonban hosszabb futamidőre is számíthatnak: nagyobb összegű tartozások esetében éppen a rövid periódus lenne vállalhatatlan. Mindenképpen fel kell mérni a kérelem benyújtása előtt, mekkora havi törlesztést engedhetünk meg magunknak, és arra kérni a kedvezményt.

Az elengedett pótlék

Adómérséklésre lényegében csak a magánszemélyek számíthatnak, a vállalkozóknak az adó elengedése nem lehetséges az adózás rendjéről szóló törvény értelmében. A magánszemélyek számára is csak akkor lehetséges a mérséklés (az adótartozás egy részének vagy akár egészének az elengedése), ha a tartozás megfizetése az adózó vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését veszélyezteti. A kérelemben tehát mindenképpen azt kell bizonyítani, hogy a megélhetés forog kockán az adótartozás megfizetésével.

Vállalkozásoknak viszont elengedik a pótlék- és bírságtartozást különös méltányosságból, ha a gazdálkodás lehetetlenül el a tartozás megfizetésével. Akkor van jó esély erre, ha magát az adótartozást egyidejűleg megfizetjük. Régebb óta fennálló tartozások esetében fordul elő, hogy maga az adótartozás a kisebb összegű, és az évek alatt felhalmozott késedelmi pótlék összege a nagyobb. Ilyenkor célszerű mindenképpen a kérelem-ben az adótartozás egyösszegű kifizetését vállalni (akár rögtön a kérelem benyújtásakor egy összeg ben), és a pótléktartozás elengedését kérelmezni, mert így valószínűbb a kedvező elbírálás.

Ártatlan és átmeneti

A fizetési könnyítések csak akkor engedélyezhetők, ha a tartozás keletkezése a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt. Feltétel még, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű legyen, és az adótartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem kaphatunk könnyítést a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a helyi adóra és a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. Fizetési könnyítés a vállalkozások számára tehát csak a munkáltatói járulékokra, áfára és a társaságokat terhelő egyéb adókötelezettségekre (társasági adó, társas vállalkozások különadója, egyéb kisadók) engedélyezhető. Míg magánszemélyek esetében eddig az adómérséklés csak adótartozásra volt engedélyezhető, járuléktartozásra nem, az Alkotmánybíróság döntése értelmében ma már a magánszemély esetében a saját járuléktartozására is kérhető a mérséklés, ha annak megfizetése a megélhetését veszélyezteti.

A jóknak jár

Fizetési könnyítéseket általában azoknak engedélyezik, akik korábban pontosan megfizették az adótartozásaikat, vagy fizetési könnyítések esetében pontosan betartották a határozatban foglaltakat. Azok az adózók tehát nem jó eséllyel pályáznak a kedvező elbírálás terén, akik korábban is adóhátralékkal rendelkeztek, vagy nem tartották be a korábbi fizetési kedvezményeiket. A fizetési könnyítési kérelmeket az adóhatóság elbírálja, és az adózót határozattal értesíti az elbírálásról. A határozatban pontosan leírják, hogy mekkora összeget milyen határidőre kell megfizetni. A fizetési könnyítéssel engedélyezett összeg után a jegybanki alapkamattal egyező össze gű pótlékot számítanak fel, ami mindenképpen kedvezőbb akár a bankhiteleknél, akár a késedelmes adótartozás után felszámított késedelmi pótléknál. Mivel az adóhatóságnak is érdeke az adótartozás beszedése, így ő is partner abban, hogy kicsit később, de biztosan megkapja, ami neki jár, és neki sem áll érdekében, hogy a vállalkozások az adótartozások miatt csődbe kerüljenek.

HOGYAN ÍRJUK MEG A KÉRELMET?

A fizetési könnyítés iránt kérelmet kell benyújtani az adóhatósághoz, a kérelem formanyomtatványa az adóhatóság honlapján is megtalálható (www.apeh.hu) A kérelem azonban akár egy levéllel is megindítható, de ekkor az adóhatóság fogja a formanyomtatványt megküldeni az adózónak kitöltésre. A kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy melyik adónemben, mekkora összegű tartozásra milyen kedvezményt kér az adózó. Be kell mutatni továbbá a fizetési nehézség kialakulásának körülményeit, a vevői és szállítói tartozásokat, a meglévő pénzeszközöket, valamint a kapcsolt vállalkozásokat is. Magánszemély esetében a havi bevételeket (bér, családi pótlék, nyugdíj) és kiadásokat (rezsiköltség, hiteltörlesztés, biztosítások) is be kell mutatni a vagyoni adatokon (lakás, egyéb ingatlan, gépjármű) túl. A fizetési könnyítési kérelem illetékköteles, 2200 forint eljárási illetéket kell az adóhatóságnak megfizetni a kérelem elbírálásáért. Mivel vállalkozások esetében a fizetési könnyítési kérelemben könyvelési adatokat is szolgáltatni kell, ezért célszerű a könyvelőt bevonni a kérelem kitöltésébe.

 
Hírlevél feliratkozás