Mivel 2010-től az eva mértéke a jelenlegi 25-ről 30 százalékra emelkedik, ezért az eva-alany vállalkozóknak célszerű még 2009-ben megszerezniük bevételeiket. Kinek mit kell tennie ezért? Eva-alanyként kétféle nyilvántartást lehet vezetni, de nem minden adóalanynak volt módja választani bejelentkezéskor. Lehet vezetni bevételi nyilvántartást vagy számviteli törvény szerinti nyilvántartást. Ez azért nagyon lényeges, mert a könyvelés módjától függ a bevétel megszerzésének időpontja és így az adófizetési kötelezettség keletkezése is.

Bevételi nyilvántartás esetén ugyanis a bevétel tényleges megszerzésének napja ? azaz a készpénzes ellenérték átvételének a napja, valamint az ellenérték bankszámlás jóváírásának a napja ? szerint kell adót fizetni. De ha az ellenértéket a bizonylat kibocsátását követő 30. napig nem fizették meg, akkor a bevétel megszerzése napjának ez a nap fog számítani. Azaz ha egy számlát az evaalany vállalkozó november 30-án bocsát ki, és neki nem fizetik ki az ellenértéket, akkor a bevétel megszerzésének időpontja december 30-a lesz, így decemberi bevételként még 25 százalék evát kell a bevétel után fizetni. Ám ha ugyanezt a számlát csak december 2-án állítja ki a vállalkozó, és nem fizetik ki neki, akkor a bevétel megszerzésének időpontja január 1. lesz, így már 30 százalékos evát kell fizetnie. Így a két nappal korábban kiállított (és teljesített) számlával máris öt százalék adót lehet megspórolni.

Természetesen más a helyzet akkor, ha a számla ellenértékét megfizetik, mert ekkor az átvétel napja számít. Így ha fizet a vevő, akár a december 30-án kiállított számla is lehet még decemberi bevétel. De ennek az a feltétele, hogy még decemberben jóváírják az adózó bankszámláján a bevételt, vagy készpénzben kifizessék neki.

Jól fizető vevőkkel talán meg lehet beszélni: úgy utalják át az ellenértéket, hogy az még decemberben jóvá legyen írva a bankszámlán ? de a banki munkanapokra nagyon oda kell figyelni!

Decemberben jobb teljesíteni?

A számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok esetében a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján kell adózni, így aki megteheti, annak javasolható a decemberi teljesítés a januári helyett, már ha előteljesítésre jogosult a vállalkozó. Ebben az esetben az ellenérték átvételének napjától teljesen független az adókötelezettség keletkezése, mert az a teljesítés napjával keletkezik.

Azt azért meg kell jegyezni, hogy a 2009-ben megszerzett bevételnek egy hátránya van: hamarabb meg kell fizetni az adót utána, mint ha csak januárban szereznénk meg a bevételt. A decemberi bevételekkel már a december 20-i adófeltöltési kötelezettségnél is számolni kell, míg az 1. negyedéves bevétel után csak április 12-ig kell adóelőleget fizetni.

Üdülési csekk még adómentesen

Mivel 2010-től az adómentes természetbeni juttatások köre néhány esetben marad csak meg, érdemes a vállalkozásoknak elgondolkodniuk azon, hogy még idén természetbeni juttatásokkal honorálják az alkalmazottaikat. Jövőre a kedvezményes adózású természetbeni juttatások után 25 százalékos szja-t kell fizetni, míg a nem kedvezményezettek után már 54 százalék lesz az szja-teher.

A juttatások egy része akár idén is adható a dolgozónak, így jelentős adómeg-takarítást érhet el a cégvezető, míg a természetbeni juttatások másik része nem hozható előbbre, így nem nyerhetünk velük semmit. Célszerű még idén üdülési csekket, iskolarendszerű képzést, művelődési intézményi szolgáltatást nyújtani a munkavállalóknak.

A többi kedvezményes (melegétkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás), valamint nem kedvezményes (hidegétel-utalvány, csekély értékű ajándék) juttatásnak havi vagy időszaki korlátja van, ezért nem lehet például a 2010. évre járó hidegétkezési juttatást még 2009-ben átadni a dolgozónak. Természetesen a többi juttatás is keretek közé van szorítva, de ha lehetőség van rá, mert az éves keretet nem használta még ki a munkáltató, illetve szabad pénzeszköze is van rá, akkor érdemes az esetleges juttatásokat még idén átadni a dolgozóknak.

Üdülési csekk nyújtása akkor minősül kedvezményes adózásúnak, ha a minimálbér összegét nem haladja meg a csekk értéke. Ilyen csekket a munkáltató a következőknek adhatja: munkavállalójának, az ő közeli hozzátartozójának, elhunyt munkavállalója közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulójának, kötelező szakmai gyakorlatát töltő hallgatójának ? évente maximum a minimálbér összegéig. Lehetőség van továbbá a társas vállalkozónak saját magának vagy a közeli hozzátartozóinak is üdülési csekket nyújtani, az egyéni vállalkozó saját magának azonban nem nyújthatja adómentesen, csak az alkalmazottainak. Ezek alapján, ha már a munkavállaló kapott idén üdülési csekket, akkor a munkavállaló közeli hozzátartozójának is lehetőség van üdülési csekket nyújtani, csak nyilatkoztatni kell őket, hogy máshonnan nem kaptak az adóévben ilyet.

Tanulmányok még az idén

Iskolarendszerű képzés esetén a képzés megkezdésének időpontja nagyon fontos az adóztatás szempontjából, ugyanis a 2009. december 31-ig megkezdett képzéseknél eltérő előírások vannak érvényben. A 2005. december 31-ig megkezdett képzések költsége korlátlanul, a 2009. január 31. előtt megkezdett képzések költsége 400 ezer forintig, míg a 2009. december 31-ig megkezdett képzések esetében 178 750 forintig nem számít az adóalapba a képzési költség, így adómentes. 2010. január 1-től a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó mértékig átvállalt költség lesz kedvező adózású (azaz 25 százalékos adókulccsal adózó). Ennek feltétele, hogy a képzés célja a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzése, bővítése, és elvégzését a munkáltató rendelje el, vagy a juttatásban részesülő magánszemély számára szükséges ? a juttató tevékenységével összefüggő ? szakmai ismeretek megszerzése, bővítése legyen. Aki tervezi a munkavállalója képzését támogatni, az még 2009-ben küldje el tanulni a munkavállalót. Így a képzési költségből 178 750 forint adómentes lesz, míg ha ugyanerre a képzésre már csak 2010- ben kerül sor, a képzési költség után 25 százalék szja-t kell fizetnie!

Az utolsó ajándékok

2010-től már nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek a reprezentáció és az üzleti ajándék címén elszámolt összeg. Tehát ha ilyen költségeink merülnek fel, akkor 19 százalékos társasági adót kell fizetni minden ilyen kifizetés után. Mivel 2009-ben a reprezentációnak és az üzleti ajándéknak is van adómentes korlátja, ezért célszerű még az idén erre felkészülni, és akár a reprezentációra, akár az üzleti ajándékra fordított kiadásokat megnövelni.

A reprezentációból 2009-ben az adózó éves összes bevételének egy százaléka, de maximum 25 millió forint után nem kell adót fizetni. Ez azt jelenti, hogy például egy éves 15 millió forintos összes bevételű társaság 2009-ben 150 ezer forintot költhet reprezentációra adómentesen, míg egy évi 3 milliárd forint bevételű vállalat 25 millió forint értékig reprezentálhat.

Természetesen ennél többet is lehet költeni reprezentációs célokra. Ám így a kedvezményezett rész fölötti összeg után 54 százalék személyi jövedelemadót, plusz az szja-val növelt reprezentációs költség után társadalombiztosítási és munkaadói járulékot is kell fizetni.

Üzleti ajándékként az adóévben adott, 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó ajándék minősül. Éves szinten az adómentes korlát a társaság átlagos állományi létszámának szorzata 5 ezer forinttal. Tehát egy 25 fős átlagos létszámú cég esetén 2009-ben 25-ször 5 ezer forint, azaz 125 ezer forint költhető el adómentesen üzleti ajándékra. Az átlagos állományi létszámba (csak az üzleti ajándék esetén) a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagokat, valamint egyéni vállalkozó esetén magát az egyéni vállalkozót is bele kell érteni.

KÉT HÓNAP MŰVELŐDÉSRE

Művelődési intézményi szolgáltatásnak minősül a könyvtári, levéltári szolgáltatás, múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme, előadóművészet, filmvetítés, állat- és növénykert, védett természeti érték bemutatása, közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás. Ennek juttatása történhet utalvány közbeiktatásával (kultúra utalvány, művelődési utalvány), valamint a szolgáltatásról a munkáltató nevére és címére kiállított számla ellenében történő térítéssel. Jövőre teljesen megszűnik e juttatás adómentessége, és 54 százalékos szja-kulccsal fog adózni. Ezért célszerű még idén ilyen juttatásban részesíteni az alkalmazottakat, azok közeli hozzátartozóit. A társas vállalkozó saját magának és közeli hozzátartozóinak is nyújthat ilyen szolgáltatást. A művelődési intézményi szolgáltatás értékéből a minimálbér összegéig lehet idén adómentesen juttatni, azaz magánszemélyenként 71 500 forintig.