Nagyon sok adókedvezmény megszűnik a személyi jövedelemadózásban 2010-től, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy e kedvezményeket lehetőség szerint teljes egészében kihasználjuk még 2009- ben. Mindenkinek felhívom azonban a figyelmét, hogy a személyi jövedelemadózásban igénybe vehető adókedvezményekre együttes korlátot vezettek be 2009-ben (ez az úgynevezett összevont kedvezményalap), a korábbi egyedi kedvezmények helyett. Összevont adókedvezményként a kedvezményalap 30 százalékát, de ezen kívüli korlátként maximum 100 ezer forint kedvezményt lehet igénybe venni.

2010-ben is megmaradnak azok a kedvezmények, amelyek nem tartoznak az összevont adókedvezmény alá, így például a családi kedvezmény vagy a súlyosan fogyatékosok kedvezménye. Érdemes mindenkinek megfontolnia, hogy mit tud kihasználni az alábbi tételek közül.

1. Lakásfelújítás: gyorsan végezzünk!

A háztartási adókedvezmény rendszerét a 2009. évben vezették be, de ezt a következő évtől meg is szüntetik. Az alábbi, számlával igazolt szolgáltatások után lehet igénybe venni az adókedvezményt:

• lakásfelújítással, lakáskorszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatások
• gyermekfelügyelet, gyermekgondozás, háztartásvezetés, házi ápolás,háztartási nagygépek karbantartása, javítása,
• lakás, lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető rendszerének, hideg- és meleg, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása.

A kedvezmény igénybevételekor a magánszemélynek az adóbevallásában kell adatot szolgáltatnia a kedvezményalapot igazoló számlák sorszámáról, kibocsátójának adószámáról, valamint a számlák összegeiről. Akinél tehát esedékessé vált a lakásfelújítás, annak érdemes azt még idén elvégeztetnie ? így lényegében százezer forintot is megspórolhat ezzel a döntésével.

2. Kiegészített nyugdíjbefizetés

Magánnyugdíj-pénztári tagok számára létezik az a lehetőség, hogy a bérükből levont 8 százalékos tagdíjukat továb-bi 2 százalékkal kiegészítsék, így a havi bruttó keresetük 10 százaléka kerül a magánnyugdíj-pénztári számlájukra. Ezzel egyrészt nemcsak a nyugdíjas évei nek a jövedelmét növelik meg az öngondoskodással, hanem a befizetett kiegészítés akár 30 százalékát is visszakaphatják adókedvezményként. De ezt a kedvezményt ? ellentétben az önkéntes egészségpénztári és nyugdíjpénztári befizetésekkel ? nem a nyugdíjpénztári számlán írják jóvá, hanem ténylegesen a magánszemély kapja meg (akár a havi bérszámfejtésnél is mód van a kedvezmény figyelembevételére).

Mivel Magyarországon sajnos a mai napig gyerekcipőben jár az öngondoskodás, ezért mindenkinek javaslom ezt lehetőséget, amellyel duplán jól járnak ? és nem csak az államkasszát gyarapítják a majdani nyugdíj reményében.

3. Kedvezményt hozó biztosítás

Az öngondoskodás másik formája az élet- és nyugdíjbiztosítás megkötése. Nagyon sokan egyrészt megtakarítási formának tekintik, másrészt az utánuk járó adókedvezmény miatt kötik meg a biztosításokat, és csak harmadrészt érdekes a tényleges biztosítási funkció. Erre a kedvezményre is érvényes, hogy a befizetett biztosítási díjak 30 százaléka ? de maximum 100 ezer forint ? vehető igénybe akkor, ha semmilyen más, összevont kedvezményalapba tartozó tételt nem használtunk ki. Érdemes tehát megnézni, hogy mennyi a várható adókedvezmények összege év végén, és akár év végi nagyobb biztosítási befizetéssel maximálisan kihasználni a lehetőséget.

4. Kedvezményes adomány

Közcélú adományozással is kettős célt lehet elérni: egyrészt meghatározott célokat, közösségeket támogatunk vele, másrészt a fizetendő adónkat csökkenthetjük az adomány után igénybe vehető kedvezménnyel. Közcélú adománynak minősülnek a közhasznú szervezeteknek, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek a közhasznú tevékenység céljára, egyházaknak a tevékenységük támogatására, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatására, valamint közérdekű kötelezettségvállalásra fizetett összegek.

Nem minősül közcélú adománynak, és így adókedvezmény igénybevételére sem jogosít, ha bármely adat alapján megállapítható, hogy az adomány befizetése nem történt meg. További kizáró ok, ha a befizetés nem a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat szolgálja, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó ? vagy közeli hozzátartozója ? további vagyoni előnyben részesült. Nem számít azonban további vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, valamint a közoktatási törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény képzésében való részvétel.

5. Felsőoktatási tandíj kedvezménye

Évek óta folyamatosan szűkítik a felsőoktatási tandíj kedvezményét. Utoljára még idén lehet tandíjkedvezményt igénybe venni a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján fizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) után. A korábbi évekhez hasonlóan azonban még idén is lehetséges a magánszemély hallgatói jogviszonyának, felnőttképzésben való részvételének megszűnését követő 5 éven belül is figyelembe venni a kedvezményt ? ez a halasztott adókedvezmény.

Tehát egy magasabb összegű tandíj esetén érdemesebb halasztást kérni, és a következő 5 évben ? a még korábban figyelembe nem vett kedvezményalap után ? igénybe venni az adókedvezményt, míg jövőre már a ?normál tandíjkedvezmény? nem lesz érvényben! Érdemes szintén elgondolkodni azon, hogy idén másik jogcímen veszik figyelembe az adókedvezményt, a felsőoktatási tandíjkedvezmény egészét pedig elhalasztják a következő adóévekre.

Csak maga a hallgató kérheti az adókedvezmény halasztását, így ő lesz az, aki majd figyelembe veheti az adókedvezményt. Viszont a tárgyévben befizetett tandíj után járó adókedvezményt az általa megjelölt személy (már nem csak a közeli hozzátartozók, hanem lényegében bárki, akit ilyen célból megjelöl) veheti figyelembe. Mindkét esetben az oktatási intézmény által kiadott igazolás szükséges az adókedvezmény érvényesítéséhez. Így ha valaki halasztani szeretné a kedvezményt, akkor az erre jogosító kedvezményalapról állítanak ki számára igazolást.

Az előzőekben felsorolt adókedvezmények igénybevételéhez igazolás szükséges, melynek kiadásáról az adóhatóságnak is adatot szolgáltatnak a kiállítók. Nem érdemes tehát trükközni az igazolásokkal, mert az adóhatóság már nagyon gyorsan egybeveti az adatszolgáltatásokat az érvényesítendő kedvezményekkel ? és gyanú esetén azonnal vizsgálatot rendel el!

6. Nagy értékű ingatlanok eladása

A jövő évtől bevezetendő vagyonadó miatt érdemes mindenkinek megfontolnia a lakásértékesítés ütemezését. A vagyonadót lakóingatlanok, vízi- és légi járművek, valamint nagy teljesítményű személygépjárművek után kell majd fizetni 2010. január 1-től. Nem kell ilyen adót fizetni a nem lakás céljára szolgáló épületek után ? például a vállalkozások tulajdonban lévő gazdasági célú épületek sem tartoznak az adótárgyak közé.

A vagyonadó alanyának az minősül, aki a lakóingatlannak ? illetve a vízi-, légi-, és személygépjárműnek ? az adóév első napján tulajdonosa. Ezek alapján, ha valaki például január 10-én értékesíti a lakását, még a teljes esztendőre neki kell megfizetnie a vagyonadót, ha az adott ingatlan adóköteles volt. Ám nem kell minden ingatlan után vagyonadót fizetni, mert ha az állandó lakóhelyül szolgáló lakás forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el, akkor a tulajdonos mentesül a vagyonadó alól. Több ingatlan tulajdonosa a választása szerint egyik, 15 millió forintnál kisebb értékű lakás után mentesül a vagyonadó alól.

Tervezett értékesítés esetén tehát érdemes még az idén nyélbe ütni az adásvételt akkor, ha az ingatlan után fennáll a vagyonadó fizetési kötelezettség. Hiszen ha ugyanezt az ingatlant csak 2010. január 2-án értékesítjük, akkor hiába van már új tulajdonosa az ingatlannak, még a január 1-én tulajdonosként szereplő személynek kell befizetnie a vagyonadót.

AMIVEL ÉRDEMES VÁRNI

Mivel jövőre csökkentik a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékét, ebből a szempontból minden adásvételt érdemesebb jövőre elhalasztani. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4-re csökken. Ha az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efölötti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet.

Lakásszerzés esetén az illeték lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, az e fölötti rész után már csak 4 százalék (az eddigi 6 helyett). A vevő szempontjából a jövő évre való halasztást tudjuk ajánlani. Egyrészt az illeték is kevesebb lesz, másrészt, ha vagyonadó- köteles az ingatlan, akkor egy évnyi vagyonadó-kötelezettséget is lehet vele nyerni. Abban is lehet reménykedni, hogy eltörlik a vagyonadót ? a kormányzásra esélyes Fidesz legalábbis ezt ígéri.