Eljön a vagyonadó éve

Írta: Haszon - 2010. január 01. péntek, 08:33

Összefoglaltuk, miként változnak az adózás szabályai az új évvel. Persze kérdés, meddig lesz így: a májusi választások után sok minden ismét megváltozhat.

1. VAGYONADÓ

Vagyonadót kell fizetnie annak, aki január 1-jén 30 millió forint értéket meghaladó ingatlan tulajdonosa (kivétel a vállalkozások gazdasági célú épülete). Akinek több ingatlanja van, választhatóan az egyik, 15 millió forintnál kisebb értékű után mentesül a vagyonadó alól. Az adó alapja a lakás számított értékének és a korrekciós tényezőknek, valamint a lakás hasznos alapterületének szorzata lesz. A törvény ezeket az értékeket megyénként, a település jellege szerint határozza meg, amit módosítani kell a korrekciós értékekkel. Levonható lesz belőle a felújítási költségek áfája és az ingatlanhoz kapcsolódó helyi adó összege. Vízi járművek, repülőgépek és nagy teljesítményű személygépkocsik esetén is fizetni kell.

2. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSAI

Bevezetik a szuperbruttót: az adó alapját nem csak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem jelenti, hanem azt növeli a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. Emellett azonban megemelték az adójóváírás összegét havi 15 100 forintra. Az alacsonyabb jövedelmű magánszemélyeknél ez nem hoz érezhető változást: a nettó kereset havi 150 ezer forintos bruttó bérig alig 1-2 ezer forinttal fog megnőni, ám a 160 ezer forint felett keresők akár 10?20 ezer forinttal is többet kaphatnak kézhez.

A kedvezményes adókulcsú sávhatárt jelentősen felemelték. Évi 5 millió forint jövedelemig (2009-ben évi 1,9 millió forintig) lesz érvényes az alsó, 17 százalékos adókulcs, míg az efölötti éves jövedelemre 32 százalékos adót kell fizetni.

Megszűnt a háztartási szolgáltatások 2009-ben bevezetett kedvezménye, a felsőoktatási tandíj, a közcélú adományozás, az élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának, valamint az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye. Nem jár többé adókedvezmény a biztosítások, a tandíj és az alapítványoknak fizetett összegek után.

3. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK

Egyéni és társas vállalkozók esetén már nem a minimálbér kétszerese után kell megfizetni a tb-járulékokat és az szja-t,hanem a tevékenységre jellemző kereset után. A törvény definíciója szerint a tevékenységre jellemző átlagkereset a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. (Az, hogy ez szakmánként mennyi lesz, még nem ismert.) Ha a vállalkozó veszteséges, vagy a társas vállalkozó nem vesz fel osztalékot a társaságból, akkor nem kell a kivétkiegészítés után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. Ez vélhetően jó néhány vállalkozó életét meg fogja keseríteni, mert az átlagkereset csak a fizikai foglalkozásúak esetében kevesebb a minimálbér kétszeresénél, a szellemi foglalkozásúaknál a minimálbér 3?5-szöröse a jellemző a KSH adatai alapján.

Nyereséges vállalkozásnak az osztalék után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a jellemző jövedelem mértékéig. Így már nem éri meg tisztán osztalékként kivenni a pénzt, hanem jobb lesz tb-járulékot fizetni. Emellett megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.

4. TÁRSASÁGI ADÓ

A társasági adó kulcsát 16-ról 19 százalékra emelik, a különadót viszont eltörlik. A társasági adóban jó néhány adóalap- növelő és -csökkentő tételt eltörölnek. Azok a korrekciós tételek maradnak meg, amelyek egyrészt a beruházásokhoz, fejlesztésekhez, másrészt a foglalkoztatáshoz kapcsolódnak, valamint a számviteli szabályozásoktól jelentenek eltérést. Megszűnik a helyi iparűzési adó kedvezménye s az adott és kapott támogatások miatti korrekció, valamint a kapcsolt vállalkozástól kapott és adott kamat alapján figyelembe veendő módosító tételek. Az éven túli lejáratú követelések 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, és ezzel az adóalap csökkenthető. (Ugyanis eddig csak a bizonyíthatóan behajthatatlan követelések után lehetett a társasági adóban is elismerten értékvesztést elszámolni.)

A 2008. december 31-ig képződött fejlesztési tartalékot nem 4, hanem 6 éven belül kell adómentesen beruházásra felhasználni. De a veszteséges vállalkozásoknak ez mindenképp adónövekedés, mert a társasági adót az elvárt adóalap után eddig szinte mindenki megfizette, míg különadót a veszteségeseknek nem kellett fizetniük.

A reprezentáció és az üzleti ajándék nem lesz elismert költség, így a társasági adó alapját növeli, ám szja-t nem kell fizetni utánuk.

5. INGATLANOK: CSÖKKENŐ ILLETÉK

A vagyonátruházási illeték általános mértéke az eddigi 10-ről 4 százalékra csökken. De ha az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efölötti rész után az illeték mértéke 2 százalék, ám ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet. Lakásszerzés esetén 4 millió forintig továbbra is 2 százalékos illetéket kell fizetni, az efölötti rész után viszont 6-ról 4 százalékra csökken az illeték mértéke.

Több könnyítést is bevezettek az illetéktörvénybe: a lakóházépítésre és az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő két évvel meghosszabbodik azokban az illetékügyekben, ahol 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le a határidő, és a vagyonszerzők ezt még határidőben kérelmezik.

+5 VÁLTOZÁS A VÁLLALKOZÁSOKNÁL

1. Helyi iparűzési adót ezentúl nem az önkormányzatoknak kell bevallani és megfizetni, hanem az állami adóhatóságnak. Ennek összege eddig a nyereséges és köztartozásmentes vállalkozások részére társaságiadóalap- csökkentő tételnek minősült, ám ez 2010-től megszűnik.
2. Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát 25 százalékról 30 százalékra emelik meg, és az eva jogosultsági határa visszaáll 26-ról 25 millió forintra. A jogosultság az értékhatárt meghaladó bevétel megszerzését követő nappal szűnik meg, így a túllépés is az eva alatt fog adózni. A bevételnek az a része, ami a jogosultsági határt átlépi, nem 30, hanem 50 százalékos adókötelezettség alá esik.
3. A társadalombiztosítási járulékok mértéke 2010-től már a teljes jövedelemre 27 százalék lesz.
4. Megszűnik a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék: mivel ezeket beolvasztják az egészségbiztosítási járulékba, csak a megnevezés változik.
5. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulást az eddigi 177 600 forint/ fő/év helyett fölemelik 964 500 forint/fő/évre.

TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK

Adómentes

? Iskolarendszeren kívüli képzés

? Számítógép és internet

25 százalék szja

? Üdülési csekk (a minimálbér öszszegéig)

? Melegétel-utalvány (havi 18 ezer forintig)

? Iskolarendszerű képzés

? Iskolakezdési támogatás

? Helyi utazási bérlet (számla a munkáltató nevére)

? Önkéntes nyugdíjpénztári és nyugdíjszolgáltatói befizetés (minimálbér 50 százalékáig)

? Egészségpénztári befizetés (minimálbér 30 százalékáig)