Ingatlanadó: örökre vége van?
Megsemmisítette az ingatlanadót az Alkotmánybíróság, viszont továbbra is fizetni kell a hajók, magánrepülők és luxuskocsik után. Röviden azt is taglaljuk, visszajöhet-e az adónem.
Az Alkotmánybíróság (AB) 2010. január 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvénynek a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseit, s azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, áll a testület sajtóközleményében.
Határozatában az AB ? más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve ? leírta, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes.
A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor e törvény értelmében jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, 10 százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Az AB megállapította, hogy ez ? az 5éves elévülési időn belül ? még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna. A lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték ugyanis ? konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül ? bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat. Vagyis éppen azon a ponton bizonyult alkotmánysértőnek a törvény, amelyet ingatlanszakértők már korábban hangsúlyoztak: egy ingatlan értékének megbecsüléséhez szakképzett értékbecslő szükséges.
Az AB szerint ezzel a megoldással a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságból eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.
Az AB megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez az AB döntése értelmében szintén sérti a jogbiztonságot.
Nem jártak jó viszont a valóban tehetősek: az AB elutasította a törvénynek a vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű személygépkocsi adójára vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokat. Ezek után tehát továbbra is adózni kell, értékük megállapításában pedig továbbra is az APEH vagyonadó-kalkulátora segít.
Mivel az Alkotmánybíróság nem az adónemet kifogásolta, elméletileg van lehetősége annak, hogy az Országgyűlés javítson a törvényen és újra elfogadja. A gyakorlati esély azonban kevés, hiszen a jelenlegi kormánynak csak néhány hónapja van hátra, a várhatóan kormányra kerülő Fidesz pedig már korábban kijelentette, hogy eltörli a vagyonadót. A másik akadály, hogy az ingatlanok értékének megállapításához hiányzik a megfelelő adatbázis Magyarországon. Nyugat-Európában nyilvánosan, akár az interneten fellelhető az ingatlanok részletes értéktérképe, regisztere, amely alapján könnyen eldönthető, melyik lakás vagy ház mennyit ér. Amíg ez el nem készül, addig az ingatlanadó visszadobható lesz. Az ingatlanszakma régóta küzd egy ilyen nyilvántartás létrehozásáért, mindeddig sikertelenül. Ha viszont létrejön, számíthatunk a szintén Nyugat-Európában bevett ingatlanadóra.
