A falusi vendéglátás adózása

A falusi vendéglátást többféle adókedvezmény is támogatja: a jövedelem jelentős hányada adómentes, és nem terheli iparűzési adó. Az adó számításának módjára is nagy mozgásteret hagynak a szabályok. Nézzen tehát utána, Ön a legjobb megoldást választotta-e?

A falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységet 2007. január 1. óta különleges adózási szabályok támogatják. Az adómentességet és feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló törvény mondja ki, a tevékenység folytatásának kereteit pedig a 136/2007. kormányrendelet tartalmazza.

Falusi vendégfogadás

FALUSI VENDÉGFOGADÁSNAK minősül az, amikor magánszemélyként saját tulajdonú, falusi lakóházunkban, üzletszerűen mások üdülésének helyet biztosítunk, vagy alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatást végzünk. A falusi vendéglátáshoz nem kell egyéni vállalkozói igazolványt kiváltani, hanem a települési jegyzőnél kell kezdeményezni a nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel a bevételszerző tevékenység jogszerűségének és az adózási kedvezmények igénybevételének alapját képezi.

Falusi vendégfogadás keretében legfeljebb 10 vendégággyal lehet szállást nyújtani, valamint étkeztetési és szabadidőprogram szolgáltatást folytatni, amibe beleértendő a háztartás, a gazdaság működésének bemutatása is, továbbá az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység.

A falusi ház

FALUSI SZÁLLÁSADÁSHOZ falusi lakóház szükséges, azonban ennek fogalma nem közvetlenül a községekben található házakat takarja. Egyrészt a kiemelt gyógyhelynek, üdülőhelynek minősülő községek házaira nem vonatkozik a fogalom. Másrészt beleértendők a tanyás térségek tanyái és a hozzá tartozó épületek is, továbbá azok a lakóházak, amelyek a települések falusias lakóterületnek minősített részén találhatók, így város közigazgatási területén is lehetnek. Sőt, az ingatlanon sátorozóhely biztosítása is lehetséges e tevékenység keretében.

A falusi vendégfogadáshoz használt ingatlant komfortfokozatokkal, illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének minősítése alapján ?napraforgós? jelöléssel legalább ötévente minősíteni kell (lásd a kormányrendeletet). Az SZJAmentességet csak saját tulajdonú falusi lakóház szállás céljára történő hasznosításakor lehet igénybe venni.

Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatás

AZ ALKALMI falusi és agroturisztikai szolgáltatást ugyanazokon a településeken lehet alkalomszerűen (idényjelleggel, vagy nem napi rendszerességgel) nyújtani a látogatóknak, mint a szálláshely biztosítását.

Szolgáltatásai:
? helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása;
? a falusi élet, környezet és munkakultúra bemutatása;
? falusi vendégasztal szolgáltatása (a házigazda által fogyasztott élelmiszerek kerülnek az asztalra);
? a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása;
? saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése a látogatók (üdülők, turisták) részére;
? az előzőekhez kapcsolódó falusi rendezvények szervezése.

Az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatásba nem tartozik bele a szálláshely nyújtása, azt külön kell nyilvántartásba vetetni, de ugyanaz a személy végezheti mindkettőt. A szolgáltató az a magánszemély, aki e tevékenységet az ingatlanán (falusi portáján, tanyáján), személyesen, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak közreműködésével végzi. Egy háztartásban csak egy személy lehet a szolgáltató. A falusi rendezvény természetesen közterületen is helyet kaphat (ha szükséges, közterület-használati engedély vagy bejelentés mellett).

Falusi vendégasztal

A SZOLGÁLTATÁS LÉNYEGE legfeljebb napi 15 látogató részére a családi étkezések céljára előállított házi élelmiszerekhez kapcsolódó tevékenységek bemutatása (pl. kenyérsütés, disznótoros, bográcsozás), a helyi étkezési, ételkészítési és gasztronómiai hagyományok be-mutatása, valamint az így előállított saját készítmények értékesítése. A vonatkozó élelmiszer-higiéniai előírások szerint (lásd 852/2004/EK rendelet II. melléklet) az így előállított élelmiszerekről nem kell gyártmánylapot vezetni, az egészségügyi előírások az ételkészítéshez szükséges ésszerű és hétköznapi higiéné elvárásait tartalmazzák (hidegmeleg folyóvíz, személyi higiéné, tisztán tartott eszközök és felületek, hűtéstárolás, hulladékkezelés).

Adómentes jövedelemhányad

A FALUSI VENDÉGLÁTÁS adómentességét a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, azonban a szabályozás némileg eltér a 2007. és a 2008. évekre vonatkoztatva. A két év feltételei között nem változott: a magánszemély kizárólag falusi vendégfogadóként hasznosíthatja lakóházát (például nem üzemeltet benne panziót vagy fizetővendéglátó szobát is), meg kell felelnie a szállásadási feltételeknek (nyilvántartásba vétel, minősítés, vendégkönyv), valamint bevételi és költségnyilvántartást kell vezetnie (lásd az SZJA tv. 3. mellékletét).

2007-ben az adómentességhez még két feltételnek kellett teljesülnie:

1. a szállásadásból és agroturisztikai szolgáltatásból származó éves bevétele nem haladhatta meg az évi 800 ezer forintot,
2. ezen belül az agroturisztikai szolgáltatás bevétele nem haladhatta meg a 400 ezer forintot.

Ha e korlátokat átlépte a szolgáltató, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kellett vennie.

2008-ban kedvezőbb lett az adózás, hiszen a falusi vendéglátásból származó jövedelemnek mindenképpen van adómentes része:

1. szállásadás nélküli agroturisztikai szolgáltatás esetében a tiszta jövedelmünk akkora hányada adómentes, ahányad része a 400 ezer forint a bevételnek (lásd példánkat a táblázatban);
2. a szállásadás és kapcsolódó szolgáltatás jövedelméből a 800 ezer forint bevétellel arányos rész (lásd példánkat).

Adószámítás

ADÓBEVALLÁST ? más adóköteles jövedelem hiányában ? akkor kell benyújtania a falusi vendéglátást folytató magánszemélynek, ha adóköteles jövedelmet is elért ebből a tevékenységből. Az adóköteles jövedelemrészt az önálló tevékenységek között kell szerepeltetni, így azt az adótábla szerinti 18, illetve 36 százalékos adókulccsal számított adó terheli. Az adózó attól a negyedévtől kezdve, amikor meghaladta az adómentesség határát, adóelőleget fizet a negyedévet követő hó 12. napjáig. Az adóelőleg alapjának megfelelő összeget terheli még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is.

A falusi vendégfogadásból származó jövedelmet nem lehet a tulajdonostársak, illetve házastársak között megosztani, hanem annak kell elszámolnia, akinek részére a települési jegyző az engedélyt kiadta. Ezzel szemben, ha családi gazdaság keretében mint kiegészítő tevékenység szerepel a falusi vendégfogadás, a bevételek és a kiadások feloszthatók, beletartoznak a családi gazdálkodó és a közreműködő családtagok bevételei, illetve kiadásai közé. Ha azonban az őstermelői vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével együtt kezeljük e jövedelmet, megszűnik az előbbiekben említett adómentességünk. A falusi vendéglátás bevétele az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt álló egyéni vállalkozó esetén nem minősül evás jövedelemnek.

Áfa és egyéb adónemek

MIVEL A FALUSI VENDÉGFOGADÁS önálló tevékenység, az adóalanynak adószámmal kell rendelkeznie, az áfatörvény hatálya alá tartozik, és számla-, nyugtaadásra kötelezett. A legfeljebb 10 ágy kapacitás miatt nem minősül kereskedelmi szálláshelynek, így a falusi szállásadás mint ingatlan-bérbeadás áfamentes, kivéve ha az adóalany az áfás elszámolást választja. Ekkor a kiadásait terhelő áfa teljes egészében levonhatóvá válik. A többi szolgáltatás és a termékek eladása a 20 százalékos áfakulcs alá tartozik, de 5 millió forint éves bevételig alanyi adómentesség választása is lehetséges.

A helyi önkormányzati rendeletek függvényében a szállásadás miatt idegenforgalmi adó beszedésének kötelezettsége is felmerülhet. Ugyanakkor a falusi vendéglátó a helyi iparűzési adónak sehol nem alanya.

Varga Anikó

Haszon Agrár 2008/3.