Készítsünk mezei leltárt!

Jelentős hatással van az adó összegére és az önköltség alakulására a valóságtól eltérő mezeileltár- érték. Sokan csak a termelési kiadásokat veszik számba, és a készletekből a termelődő érték valahogy ?kimarad?.

Pedig az építőipar után a revizorok most a mezőgazdaságra fenik a fogukat.

Az év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kötelesek összeállítani a mezőgazdasági vállalkozók, amely tételesen tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat. Ennek elszámolása ? és a leltár elkészítése ? a mezőgazdasági tevékenység sajátosságaiból adódóan összetett feladat. Ebből a témakörből most kiemelten a mezei leltárral kapcsolatos tudnivalókra hívjuk fel a figyelmet.

Mi szerepel a leltárban?

A számviteli törvény meghatározza a befejezetlen termelés fogalmát és annak értékelését. E szerint a befejezetlen termelés olyan eszköz, amely az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás fázisában van. A termék-előállítás befejezésére csak a következő évben vagy években kerül sor.

A befejezetlen termelést a mérlegben előállítási költségen kell értékelni. Mérlegértékét egy időpontban, általában az év végén kell megállapítani, a mérleg készítéséhez. A mezőgazdasági tevékenység sajátosságaiból adódóan a befejezetlen termelés elszámolásánál kiemelten figyelembe kell venni az időbeli elhatárolás és a lényegesség számviteli elveit.

A mezei leltár értékét azok a következő év/évek növénytermelése érdekében végzett költségek, ráfordítások jelentik, amelyeknek hozamai csak később ? egy, esetleg néhány esztendő múlva ? jelentkeznek.

Összetevői a gyakorlatban:

1. az őszi szántás, az őszi vetések, és minden egyéb olyan munkálat, amelyet a tavaszi vetésű növények érdekében ősszel, vagy ezt követően, de tárgyév december 31-ig végeztek el;
2. a szervestrágyázás (hígtrágyázás), az őszi műtrágyázás, az évelő pillangós takarmányok, évelő fűmagvak, a gyep és egyéb szántóföldi évelők telepítésének költségei;
3. állattartásban a keltetőbe berakott tojás értéke.

Alapos nyilvántartás

1. A következő üzleti évek érdekében felhasznált élő- és holtmunkát ugyanúgy bizonylaton szükséges rögzíteni, mint a tárgyévi növénytermelés érdekében felmerült ráfordításokat.

2. A mezei leltárt nyilvántartásban kell kimutatni, még abban az esetben is, ha a vállalkozó a késztermékekről nem vezet nyilvántartást.

3. A mezei leltár vezetése táblánként, analitikus nyilvántartásban történjen. Ilyen módon az előző évi ráfordítás a vetésterv módosítása esetén is a megfelelő költségviselőre, ágazatra kerül elszámolásra.

Az elszámolásról mi döntünk

A több üzleti évre ható mezei leltárról az élettartam évei között ugyanúgy kell bizonylatot kiállítani és hasonlóan lehet felosztani, mint a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását. Azt az alternatívát is választhatjuk, hogy a mezei leltár értékét az élettartam, vagy a hozamra gyakorolt hatás alapján lineárisan vagy degresszíven számoljuk el.

A vállalkozások mindezekkel kapcsolatos döntései a számviteli politikában jelennek meg. A mezei leltár leírását abban az évben kell elkezdeni, amelyikben a hozamra először gyakorol hatást. A számla egyenlege év közben a több évre ható munkák következő években elszámolandó hányadát mutatja.

Összességében elmondhatjuk, hogy a számviteli törvény csak azt rögzíti, hogy a több évre ható termelési költségeket a szerint számoljuk el, ahogy azok a hozamokra hatnak. Ez pedig többékevésbé egyéni döntésünk.

Mit kell rögzíteni a számviteli politikában?

1. 1A leírás megkezdésének időpontját, így például a teljesítés évét, a telepítést követő évet;
2. Az elvégzett munkák értékének az egyes években termelési költségként elszámolandó hányadát;
3. A leírás időtartamát.

A mezőgazdaságban a 23. Befejezetlen termelés számlacsoporton belül a következő számlákat célszerű alkalmazni:

• 231. Mezei leltár
• 232. Főtevékenység egyéb befejezetlen termelése
• 233. Egyéb tevékenység befejezetlen termelése

Elszámolás költségnemenként

Ha a költségek költségnemek szerinti elszámolását határozták meg a számviteli politikában, a leltár elszámolása a következő:

1. Könyvelés a ráfordítás évében:

1. 1. Költségek elszámolása költségnemek szerint: Tartozik az 51?57. Költségnemek
Követel az 1?4. Eszközök, kötelezettségek

1. 2. A mezei leltár aktiválása év végén, előállítási költségen történik. Több évre ható ráfordítások ? így szervestrágyázás, évelő növények telepítése, komlótelepítés, talajjavítás, gyomirtózás stb. ? elszámolásánál vigyáznunk kell arra, hogy csak az adott évet terhelő hányadot számoljuk el a következőképpen:

Tartozik a 23. Mezei leltár
Követel az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

2. A felhasználás évében a mezei leltárt a folyó évi növénytermelés költségei között számoljuk el a 23. Mezei leltárral szemben.

Elszámolás költségviselőnként

A költségek elsődleges költséghely szerinti és költségviselőnkénti elszámolása esetén a költségnemek elszámolása következő:

1. Tartozik a 71?76. Tevékenységek, termékek költségei,  a 6. Üzemek költségei
Követel az 1?4. Eszközök, kötelezettségek

2. Tartozik az 51?57. Költségnemek
Követel az 59. Költségnem ellenszámla

3. A mezei leltár aktiválása év végén, előállítási értéken:

3. 1. Tartozik a 23. Mezei leltár
Követel a 79. Saját termelésű készletek változása

3.2. A következő éveket terhelő költség elszámolása:
Tartozik a 719. Következő évek növénytermelésének költsége
Követel az 1?4. Eszközök, kötelezettségek

Év végén: Tartozik a 23. Befejezetlen termelés
Követel a 79.  Saját termelésű készletek változása

A következő év elején ezeket a költségeket a folyó évi növénytermelés költségeként számoljuk el.

4. Mezei leltár értékének a könyvelése a felhasználás évében:
Tartozik a 711. Folyó évi növénytermelés költségei
Követel a 23. Mezei leltár

Ne kerülje el a figyelmünket, hogy a befejezetlen termelést ért elemi kár összegének a 86. Egyéb ráfordítás számlacsoportba történő elszámolásával járunk el helyesen.

Mit, mikor, mennyi idő alatt?

Kedvezőtlen időjárás vagy nem megfelelő munkaszervezés miatt előfordulhat, hogy nem tudják időben ? a tárgyévben ? betakarítani a növények egy részét. Ebben az esetben is a Mezei leltár számlát kell alkalmazni, de az eddigi elszámolástól elkülönítve, 232. Mezei leltár ? termény megjelöléssel.

A már termelő, évelő kultúráknál a folyó évi termés betakarítása után felmerült növényápolási költségeket a következő év termelése érdekében felmerült költségeként számoljuk el, és év végén mezei leltárként mutatjuk ki.

A több évre ható vegyszeres gyomirtásnál az évenként elszámolt összeget vagy hányadot a vállalkozás számviteli politikájában meghatározza, valamint számlarendjében rögzíti. A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a vegyszeres gyomirtás esetében  az 1. évben 60%,  a 2. évben 40% költséget célszerű a növény költségeként elszámolni.

Három évre ható szervestrágyázás esetén a költségből  1. évben 50%,  2. évben 35%,  3. évben 15% költség elszámolása javasolt. Rét- és legelőtelepítés költségét 10 év alatt, évente egyenlő arányban számolják el a vállalkozások.

A lucernatelepítés, a füveshere és a fűmag telepítésének költségeit három év alatt számolják el:  1. évben 33,33%-ot,  2. évben 33,33%-ot,  3. évben 33,33%-ot.

A szamócatelepítés költségeinek két év alatti, egyenlő részletekben történő elszámolását célszerű kialakítani.

Adózási összefüggések

A valóságnál kisebb vagy nagyobb mezeileltár- érték megállapítása jelentős hatással van az adó összegére. Ha a leltárban nem szerepeltetjük a készletek között azt, amire egyébként költséget számoltunk el, akkor az adózás előtti eredményünk ? nem éppen szabályosan ? jóval kisebb lesz, mintha ?odafigyeltünk? volna. Ez természetesen az önköltség összegére is torzítólag hat. A számviteli törvény előírásainak és adózási kötelezettségeinek csak akkor tesz eleget a vállalkozás, ha a költségek megosztásával, elszámolásával a fentebb leírtak szerint jár el. Tudomásunk szerint a revizorok az építőipar után a mezőgazdaságot jelölték meg célpontnak, és igyekeznek ?kiképezni? magukat mezei leltárból.

Kondorosi Ferencné