Számlázás mindenek előtt

A mezőgazdasági kistermelés bevételi értékhatára 7 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Emellett kevés a mezőgazdaságot érintő változás, a módosítások szektorsemlegesek, de éppen ezért mindenkit érintenek.

Szigorúbb számlázási előírások

Számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségének elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, illetve bármely, az értékesítésben közreműködő magánszemély is 10 ezertől 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal lesz sújtható. Emellett az értékesítésben közreműködők közvetlen vezetőjét (pl. a boltvezetőt) 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság fenyegeti.

Az áfa-törvény egyik módosítása a számla kibocsátásának dátumát érinti. Ennek értelmében az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított ?ésszerű időn belül? köteles gondoskodni a számla kiállításáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy készpénzfizetés esetén a fizetés időpontjában kell a számlát kiállítani, átutalással történő fizetés esetében pedig megmarad a 15 napos határidő. 15 napon túli számlakibocsátásra lehetőség csak akkor van, ha az ügylet nem jár adóáthárítással (adómentes értékesítések). Ezen ügyletek esetében ugyanis a törvény nem pontosítja az ?ésszerű idő? tartalmát.

A számlát kiállíthatja maga a kötelezett, illetve meghatalmazottja is. Ez utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen írásban megállapodást kell kötnie egymással a számlakibocsátás feltételeiről és módjáról.

Egyszerűsítési lehetőségként szerepel az új áfatörvényben a gyűjtőszámla, melynek lényege, hogy ha az adóalany ugyanannak a vevőnek egy áfa elszámolási időszakon belül több alkalommal értékesít, akkor arról elegendő egy ún. gyűjtőszámlát kibocsátania. A gyűjtőszámlára egyebekben a rendes számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az ügyleteket tételesen szerepeltetni kell rajta, így valójában nincs számottevő egyszerűsítés.

2009-től az átalányadózó egyéni vállalkozók és őstermelők, valamint az eva-alanyok vonatkozásában is számlatartási kötelezettséget írnak elő. Ez azt jelenti, hogy bár az érintettek a költségeikkel nem számolnak el, de beszerzéseikről számlát kell kérniük, s azokat az adó megállapításához való jog elévülési időtartamán belül meg kell őrizniük. Amennyiben ezt a kötelezettségüket elmulasztják, akkor a beszerzett áru, vagy igénybe vett szolgáltatás forgalmi értékének 20 százalékáig terjedő összegű mulasztási bírságra számíthatnak.

Készpénzből legyen kevesebb

Fontos tudni, hogy 2009-től a 250 ezerforintot meghaladó ügyletek körében az ellenérték kiegyenlítése ? a bankszámlanyitásra kötelezett adóalanyok között ? készpénzes formában nem történhet meg. Amennyiben a vevő mégis készpénzzel fizetne, akkor a 250 ezer forintos értékhatárt meghaladó összeg 20 százalékát mulasztási bírságként vetheti ki rá az adóhatóság, mégpedig ügyletenként. Ennek kapcsán lényeges kiemelni, hogy az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell vonni. Ha az ügylet folyamatos teljesítésű, akkor minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Erre az üzleti szféra valószínűleg több számla kibocsátásával fog reagálni.

A számviteli törvény módosításai között jelenik meg az a szintén sokakat érintő változtatás, amelynek értelmében a vállalkozások pénztárában fellelhető napi záró készpénzállomány átlagos összege nem lehet több mint 500 ezer forint, vagy az előző évi összes bevétel 1,2 százaléka. (A bevételeket éves szintre kell átszámítani azoknak is, akik csak tört évben működtek.) A két határérték közül a magasabbat lehet érvényesíteni. Jogelőd nélkül alapított vállalkozásoknál az alapítás évében és az azt követő évben a záró pénzállomány napi átlaga az 500 ezer forintot nem haladhatja meg.

Pontosított agrárjövedelmek

Pontosításra kerültek a falusi vendégfogadásból származó jövedelem megszerzéséhez kötődő fogalmak (pl. falusi vendéglátás, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység bevétele), illetve új értelmező fogalmak kerültek bevezetésre (falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység, falusi vendéglátásból származó jövedelem). (Szja-törvény 3§ 55?59. pontjai.)

A mezőgazdasági kistermelés bevételi értékhatára 7 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.

Emelkedik az átalányadózás választási lehetőségének értékhatára: általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra. Az adómentesen nyújtható béren kívüli juttatásokra vonatkozó eddigi évi 400 ezer forintos felső határ megszűnik, azonban egyedi éves korlát vonatkozik majd az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségére (a minimálbér két és fél szerese) és a művelődési intézményi szolgáltatásra (a minimálbér értéke). Ezekre a juttatásokra eddig nem volt felső korlát.

A feketézés fehérítése

Illegálisan foglalkoztatott munkaerő esetén a foglalkoztató mellett az a személy, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége lenne a bejelentési kötelezettség teljesítése, a be nem jelentett foglalkoztatottanként akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Amennyiben az adóalany igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 százalékával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot vethet majd ki.

Bővül az adószám felfüggesztésére okot adó tényállások köre:
? azon adózók esetében, akik hosszabb időn keresztül (1 év) nem tesznek eleget például bevallási és befizetési kötelezettségeiknek,
? a számla-, nyugtaadási kötelezettség többedik alkalommal történő elmulasztásáért az üzletlezárás, vagy tevékenység felfüggesztésének időtartamára szabható ki.

30 százalékos adókedvezmények

Az adójóváírás, valamint az őstermelői adókedvezmény, a személyi és családi kedvezmények szabályainak változatlanul hagyása mellett módosították az össze vont adóalap adóját csökkentő kedvezmények szabályait. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig és legfeljebb évi 100 ezer forint keretösszegig az összevont kedvezményalap 30 százalékát lehet adókedvezményként érvényesíteni. Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerű egyedi korlátozások tehát megszűnnek, és az érintett adókedvezmények mértéke egységesen 30 százalék lesz. A 3,4 millió forintos jövedelemhatár felett ? 3,9 millió forintos éves jövedelemhatárig ? továbbra is fokozatosan szűnik meg az adókedvezmények igénybevételi lehetősége.

Az újonnan megszületett ?háztartási adókedvezmény? a jellemzően a háztartások által igénybe vett és ténylegesen is a ?lakás falain, a ház kerítésén? belül megvalósuló szolgáltatások körére vonatkozik (például lakásfelújítással kapcsolatos szolgáltatások, háztartási nagygépek javítása, gyermekfelügyelet, házi ápolás). A kedvezmény alapja a számla (áfát tartalmazó) értéke, mértéke pedig ? a többi kedvezményhez hasonlóan ? 30 százalék. Ezzel a kedvezménnyel a számlaadási fegyelmet kívánják erősíteni.

Jogosulatlan támogatás büntetése

A kivethető adóbírság felső határa módosul bizonyos esetekben. Az adóbírság mértéke általánosságban az adóhiány 50 százaléka. Ha viszont az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke a következő évtől akár a feltárt adóhiány 75 százaléka is lehet.

Fontos tudni, hogy adóbírságot állapít meg az adóhatóság abban az esetben is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvissza igénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy az igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását és a jogosultság hiányát az adóhatóság kiutalás előtt megállapította. Ebben az esetben a bírság alapja a jogosulatlanul igényelt összeg.

Zárjegyelőírások rendeletben

A jövedékiadó-törvényt érintő változások közül azt emeljük ki, hogy a törvény felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy rendeletben szabályozza a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjeggyel történő elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának és technikai feltételeinek, az adójegy igénylésének és visszavételének részletes szabályait.

Alkalmazottak egyszerűsített bevallása

Az adóhatósági adó megállapítás, mint az adó megállapítási kötelezettség egyik formája 2009-ben megszűnik, helyébe az egyszerűsített bevallás lehetősége lép. Ennek lényege, hogy azok a magánszemélyek, akiknek alapvetően csak kifizetőtől, vagyis munkáltatótól származó jövedelmük van, kérhetik az adóhatóságtól, hogy az adóbevallásukat az APEH állítsa össze. Az ez iránti igényt a tárgyévet követő év február 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

A bejelentést vagy erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton lehet megtenni. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján összeállítja az adóalany szjabevallását, s arról legkésőbb április 30-ig értesíti az adózót (postai, vagy elektronikus úton). Ha az adóalany egyetért a bevallásban foglaltakkal, akkor azt vissza kellküldenie (legkésőbb május 20-ig), ha pedig kifogása van, akkor a visszaküldés előtt lehetősége van az adatok korrigálására.

A munkáltatók továbbra sem lesznek kötelezve arra, hogy munkavállalóik kérésére elkészítsék a munkavállaló adóbevallását (munkáltatói adó megállapítás), de ez esetben kötelesek tájékoztatni a munkavállalókat az egyszerűsített bevallás lehetőségéről.

Egyéb változások

Megszűnik a magánszemély osztalékból származó jövedelmének, és az egyéni vállalkozó osztalékalapjának 35 százalékos kulcsa: az osztalék, illetve az osztalékalap teljes összege (főszabály szerint) 25 százalékkal adózik.

Az éves bevallásra kötelezett vállalkozások számára az éves bevallások és fizetések határideje az eddigi február 15-ről február 25-re módosul. Amennyiben az adóalanynak egy adott elszámolási időszakban elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, akkor ?nullás? járulékbevallás helyett elektronikus űrlapon nyilatkozik erről. Ez a nyilatkozat is bevallásnak minősül, tehát valótlan adattartalma esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható.

Cégautó

A korábban a személyijövedelemadótörvény keretei között szabályozott cégautó adó rendszere átalakul. A szabályozás átkerül a gépjárműadóról szóló törvénybe. A cégautó adó a következő évtől kezdődően vagyoni típusú adónak minősül. Adókötelesnek az a személygépkocsi minősül, amely nem magánszemély tulajdonában van, továbbá az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amely után költséget számoltak el (az értékcsökkenési leírás is költség!).

Az adó alanyának a tulajdonost, a lízingbevevőt, illetve a használót kell tekinteni. Az adó mértéke az 1600 köbcentiméter hengerűrtartalmat vagy az 1200 köbcentiméter kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén havi 7 ezer forint, minden más személygépkocsi után havi 15 ezer forint.

Az adót önadózás keretében negyedévente, a negyedévet követő hónap 20- áig kell bevallani és megfizetni. Fontos tudni, hogy a cégautó adóból levonható az érintett negyedév hónapjaival arányos, határidőben megfizetett gépjárműadó összege.

Nem sarcolják az öröklést

Nem az adótörvényeket, hanem az illetéktörvényt érintő változás, de sokakat érint az öröklési illeték szabályrendszerének átalakítása. Ennek értelmében a gyermek, házastárs, szülő, eltartott szülő nélküli unoka öröklése esetén illetékmentessé válik a megszerzett örökrész (lakás) tiszta értékéből 20 millió forint. Amennyiben a megszerzett lakás tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor a különbözet erejéig mentességet élveznek az egyéb öröklési illeték alá eső vagyontárgyak. Megjegyzendő, hogy illetékmentessé vált az állampapírok öröklése is. (Eddig csak a takarékbetétek voltak illetékmentesek.)

Pataki László, Szóka Károly