Mi legyen a szerződésben?

A szerződések teljesítése során a feleknek úgy kell eljárniuk, ahogy az adott helyzetben ez ?általában elvárható?. Az, hogy mennyire homályos ez a kategória, rögtön kiderül, amint az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállaltakat.

Egy termelő esetében az általában elvárható magatartás körébe természetesen a helyes gazdálkodási gyakorlat elemei is beletartoznak, ezeket nem szükséges papíron rögzíteni. Az, hogy az adott kultúrában vagy partneri viszonyban ezen kívül még mi mindent tekinthetnek a technológia ?magától értetődő? részének, már korántsem ennyire egyértelmű. Például az öntözés kérdése könnyen vita tárgya lehet.

Elmaradt a garantált bevétel

Az alperes integrátor és a felperes termelő között hibridkukorica-termeltetési szerződés jött létre. A szerződésben rögzítették, hogy ? a mellékletet képező szakmai feltételrendszer teljesülése esetén ? az integrátor a lineáris öntözésre berendezett területen hektáronként 250 ezer forint+áfa, az egyéb öntözésre berendezett területen (csévélős stb.) 200 ezer Ft/ha+áfa árbevétel elérését garantálja.

A szerződés mellékleteként az alperes kizárólag vetési útmutatót adott át a felperesnek, amely a kiadott alapanyag mennyiségére, fajtajellemzőire és vetési előírásaira tartalmazott adatokat. A felperes a termelés során csévélős öntözést alkalmazott. A termeltetést az integrátor szakemberein keresztül felügyelte, azzal összefüggésben kifogást nem emelt. A termeltetésben maga is közreműködött: a címerezést és betakarítást ő végezte. A betakarításkor azonban a terméseredmények elmaradtak a várttól.

A termelő 200 ezer forint/ha+áfa garantált ár elszámolásával számlát állított ki, amelyben 31 371 353 forint megfizetésére hívta fel az integrátort. Az integrátor válaszlevelében közölte, hogy a termelést felügyelő fajtatulajdonos jelzése szerint technológiai hiányosságokat állapított meg, emiatt csak a tényleges termés árát fizeti ki.

A felperes időközben aszálykár miatt igénybejelentéssel élt, amelynek eredményeként 12 722 000 forint állami támogatást fizettek ki neki.

Nem kell mindent írásba adni?

A termelő keresetében 31 371 353 forint és kamatai, illetve a perköltség megfizetésére kérte az integrátort kötelezni. Álláspontja szerint az integrátor ? a szerződésben rögzített szakmai feltételrendszer teljesülése esetén ? árbevétel- garanciát vállalt. A szerződésben csak vetési útmutató szerepelt, ennek előírásait betartotta. Az alperes a termeltetés során nem emelt kifogást, öntözési hiányosságot nem jelzett, noha azt felügyelte, és közvetlen tapasztalattal is rendelkezett, mivel a kukorica címerezését és a termés betakarítását maga végezte el. A termelő sérelmezte azt is, hogy az integrátor a követelésből levonná az aszálykárral kapcsolatos állami támogatást.

Az alperes nem vitatta, hogy a szerződéskötéskor a felperesnek öntözési technológiai utasítást nem adott, de arra hivatkozott, hogy annak tartalmát a felperes ismerte, mert a korábbi években a technológiai utasítás kidolgozásában maga is közreműködött. Ezen túl az volt az álláspontja, hogy a felperesnek tisztában kellett lennie az irányadó szakmai szabályokkal, amelyek közül az öntözésre vonatkozót megszegte, és a terméseredmény emiatt maradt el.

Kérte továbbá, hogy az aszálykár címén kifizetett összeget vonják le a követelésből, és a felek között alkalmazzanak 50-50%-os kármegosztást. Álláspontja szerint ugyanis a felperes együttműködési kötelezettségét megszegte, amikor a növények fejlődésének elmaradását nem jelezte. Ilyen értelemben a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Megszegni csak a leírtakat lehet?

Az elsőfokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 18 649 353 forintot, valamint ennek késedelmi kamatát. Az aszálykárral kapcsolatos állami támogatást ugyanis a felperes követeléséből levonta, ezzel az összeggel a termelő jogalap nélkül gazdagodott volna.

A bíróság ? a termelő véleményével megegyező módon ? úgy látta, hogy döntését a szerződés tartalmára alapozva kell meghoznia. A termékértékesítési szerződés a törvényi feltételeken túl plusz elemet is tartalmazott: az alperes az elérhető árbevételre garanciát vállalt. A garanciavállalás feltétele a szerződés mellékletét képező szakmai feltételrendszer teljesülése volt ? a melléklet azonban kizárólag egy vetési útmutatót tartalmazott. Ez azért lényeges, mert a garanciavállalás során az alperes az öntözést meghatározó szempontként kezelte, fejlettebb technikai megoldás esetén ugyanazon hibridnél magasabb árbevételt garantált. Mindez igényelte volna, hogy az öntözés mikéntjét is szerződésben rögzítsék. A bíróság szerint a szakmai feltételeknek nem általában, hanem a szerződés részeként kell megjelenniük.

Alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását is, hogy a felperes megszegte az együttműködési kötelezettségét, amikor a növények fejlődésének elmaradásáról őt nem tájékoztatta. Az alperes a termeltetési folyamatot végig felügyelte, a címerezésben és a betakarításban pedig közvetlenül is résztvett. Szakemberei többször jártak a területen, az öntözésre is kiterjedő feljegyzéseket készítettek, ám sem a vetésnél, sem az öntözésnél rendellenességet nem észleltek, kifogást nem emeltek.

Van, ami írás nélkül is kötelező!

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezett. A másodfokú bíróság ítéletével az alperes marasztalásának összegét 12 432 902 forintra és ennek kamatára szállította 1e. Döntésének indoka szerint a szerződés érvényes létrejöttéhez szükséges és egyben elegendő, ha a felek a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodnak. A szerződés tartalmává válnak azonban ? külön kikötés nélkül, hallgatólagosan is ? mindazon kötelezettségek, amelyek az adott szerződés természetéből, a felek közötti korábbi gyakorlatból, valamint a szakmai szokásokból szükségszerűen következnek.

A perbeli esetben öntözésre vonatkozó előírást valóban nem kapott a termelő, de ez nem jelenti azt, hog y kötelezettsége nem terjedt ki az öntözési rend betartására. Ha az adott kultúra az általánostól eltérő, speciális öntözést igényelt volna, akkor ezt részletes technológiai előírásban kellett volna rögzíteni. Itt azonban nem ez volt a helyzet. Az öntözést a termelő erre szakosodott szakemberei végezték, akik tisztában voltak a hibridkukorica termesztésével. A kirendelt szakértő véleménye alapján a felperes a kukorica tenyészidejében nem gondoskodott a megfelelő vízellátottságról.

Mivel az általános szakmai szokásoknak megfelelő öntözési rend betartása külön előírás nélkül is kötelező, az ezzel kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása szerződésszegésnek minősül. Emiatt a garantált árbevételnek az a része, amely a termelő saját mulasztása miatt maradt el, az integrátorral szemben nem érvényesíthető.

A szakértői vélemény alapján az alperes által végzett címerezés is szakszerűtlen volt, ez ugyancsak terméscsökkenést eredményezett. A terméseredmény elmaradásában jelentősen közrehatott a túl kései betakarítás is. A bíróság szerint a garantált árbevételtől való elmaradást a felperes és az alperes egyenlő mértékben akadályozták. Viszont az integrátor terhére rótták azt, hogy a rendszeres ellenőrzések ellenére soha nem emelt a technológia ellen kifogást, csak akkor, amikor eljött a fizetés ideje. Valamennyi adatot, együttesen értékelve az ítélőtábla végül a közrehatás arányát az alperesre terhesebben, 2/3-1/3 arányban határozta meg. A garantált árbevételtől való elmaradást a feleknek ilyen arányban kellett viselniük. (BH2006. 58)

A SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ ELEMEI

• eladó neve, címe, regisztrációs száma, adóigazgatási száma, bankszámlaszáma,
• felvásárló neve, székhelyének címe, regisztrációs száma, adószáma, bankszámlaszáma, képviselőjének neve,
• szerződés tárgya (termény neve, mennyisége),
• szerződés időtartama (gazdasági év),
• szerződés teljesítésének feltételei (teljesítés helye, szállítás ütemezése),
• fizetési feltételek (termény neve, minősége, ára; fizetési határidő, fizetés módja; szállítási költség rendezése),
• szerződésszegés következményei (kártérítés, kötbér stb.).