Számoljuk el a támogatást költségként!

Május 20. kellemetlen határidő az őstermelők (és a magánszemélyek) számára. Pedig a mezőgazdaságot ? akár hiszik, akár nem ? más ágazatokhoz képest még mindig tenyerén hordozza az adóhatóság. A kedvezményeken felül arra is van mód, hogy a kapott támogatást költségként számoljuk el.

Májusban a megszaporodó mezőgazdasági munkák mellett elkerülhetetlen feladat nyomja a gazdák vállát: a május 20- ig teljesítendő adóbevallási kötelezettség. Eddig az időpontig kell benyújtani a 0853. számú személyi jövedelemadó bevallást. (Aki egyéni vállalkozóként végez mezőgazdasági tevékenységet, annak február 25-ig kellett bevallania 2008. évi jövedelmét.)

VÁLASZTHATÓ ADÓZÁSI MÓDOK

600 ezer forint alatt: nincs jövedelem

Ha a tavalyi évben a magánszemély őstermelésből származó bevétele ? a támogatások nélkül! ? nem haladta meg a 600 ezer forintot, akkor e bevételből nem kell jövedelmet számolnia. Ha csak ilyen jellegű bevétele volt, bevallást sem kell benyújtania. Ha pedig nyugdíjas őstermelőként szerzett 2008-ban 600 ezer forintnál kevesebb bevételt, akkor sem kell bevallást benyújtania.

Ám ha a 600 ezer forintot meghaladja, akkor a választott adózási mód alapján kell teljesítenie bevallási kötelezettséget. A bevételi értékhatárokat mindenkor a támogatások nélkül kell figyelembe venni.

4 millió forint alatt: egyszerűsített bevallás

Egyszerűsített bevallási nyilatkozatot nyújthat be az őstermelő (nem kötelező jövedelmet számolnia) abban az esetben, ha

1. az adóévre tételes költségelszámolást választott,
2. bevétele a 600 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió forintnál
3. bevételének 20 százalékát kitevő összegű őstermelésből eredő, költségként elismerhető kiadásait számlával igazolja.

Ezt a nyilatkozatot a 0853. számú bevallás 12-01-es lapján, a III. 323?326 sorokban lehet megtenni. A nyilatkozattételi joggal élhetnek azok az őstermelők is, akik közös őstermelői igazolvány alapján végzik tevékenységüket, továbbá a családi gazdálkodók és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok is, de csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják, és mind külön-külön nyilatkoznak.

7 millió forint alatt: 40 százalékos költségátalány

A tételes költségelszámolás azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (szja-törvény) költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével kell a bevételből a jövedelmet megállapítani. Azok a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelők, akiknek 2008. évi bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg, a 0853-as bevallásban kistermelői költségátalányt érvényesíthetnek. Eszerint ? az igazolt költségeken felül ? a megállapított bevétel 40 százalékát igazolás nélkül, költségként elszámolhatják.

Erről a bevallás 12-01-es lapján a 330. sorban nyilatkozhatnak, illetve ezt az összeget a 12-02-es lap 358-as sorában is érvényesíthetik a költségek között.

Átalányadózás: 94 vagy 85 százalékos költséggel

Átalányadózás esetén az őstermelői tevékenységből származó bevételből a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet. Az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék értékesítéséből származó bevételnek a hat százaléka, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem.

Az átalányadózás időszakában a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra juttatott vissza nem térítendő támogatásokat más önálló tevékenységből származó bevételként kell elszámolni. Nem minősül ilyen támogatásnak a területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás, így azt az őstermelői bevételek között kell elszámolni.

Az átalányadó választásáról a 12-01- es lapon, a 321. sorban lehet nyilatkozni, vagy ha ezt meg akarja szüntetni a 2009. évre, akkor a 322. sorban.

10 százalék vélelmezett költséghányad

Ha az őstermelésből származó bevétel meghaladja az adómentességi értékhatárt, azaz a 600 ezer forintot, úgy a költségeket el lehet számolni a 10 százalék vélelmezett költséghányad alkalmazásával is. Mivel a mezőgazdasági tevékenység sok költséggel jár, ezt a megoldást senkinek nem javasoljuk!

TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA

Előfinanszírozott támogatások

Fontos kérdés a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók esetében a támogatások bevallása és elszámolása. A költségek fedezetére, a fejlesztési célra előre kiutalt támogatásnak azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt a magánszemély.

Ha a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (például személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyező összegű bevételt is el kell számolni. Azaz, bár a támogatás bevételként jelenik meg, kiadásként ? egy része ? máris érvényesíthető. Ez vonatkozik a fiatal gazdák részére nyújtott támogatásra is.

Utófinanszírozott támogatások

Ha a támogatást a felhasználás igazolásával egyidejűleg ? vagy azt követően utólag (a költségek fedezetére) ? folyósították, a jövedelem kiszámításánál nem kötelező bevételként figyelembe venni, sem a bevallásban szerepeltetni. Igaz, ez után költséget, így értékcsökkenést sem lehet figyelembe venni. Ha a támogatás csak részben fedezi a kiadásokat, akkor a felettes rész már költségként elszámolható!

A vagyoni jog bevétel

Az szja-törvény szerint az egységes területalapú támogatás és az egyéb történelmi jogok nem minősülnek a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak, ezért ezeket a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. Ezeket a támogatásokat tételes költségelszámolás esetén a bevallás 12-02-es lapján, a 341. sorban, átalányadózás esetén a bevallás 12-03-as lapján, a 365. sorban kell feltüntetni.

A szőlőültetvény kivágásához nyújtott támogatást nem lehet sem a költségeket fedező, sem fejlesztési célból folyósított támogatásnak tekinteni, ezt bevételnek kell tekinteni.

Visszatérítési kötelezettség esetén a korábban bevételként elszámolt támogatás önellenőrzése elvégezhető, de a visszafizetési kötelezettség miatt keletkező kamat vagy késedelmi pótlék nem érvényesíthető költségként!

KEDVEZMÉNYEK

A mezőgazdasági őstermelő magánszemély mezőgazdasági őstermelésből származó összevonandó jövedelme után e tevékenység címén adókedvezményt érvényesíthet. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adóbevallásában fel kell tüntetnie a regisztrációs számát, és az éves összes jövedelme nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

A kedvezmény összege maximum 100 ezer forint lehet, de ez része a korlátos adókedvezményeknek. E kedvezmény agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve a családi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük ahhoz, hogy egyenként igénybe tudják venni ezt a kedvezményt, amennyiben élni kívánnak vele.

Az őstermelői kedvezményt a 0853- as bevallás 01-es lapjának 102-es sorában kell feltüntetni.

Ide kapcsolódik a könyvelői díjkedvezmény is. Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői kedvezmény és a könyvelői díjkedvezmény együttesen sem haladhatja meg a 100 ezer forintot.

EGYÉB BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

4 millió bevétel felett: eho A személyi jövedelemadó bevallása mellett, egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is vallani kell (bizonyos esetekben) a 0853-as bevallás 09-es lapján. A mezőgazdasági őstermelő az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. LXVI. törvény (Eho tv.) alapján bevétele adóelőleg-alapként figyelembe vehető része után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. 4 millió forint bevétel alatt nem kell adóelőleget fizetni, így eho kötelezettség sincs.

Az átalányadózást választó őstermelőnek az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. Abban az esetben, ha a tárgyévi bevétel 5 százaléka magasabb, mint a járulékok alapját képező előző évi bevétel 20 százaléka, a hozzájárulás a különbözet 15 százaléka lesz.

Különadó

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény arról rendelkezik, hogy a különadót a magánszemélyek ? jelen esetben akik a tételes költségelszámolást választották ? az összevonandó jövedelmük után akkor kötelesek fizetni, ha az 2008- ban meghaladta a 7 137 000 forintot.

Ezt a kötelezettséget a 0853. bevallás 07-es lapján kell bevallani.

ADÓFIZETÉS, -VISSZAIGÉNYLÉS

Akinek befizetési kötelezettsége keletkezik, az a bevalláscsomagban található sárga csekken teljesítheti ezt. A befizetési határidő a személyi jövedelemadó, az eho és a különadó esetében is május 20. Akinek visszatérítendő adója van, annak javaslom, hogy minél hamarabb küldje be az adóbevallását az adóhatósághoz, hiszen ebben az esetben a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül megkaphatja azt.

ki internet-hozzáféréssel rendelkezik, keresse fel az APEH internetes oldalát (www.apeh.hu), és töltse le a 0853. számú bevallást és a keretprogramot. A program ellenőrzést is tartalmaz, amely nemcsak számszakilag, hanem összefüggéseiben is ellenőrzi a bevallást.

Székely Zsuzsanna