Hogyan adózunk 2010-től?

Szokatlan módon már most ismeretesek a 2010-től hatályos adótörvények, amelyek jelentős szigorításokat hoznak. Jó hír, hogy az élőmunka terhei csökkennek, rossz hír viszont a társasági adó kulcsának megemelése és a vagyonadó bevezetése. A Fidesz ez utóbbit el szeretné törölni.

Vagyonadót a lakóingatlanok, vízi és légi járművek, továbbá a nagy teljesítményű személyautók után kell fizetni 2010. január 1-től. Vagyonadó és kivételei Tehát nem kell vagyonadót fizetni például a vállalkozások tulajdonában lévő gazdasági célú épületek után.

A vagyonadó alanyának az minősül, aki a lakóingatlan, vízi, légi és személygépjárműveknek az adóév első napján tulajdonosa. Ha valaki például január 10-én értékesíti a lakását, akkor még a teljes évben neki kell megfizetnie az esetleges vagyonadót. Nem kell azonban minden ingatlan után adózni: csak ha az állandó lakóhely forgalmi értéke meghaladja a 30 millió forintot. Több ingatlan tulajdonosa az egyik ? 15 millió forintnál kisebb értékű ? lakása után mentesül a vagyonadó alól, e lakást ő választhatja ki. A vagyonadó alapja a lakás számított értékének és korrekciós tényezőknek, valamint a lakás hasznos alapterületének szorzata lesz. Maga a törvény határozza meg az egyes településeken (megyei jogú város, város és község bontásban) megyénként az egyes lakóingatlanok egy négyzetméterre eső értékét. Ezt még módosítani kell korrekciós tényezőkkel (épület kora, felújítás ideje, közművesítettsége, két fürdőszoba, háromnál több lakószoba, garázs mérete, úszómedence, emelet) . Mivel a korrekciós tényezők mind felfelé, mind lefelé jelentősen meg tudják változtatni az adott ingatlan adóalapját, ezért mindenkinek javaslom a precíz számolást, esetleg profi értékbecslő alkalmazását. A felújítási költségek áfája és az ingatlanhoz kapcsolódó helyi adó összege levonható lesz.

Vízi járművek esetében is vagyonadót kell fizetni (a hatósági nyilvántartás paramétereinek megfelelő vízi járművek után), a névleges vitorlafelület (500? 2000 Ft/m2) vagy a jármű kilowatt-teljesítménye (150?300 Ft/kW) után, a jármű életkorának megfelelően. Vagyonadót olyan vízi járművek után kell majd fizetni, melyek névleges vitorlafelülete a 25 m2-t vagy főgépük motorteljesítménye az 50 kilowattot meghaladja.

Repülőgépek és más légi járművek után az adó mértéke 2500?8000 forint lesz 100 kilogrammonként, és a polgári légi járművek közül azok után kell megfizetni, amelyek legnagyobb felszálló tömege meghaladja a 100 kilogrammot.

Az úgynevezett nagy teljesítményű személygépkocsik után is felmerül az adókötelezettség, a gépjárműadó 2-3-szorosa lesz a vagyonadó összege, ez függ a gépjármű teljesítményétől (125 kilowatt és fölötte). A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében a gépjárműadó összege levonható majd a kocsi utáni vagyonadó összegéből.

A személyi jövedelemadó változásai

2010-től a 18 százalékos adókulcsot 17-re, a 36 százalékos adókulcsot 32- re csökkentik, míg az 1,9 millió forintos alsó adókulcs sávhatárát 5 millióra, 2011-től pedig 15 millióra emelik fel. Az adójóváírás összegét havi 15 100 forintra emelik fel, a teljes adójóváírás 3 188 000 forint éves jövedelemig jár, a fölött már csak részben, és 4 698 000 forint ölött már egyáltalán nem. Ezzel az átlagos és átlag felett keresők járnak jól, míg az alacsony jövedelműeket nem különösebben érinti. Bevezetik a szuperbruttó fogalmát: az adó alapja a munkáltatói, kifizetői járulékokkal növelt bruttó kereset lesz, igaz, az adókulcsot csökkentik, valamint a sávhatárokat feljebb tolják.

Egyéni és társas vállalkozók esetén már nem a minimum járulékalap után kell megfizetni a tb-járulékokat és az szja-t, hanem a tevékenységre jellemző kereset után. A szakmánként változó összegű jellemző kereset közzététele a későbbiekben várható. Így tehát egy vízvezeték- szerelőnek vélhetően nem akkora összeg után kell tb-járulékot fizetnie, mint egy jogásznak.

Ha az egyéni vagy társas vállalkozó a jellemző kereset után nem tudja fizetni a járulékokat, erről a havi adó- és járulékbevallás keretében nyilatkozik. De ha a vállalkozása nyereséges, akkor osztaléka után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a jellemző jövedelem mértékéig. Tehát ha egy szakmára 150 ezer forintot állapítanak meg jellemzőként, ám a vállalkozó saját döntése alapján csak havi 100 ezer forint után fizeti a járulékokat, akkor az év végén megállapított 2 millió forint osztalékból 12 × 50 ezer, azaz 600 ezer forint után kell fizetnie 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is, az adón felül.

Ezzel akarják a vállalkozókat járulékfizetésre ?kényszeríteni?, hiszen így már nem éri meg tisztán osztalékként kivenni a pénzt, hanem jobb lesz tb-járulékot fizetni. Ugyanis legalább a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (például a táppénz) és a nyugdíj alapját képezi a járulék, míg az egészségügyi hozzájárulásként kifizetett ugyanakkora összeg után semmilyen ellátás nem jár majd. Emellett megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.

Az eddig adómentes természetbeni juttatásokat megadóztatják, néhányat kedvezményes, 25 százalékos adókulcscsal, míg a többit 54 + 27 százalékkal. A kedvezményezett körbe fog tartozni a melegétkezési utalvány (havi összegét 12 ezerről 18 ezer forintra emelik), az üdülési csekk, a munkáltatói hozzájárulás önkéntes pénztári befizetésekhez, az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége, valamint a helyi utazási bérlet.

Az összes többi természetbeni hozzájárulás halálos ítéletét írták alá ezzel a jogszabály- módosítással, hiszen nagyobb adóterhet kell majd fizetni ezután például a hidegétkezési utalvány után. Mivel adókötelesek lesznek a fenti juttatások, így várhatóan nagyon sok munkáltató inkább megvonja az eddig nyújtott kedvezményeket, így adóbevétel-növekedés helyett reáljövedelem-csökkenésre számíthatunk.

Nem jár többé adókedvezmény a biztosítások, a tandíj és az alapítványoknak fizetett összegek után. Megszűnik viszont a kulturális járulék.

Nő a társasági adó

A társasági adó kulcsát 16-ról 19 százalékra emelik, a különadót viszont eltörlik. De a veszteséges vállalkozásoknak ez mindenképp adónövekedés, mert a társasági adót az elvárt adóalap után eddig szinte mindenki megfizette, míg különadót a veszteségeseknek nem kellett fizetniük. A reprezentáció és az üzleti ajándék nem lesz elismert költség, így a társasági adó alapját növeli, ám szja-t nem kell fizetni utánuk. (Eddig volt egy elismert reprezentációs és üzletiajándékkeret, amit túllépve kellett csak szja-t és tb-járulékot fizetni, ám mind az adó, mind a reprezentáció elszámolható költségnek minősült.)

Egyéb változások 2010-től

Helyi iparűzési adót ezentúl nem az önkormányzatoknak kell bevallani és megfizetni, hanem az állami adóhatóságnak, így az önkormányzatoknál vélhetően nagyon sok köztisztviselő állása kerül veszélybe. A helyi iparűzési adó összege eddig a nyereséges és köztartozásmentes vállalkozások részére társaságiadóalap- csökkentő tételnek minősült, ám ez 2010-től megszűnik.

Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát 25 százalékról 30 százalékra emelik meg, és az eva jogosultsági határa visszaáll 26-ról 25 millió forintra.

A társasadalombiztosítási járulékok mértéke 2010-től már a teljes jövedelemre 27 százalék lesz. 2009. július 1-től csak a minimálbér kétszereséig alkalmazható a 27 százalékos kedvezményes járulékmérték, a minimálbér kétszeresét meghaladó jövedelem után 32 százalék tb-járulékot kell fizetni. Megszűnik a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék, mivel ezeket beolvasztják az egészségbiztosítási járulékba, így tehát csak a megnevezés változik.

A vagyonátruházási illeték általános mértéke az eddigi 10-ről 4 százalékra csökken. Lakásszerzés esetén 4 millió forintig továbbra is 2 százalékos illetéket kell fizetni, az efölötti rész után viszont 6- ról 4 százalékra csökken az illeték mértéke.

SÁVOSAN PROGRESSZÍV VAGYONADÓ

A vagyonadó összege sávosan progresszív, az adókötelezettség a következő lesz:

• 30 millió forint adóalapig 0,25 százalék,
• a 30?50 millió forint közötti részre 0,35 százalék,
• az 50 millió forint feletti adóalapra 0,5 százalék.

Egy 100 millió forint értékű ingatlan után tehát 395 ezer forint (30 millió forint × 0,25 százalék + 20 millió forint × 0,35 százalék + 50 millió forint × 0,5 százalék) lesz az éves adókötelezettség. A nagycsaládosoknak adókedvezményt, míg a nyugdíjasoknak és az örökléssel ingatlant szerző kiskorúaknak adófelfüggesztési lehetőséget iktattak be a törvénybe. Utóbbi esetben a vagyonadót majd később kell megfizetni (például az örökösnek vagy a nagykorúvá válás után), az adóhatóság pedig jelzálogjogot jegyeztet be a lakóingatlanra. A három vagy több gyermeket nevelők a harmadik és minden további gyermek után 15-15 százalék adókedvezményt kapnak, de legfeljebb 100 millió forint adóalapra jutó adó erejéig.