Földszerzés és részletek

A föld ajándékozása, öröklése, adásvétele és cseréje egyaránt kedvezményezett az illetékfizetés szempontjából. Nem féltetlenül nulla forint, de azért sok esetben az. Csak el ne felejtsünk jogosultságainkról nyilatkozni a földhivatalban!

Termőföldnek az tekinthető, ami az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet. Ez a definíció alkalmazandó az illetékek szempontjából, ha földet veszünk, öröklünk, vagy ajándékozunk. Mivel a termőföld szerzése preferált szerzés, ennek megfelelően az illeték terén is jelentős kedvezmények vonatkoznak rá.

ADÁSVÉTEL, CSERE

A gazdálkodó magánszemély nem fizet

Termőföld adásvétele esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke alkalmazandó, ami jelenleg a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 10 százalék. 2010. január 1-jétől viszont ez 4 százalékra csökken a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény alapján. Ha a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az e fölötti rész után 2 százalék illetéket kell fizetni ? de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet az illeték összege. Az illetéktörvény a termőföld vásárlásával kapcsolatban két mentességi szabályt tartalmaz.

1. Regisztrált magánszemély

A 2007. évi XVII. törvény alapján regisztrált mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A mentesség csak akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző az így vásárolt termőföldet legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot (például haszon-élvezet) nem alapít, egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról nyilatkozni kell az APEH-nél.

Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti ? vagy azon vagyoni értékű jogot alapít ?, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, akkor szankcióként az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a magánszemély olyan termőföldet vásárol, amelyet vagyoni értékű jog terhel, vagy az ingatlan ki van adva haszonbérlőnek, akkor az illetékmentesség igénybe vehető-e? A bírósági joggyakorlat alapján ez nem lehetséges, mert az illetékmentesség csak annak jár, aki a termőföldet maga hasznosítja.

2. Birtokösszevonás

A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött földszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A termőföldtörvény 27?35. §-ai tartalmazzák a birtokössze vonási célú önkéntes földcsere részletes szabályait, pontos feltételeit.

Ki kell emelni, hogy az illetékmentesség kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a földhivatal az APEH-nek továbbított szerződésen igazolja, hogy a földcsere birtokösszevonási célt szolgál.

A mentességi szabály nemcsak a termőföld szerzésére alkalmazható, hanem az arra alapított haszonélvezetre, használati jogra is, ha a jogügylet előtt és után mindkét részről azonos értékű jogosultságok álltak fenn.

ÖRÖKLÉS

Családi gazdaság előnyben

Főszabály szerint a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét kell megfizetni. Ha az örökös családi gazdálkodó, akkor az egyébként kiszabható illeték egynegyedét kell megfizetni. A családi gazdálkodó kedvezményére való jogosultságáról nyilatkoznia kell a vagyonszerzőnek ? a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

A családi gazdálkodókkal kapcsolatban az illetéktörvény 16. § (7) bekezdése további figyelemreméltó szabályokat tartalmaz. Ha az örökös a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának (például a testvérének) ellenszolgáltatás fejében átengedi, akkor az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után az örököst nem terheli öröklési illeték. Fontos tudni azt is, hogy az öröklés átengedésével kapcsolatos illetékmentesség kizárólag a családi gazdálkodó személy szerinti termőföldszerzését kedvezményezi.

?Haláladó-mentesség? az utolsó helyen

2009-től mentes az öröklési illeték alól az illetéktörvény 12. §-a szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. Az illetéktörvény szerint a 20 millió forintos mentességet elsőként a lakás, a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ezt követően az általános mérték alá eső vagyontárgyak vonatkozásában kell alkalmazni. Ha a fenti vagyontárgyak együttes értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor a mentességnél sor kerülhet a termőföldek figyelembe vételére.

AJÁNDÉKOZÁS

Gazdaság átadása illetékmentesen

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén ? az öröklésnél már ismertetett főszabályhoz hasonlóan ? az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Ez a kedvezmény tehát minden vagyonszerzőre vonatkozik. Mentes azonban az ajándékozási illeték alól, ha a termőföld megszerzése a gazdaság-átadási támogatás keretében történt. Az illetéktörvény 17. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a mentességre való jogosultságot az ajándékozottnak igazolnia kell. A támogatás elnyerését igazoló határozatot a földhivatalhoz benyújtandó ajándékozási szerződéshez kell csatolni. Ezt az ajándékozási szerződés másolatával a földhivatal továbbítja (8 napon belül) az APEH-nek.

MIKOR KELETKEZIK?

Ajándékozás és adásvétel esetén az ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jognak a megszerzését (illetve megszüntetését) 30 napon belül a földhivatalhoz kell bejelenteni, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet 30 napon túl nyújtja be, vagy ha elmulasztja a bejelentést, mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető. A vagyont szerző személy a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozhat az állami adóhatóság által rendszeresített 09B400-as nyomtatványon az őt megillető illetékkedvezményekről és -mentességekről.

Tóth György