Idénymunka

Áprilistól új törvény szabályozza az idénymunkát. A kezdeti előterjesztés sokat szelídült: nem kell előre bejelenteni a munkavállalót, ehhez nem kell sms-t írogatni, és nem feltétlenül kell szerződést kötni vele.

Az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvényt, amelynek kihirdetése a Magyar Közlöny 2009. december 28- án megjelent 192. számában történt meg. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 2010. április 1-jén lép hatályba, és ezen a napon veszti hatályát az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény.

Mikor és mennyi időre szólhat?

A következő esetekben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás:

• természetes személy kizárólag háztartási munka esetén,
• kiemelkedően közhasznú szervezet bármely feladatra,
• mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetén bármely feladatra,
• alkalmi munka esetén.

Mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt ? a munkaszervezés körülményeitől függetlenül ? az év valamely időszakához kötődik. A felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladhatja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot.

Növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka, illetve a megtermelt terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása. A felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama az előző ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja.

Idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

• legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
• egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
• egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napigl

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

30 napon túl írásban szerződünk

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítése a törvény melléklete szerinti munkaszerződés kitöltésével jön létre. A munkaszerződésneka felek adatain kívül kötelező tartalmi elemei vannak. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

Öt napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket ? ha a törvény eltérően nem rendelkezik ? ebben az esetben is alkalmazni kell (lásd lentebb). Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, akkor a munkáltatónak vezetnie kell a törvény mellékletében meghatározott jelenléti ívet. A jelenléti ívet a munkavállalónak a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor is alá kell írnia.

A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdésekor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány. A jelenléti ív szabályszerű kitöltésével a munkáltatónak a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már munkaviszony áll fenn (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerint). A meglévő munkaviszonyt tehát nem lehet egyszerűsített foglalkoztatássá átalakítani!

Nem kell előre bejelenteni!

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni munkavállalóját. Növénytermesztési idénymunka esetén elég a bejelentési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 12-ig teljesíteni.

A bejelentést a munkáltató választása szerint megteheti

• elektronikusan a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül,
• háztartási, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon,
• 2010. július 1-től mobiltelefonon.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét a ?08-as bevallás keretében teljesíti. 30 százalékos közteher- fizetési kötelezettségét, illetve járulék- (tagdíj-) és adóelőleg-fizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hó 12-éig az adóhatóság beszedési számlájára teljesíti. Abban az esetben, ha a munkáltató csak olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után 30 százalékos közterhet kell fizetnie, és havi elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett, akkor a bevallását elektronikusan vagy papír alapon is beadhatja évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-ig.

Munkajogi szabályok

Az alkalmi munkavállalásról szóló törvénnyel ellentétben az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló jogszabály csak azokat a rendelkezéseket rögzíti, amelyeket a Munka Törvénykönyvéből nem kell alkalmazni. A szabályozás lényege az az elv, hogy a foglalkoztatás egyszerűsített volta nem jelenti azt, hogy a munkavállalót ne illetné meg a munkajogi védelem. Ezért csak ott és olyan rendelkezésektől lehet eltérni, amelyek a tevékenység jellegéből következnek. Ilyenek például a távmunka végzésére, a kiküldetésre, a kirendelésre, a betegszabadságra, a munkaidő- kedvezményre vonatkozó szabályok.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében harmadik országbeli állampolgár ? a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével ?

• kizárólagmezőgazdasági idénymunka, valamint
• háztartási munkára alkalmazható.

30 százalékkal minden teher letudva?

Főszabály szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló (1995. évi CXVII.), illetve a társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis e téren nincs különbség mun kavállaló és munkavállaló között.

Egyes kedvezményezett tevékenységek esetében speciális adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. Ilyen tevékenység a mezőgazdasági munka körében a mezőgazdasági idénymunka, a növénytermesztési idénymunka. A munkáltató ezekben a speciális esetekben a foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett nettó munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet (jövedelemnek a kifizetett nettó munkabér száz százalékát kell tekinteni).

A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint adóelőleg-levonási kötelezettség. (A munkáltatónak egyáltalán nem kell közterhet viselnie, ha a munkavállaló egy másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik.)

A munkavállalót a közteher megfizetésével nem terheli nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

A kedvezményezett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

• külföldi, vagy
• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az évi 840 ezer forintot meghaladja, vagy
• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmén (és adóterhet nem viselő járandóságán) kívül más, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

Csak baleseti ellátásra jogosult!

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében ? ha a járulékfizetési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik ? a magánszemély teljes körű biztosítottként jogosult a társadalombiztosítás valamennyi ellátására. Eszerint a foglalkoztató 2010. április 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalója után 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesít. A biztosított 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék) fizetésére kötelezett.

A 30 százalékos mértékű közteher megfizetésével a foglalkoztatott magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás szerinti biztosítottnak, viszont baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosult. Tekintettel arra, hogy a magánszemély ebben az esetben nem biztosított ? hacsak egyéb jogcímen nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra ?, köteles havi 4950 forint (napi 165 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Közteherelőleg egyben fizetve

Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. A közteherelőleg választásának további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb ? az idei évben július 12-éig ? a következő évtől május 15-éig az adóhatóságnak bejelentse.

A közteherelőleg összege a közteherelőleg- alap tizenkét százaléka. (A közteherelőleg alapjának meghatározására vonatkozó jogszabály kihirdetése viszont még nem történt meg.)

Matlné Kisari Erika