Falusi vendéglátás: nincs több adómentesség!

A falusi vendéglátásból származó jövedelem ? bevételi értékhatártól függetlenül ? adókötelessé vált januárban. Kinek és mennyit kell fizetnie?

Megszűnt a korábbi kedvező szabály, mely szerint az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatásból, a falusi szállásadóvendéglátási tevékenységből ? vagy e kettőből együtt ? származó jövedelemrészek adómentesnek minősülnek, ha nem érik el a meghatározott értékhatárt.

A falusi vendéglátásból származó jövedelem az új szabályozás alapján 2010. január elsejétől önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes felté teleiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet rendelkezik. A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) kormányrendeletet pedig hatályon kívül helyezték.

A falusi szálláshelyek esetében is alkalmazhatóak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CLXIVII. törvény (szja-törvény) fizetővendéglátásra vonatkozó rendelkezései. Hogy mit értünk szálláshely és különösen falusi szálláshely alatt, a keretben olvasható.

Tételes átalányadózás

Adózási szempontból egyéb szálláshely minősítéssel rendelkező szállásadók választhatják a tételes átalányadózást, mivel ők olyan magánszemélyek, akik tevékenységüket nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű lakásban vagy üdülőben folytatják. Így a kormányrendelet előírásainak megfelelően a jegyzőhöz benyújtandó szálláshelyüzemeltetési engedélyre irányuló kérelemben az egyéb szálláshely üzemeltetésére javasolt az engedélyt kérelmezni.

Az szja-törvény 57/A. § szerint fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki ? nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében ? üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemélyeknek szálláshelyet nyújt, ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Ha a szállás díjáról szóló számlát a cég nevére állítja ki a szállásadó, nem felel meg a magánszemély részére történő szálláshelynyújtás feltételének, és nem választhatja a tételes átalányadózást sem!

Abban az esetben, ha a magánszemély több lakástulajdonnal ? vagy üdülővel ? rendelkezik, csak abban az esetben választhatja a tételes átalányadózást, ha azok közül csupán egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet. Több lakásban (üdülőben) folytatott fizetővendéglátó tevékenység esetében a magánszemély nem élhet ezzel a választási lehetőséggel!Ilyen esetben a szállásadásból származó teljes jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Bejelentkezés-kijelentkezés

A tételes átalányadózás választását a 10T101. számú adatlapon kell bejelenteni az adóhatósághoz. (A nyomtatvány letölthető www.apeh. hu internetes oldalról is.) Ha az adózó a következő évben is fenntartja választását, erről külön nem kell nyilatkoznia.

Az a magánszemély, aki már a bevallást megelőző évben is foglalkozott szállásadással, de nem tételes átalányadózóként, a 0953. számú bevallás 02-es lapjának D pontjában is nyilatkozhat arról, hogy a 2010- es adóévre tételes átalányadózást választ. A bejelentésig a magánszemély nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó szabályok szerint köteles vezetni.

A bejelentő nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány besorolásához szükséges valamennyi ismert adatot. Az adóhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásába felveszi.

Amennyiben az adózó már nem felel meg a tételes átalányadózás feltételeinek, akkor a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni. (A változás bejelentését szintén a 10T101. számú bejelentőlapon lehet megtenni.)

Szobánként 32 ezer forint

Ugyancsak keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni az átalányadózást kizáró körülményt. Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését pedig a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni.

Fontos tudni, hogy aki tételes átalányadózást választ, az adott évi 53-as számú személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett. A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint, amit akkor is meg kell fizetni, ha a fizető- vendéglátó tevékenység az adott év folyamán megszűnik ? tehát időarányosításra nincs lehetőség!

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül kötelező a tételes átalányadó megfizetése. Ha ezt az adózási módot választjuk, a felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni.

A tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot (a bevételekről és költségekről), egyéb üzleti iratot a személyi jövedelemadó törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás alkalmazása tehát nem mentesít a bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási, továbbá számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettség alól (például a vendégkönyv vezetése).

Önálló tevékenység

Ha a tételes átalányadózás választásakor a törvényben előírt feltétel bármelyike hiányzott, akkor az adót az önálló tevékenységre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani. Amennyiben a tételes átalányadózást egyébként jogszerűen választotta a magánszemély, de azt követően valamely feltételt nem teljesít, a változás bekövetkezésének negyedévét követő negyedév első napjától át kell térnie az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazására. Ekkor az adótételnek a megelőző időszakra arányos részét kell csak megfizetni.

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek adózásában a szja-törvény a 16?23.§-ai az irányadóak. Az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál alapvetően két módszer közül lehet választani. Az egyik módszer, hogy a magánszemély a bevétel 90 százalékát tekinti jövedelemnek, míg a másik módszer, hogy tételes költségelszámolást alkalmaz.

Hogy melyik módszer a kedvezőbb, az a magánszemély egyéni körülményeitől függ. Figyelembe kell vennie viszont, hogy több önálló tevékenység esetén csak egyféle költségelszámolás alkalmazható. Vagyis, ha egyik önálló tevékenysége kapcsán már tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor a fizetővendéglátásra is azt kell választania!

Bármelyik módszer mellett is dönt végül a magánszemély, mindkét esetben az önálló tevékenység bevételének részét képezi a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. Az adóelőleg fizetésénél és a jövedelem bevallásánál a jövedelmet ? elméletileg ? 27 százalékkal kell ?bruttósítani?.

KULCSFOGALMAK

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.

EGYÉB SZÁLLÁSHELYNEK minősül a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A FALUSI SZÁLLÁSHELY lényegében olyan szálláshely, amely nem a Balaton térségéhez tartozó településen vagy gyógyfürdővel nem rendelkező 5000 fő alatti településen található, ahol a népsűrűség alacsony, és a falusi körülményeket, vidéki szokásokat is megismerheti az odalátogató. Például a falusi vendéglátás olyan házban történik, ahol a tulajdonosok állatokat tartanak, megművelik a földet, és az ellátás során alapanyagként az általuk megtermelt zöldséget, gyümölcsöt és állatokat hasznosítják.

dr. Székely Zsuzsanna, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály