Adóváltozások 2012-ben

Akad néhány kellemes, a termelőket érintő változás az új adótörvényekben. A támogatások elszámolásán és a veszteségelhatárolás könnyed szabályain kívül jövőre a jövedékiadó-szabályok lazulása a legkellemesebb változás. Szeszt gyártani immár adómentesen lehet.

Mindenkit érintő módosítások is vannak, így azok mellett sem mehetünk el, ilyen a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, amit már 2011-ben is alkalmazni kellett. 2012-ben a rendelkezés annyiban változik, hogy az adóalap-kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmek esetében kell figyelembe venni. Akiknek az éves jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bruttósítaniuk a jövedelmüket, így azt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Megszűnik az adójóváírás lehetősége azzal, hogy külön törvény rendelkezik emiatt a kompenzációról, ennek részletszabályai még nem ismertek.

Ha a jövedelem 2 millió 424 ezer forint felett van, a táblázatunk szerint kell megállapítani az adót.

Az őstermelőket érintő jelentős módosítás, hogy változik az őstermelő meghatározása. Ezután nem minősül őstermelőnek a MVH-nál vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemély. Ez azt jelenti, hogy azok, akik csupán regisztrációs számmal rendelkeznek és nincs őstermelői igazolványuk – vagy nem családi gazdaság keretében folytatják a tevékenységüket –, 2012-ben már nem tekinthetők őstermelőnek.

Főszabály szerint az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót adóelőlegként kell megfizetni. Őstermelők esetében a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve családi gazdálkodóként (gazdálkodó családtagja) az ezt igazoló okiratot.

Eddig az őstermelői igazolványt kellett bemutatni, és március 19-éig mód volt az értékesítési betétlap teljes adóévre történő érvényesítésére. E változás tehát azt is jelenti, hogy ha például az őstermelő tojást szállít egy vendéglőbe január 2-án, már rendelkeznie kell az adóévre érvényesített értékesítési betétlappal azért, hogy a kifizető ne vonjon le adóelőleget az ellenértékből. Célszerű emiatt már 2011-ben érvényesíteni a betétlapot a 2012-es évre.

Ha az értékesítők nem tudják igazolni őstermelői mivoltukat, vagy azt, hogy családi gazdaság tagjai, akkor a kifizetőnek legalább a bevétel felét jövedelemként kell figyelembe venniük akkor is, ha az értékesítő magánszemély 50 százaléknál magasabb költségről nyilatkozott. (A kifizetőnek az őstermelő részére fizetett összegeket is fel kell tüntetnie bevallásában, a kifizetést követő hónap 12-éig.)

Az őstermelői igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Az értékesítési betétlap az év első napjától hatályos, ha azt a kerületi hivatal az adott év március 20. előtt adja ki. A kiállítás napjától kezdődően hatályos, ha azt a kerületi hivatal március 20. után adja ki – és csak attól az időponttól alkalmazhatja a magánszemély az őstermelésre vonatkozó szabályokat, nem a teljes évre.

Ilyen esetben a gazdálkodónak az addig szerzett bevételét – hiába származik az őstermelői tevékenységből – az önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint kell bevallania. Tehát az őstermelőkre vonatkozó kedvezőbb szabályokat nem alkalmazhatja.

Az igazolványban akkor kell szerepelnie a választott adózási módra vonatkozó bejegyzésnek, ha a mezőgazdasági őstermelő az utolsó bejegyzéshez képest más adózási módra kíván áttérni. Figyelni kell arra, hogy aki már január első napjaiban értékesít, az idejében szerezze be a 2012-re is érvényes értékesítési betétlapját.

Ha értékesítéskor már rendelkezik az őstermelő ilyen betétlappal, úgy a kifizetők nem vonnak adóelőleget. Ha nincs érvényes értékesítési betétlapja, nem minősül őstermelőnek, és kötelező adóelőleget levonni. Ilyenkor csak a következő évi bevallását követően tudja visszaigényelni azt az adót, amit tőle előlegként levontak. Ez különösen olyankor jelent bevételkiesést, ha az őstermelő éves jövedelme egyébként nem haladja meg az adómentességet biztosító értékhatárt.

Átalányadózók esetében az szja speciális szabályokat határoz meg a jövedelem megállapításával kapcsolatban. Az szja-törvény korábban a SZJ-s besorolásokat tartalmazta, ezek most megváltoznak, és a TESZOR besorolások szerepelnek a törvényben.

Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő bármely későbbi adóév őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével szemben, döntése szerinti megosztásban elszámolhatja. Az adóévben elszámoltató veszteség legfeljebb az elhatárolt, veszteség nélkül számított őstermelésből származó tárgyévi jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető.

Tehát ha valakinek 2011-ben kétmillió forint vesztesége merült fel, de 2012-ben az éves jövedelme csak egymillió forint volt, akkor veszteséget 500 ezer forintos összegig tud elhatárolni a 2012-es adóévben.

Az elhatárolt veszteség legkésőbb annak az adóévnek a jövedelmével szemben is elszámolható, amelyben a magánszemély az őstermelői tevékenységét megszüntette. Önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelem terhére is lehet veszteséget elhatárolni.

A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével a következő módon: a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett őstermelői jövedelmét csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. A veszteség önellenőrzéssel feltárt jövedelem terhére is elszámolható.

Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a megadott határidőig nem használja fel a termelő, akkor a fel nem használt rész annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra nyitva álló határidő lejár. Ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. Ha például 2012-ben kapunk olyan támogatást, aminek a felhasználására nincs végső határidő, az el nem számolt rész legkésőbb 2016-ban minősül bevételnek.

Elhunyt egyéni vállalkozó esetében a bevételéből átalányban megállapított jövedelmet az elhunytnál kell megállapítani a végleges adója megállapításakor. A végleges jövedelem megállapítása során nem kell figyelemmel lenni az időarányos bevételi értékhatárra. A tevékenységet folytatónál viszont beleszámít az éves jövedelembe a néhai egyéni vállalkozó által elért bevétel.

Ha ugyanis az elhunyt kistermelő, akkor a négy millió forintos értékhatár alatti bevétel esetén „nemleges nyilatkozatot” tehet. Ha például márciusban meghal, úgy a nyilatkozat megtételére egymillió forint lenne az időarányos értékhatár. De ha az addigi bevétele ennél magasabb volt, akkor mostantól a tevékenységet folytató örökös még tevékenykedhet kistermelőként, jogutódként nem veszíti el nyilatkozattételi jogát. Viszont ha a jogelődtől származó és az után szerzett bevétele a négy millió forintot meghaladja, elveszti a nyilatkozattételi jogát.

A jövő évben hatályos törvény bevezeti a gazdasági tevékenység fogalmát. A fogalom lényeges a termőföld értékesítésének új szabályai miatt. Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, ha az ellenértéket eredményez, és annak végzése független formában történik.

Azt, hogy mely tevékenység minősül gazdasági tevékenységnek, az áfatörvény segít meghatározni. Eszerint „sorozat jellegű az értékesítés, ha két naptári éven belül a negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő három naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek…”

Amennyiben üzletszerű az értékesítés, úgy az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni.

2012-ben speciális jövedelemszámítás vonatkozik a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó bevételre. Ilyen ügyletek esetén, ha a „profit” meghaladja a szokásos hozamot, az adó alapját a fő szabálytól eltérően kell megállapítani. Ezt a szigorú szabályt akkor nem kell alkalmazni, ha

A speciális jövedelemszámítási szabály lényege, hogy az átminősített ingatlan átruházásából származó hozam (értékesítési bevétel mínusz a levonható költségek) nagyobb, mint a szokásos hozam (a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás napjaival megszorzott összege). A tulajdonban tartás napjait a megszerzésről, illetve az átruházásról szóló okirat keltezésének napja alapján kell számolni, amibe a szerződés napja is beszámít.

Az adó alapja a szokásos hozam és a hozam szokásos hozamot meghaladó részének a háromszorosa. Az idő múlásához kapcsolódó kedvező szabályok nem alkalmazhatók a jövedelemszámítás során.

Miután a házipálinka-készítést 50 liter tiszta szesz mértékéig engedélyezték, jövő évtől a bor is adómentesen készíthető 1000 liter mennyiségig, de kizárólag saját fogyasztásra (gazdasági évenként és háztartásonként). Feltétel, hogy saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből előállított nedű legyen. Egyéb gyümölcsből is előállítható 1000 liternél nem több bor.

Az adómentesség feltétele, hogy nem kerülhet sor a bor értékesítésére. A borról az előállítás tervezett megkezdés előtt három nappal bejelentést kell tenni a vámhatóságnak. A bejelentésben meg kell adni az előállító nevét, az előállító lakcímét, az előállítás címét – ha az a lakcímtől eltér – és az előállítani kívánt egyéb bor mennyiségét. Akinek nincs saját szőlőterülete, az vásárolt szőlőből is adómentesen készíthet bort, gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 500 kilogramm szőlőből.

Adómentes a naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű sör is. Az adómentességnek ez esetben is feltétele, hogy a sör nem értékesíthető. További feltétel a vámhatósági bejelentése, három nappal a főzés megkezdése előtt. (Lásd cikkünket: Ihatjuk a magunkét!) Fontos tudni, hogy a sörkészítésre alkalmas főző és komlóforraló üstöt kizárólag vámhatósági engedéllyel szabad birtokolni, de a birtokláshoz – saját felhasználás esetén – nem kell engedély.

A pezsgő kedvelői is örülhetnek, hiszem a buborékos ital esetében is alkalmazható adómentesség. Szintén naptári évenként és háztartásonként 1000 litert meg nem haladó mennyiségű pezsgő készíthető adómentesen, feltéve, hogy az előállító azt nem értékesíti. Az adómentességhez ebben az esetben is a vámhatósági bejelentés szükséges. 

 

Személyi jövedelemadó számítása

 

Magánszemély jövedelme: 257 300 Ft. Három gyermeke van: két főiskolás és egy általános iskolás, akik után családi kedvezményt vesz igénybe.
1.	Magánszemély bérjövedelme	257 300
2.	Várható éves jövedelem (1 × 12)	3 087 600
3.	Sima éves adóalap	2 424 000
4.	Szuperbruttósítandó éves adóalap (2.–3.)	663 600
5.	Éves „szuperbruttó” összege (4 × 0,27)	179 172
6.	Várható éves adóalap (3. + 4. + 5.)	3 266 772
7.	Megállapított havi adóalap (6/12)	272 231
8.	Családi kedvezmény összege	206 250
9.	Havi adóalap (7.–8.)	65 981
10.	Havi megállapított fizetendő adó (9. × 0,16)	10 557