|
2010. január |
|
A rendszerváltás zűrzavara szétdúlta a galambtenyésztést is. Ezen a hasznot hozó szárnyason ma azok az országok keresnek a legtöbbet, amelyeknek a hetvenes években még mi szállítottuk a galambhúst. Szervezett felvásárlással még mindig megfordíthatnánk az ágazat szekerét. |
|
|
|
|
2010. január |
|
Az uniónak jók az adottságai, különösen, ha feldolgozott tejtermékekkel veszi célba az olyan kézenfekvő piacokat, mint Oroszország. 2004 előtt még mi is gondolhattunk erre. A dolog azonban úgy alakult, hogy elsődleges célunk nettó importőri pozíciónk enyhítése lett. |
|
|
|
|
|
|
|
2010. január |
|
A tojástermelők számára 2012-ben eljön a technológiaváltás határideje. Hogy ez milyen hatással lehet a piacra, abból először 2009-ben kaptunk ízelítőt. A németek átálltak, és drámaian nőtt a tojásbehozataluk. A keresleti piacnak örülnek a termelők. |
|
|
|
2010. január |
|
Számos sertéstartó épületben télen a szúrós ammónia, nyáron a fülledt meleg keseríti meg a bent tartózkodó állat és ember életét. A komfortérzet hiánya megjelenik a termelési eredmények romlásában is. Pedig mindez elkerülhető szakszerűen kivitelezett és üzemeltetett rendszerekkel. |
|
|
|
|
2009. december |
|
Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 330 millió tonnára nő a világ hústermelése. Magyarország a sertéshús termelése terén elvesztette piaci pozícióit, de a baromfihús előállításában jó adottságaink vannak. Az exportpiacok megtartásához viszont további beruházásokra van szükség. |
|
|
|
2009. december |
|
Egy rosszul kialakított istállóban állataink akár 50 százalékkal is rosszabbul tejelnek, mintha odafigyeltünk volna rájuk. A termeléscsökkenés mind hideg, mind hő stressz hatására bekövetkezik. A tehenek nem túl igényesek, de egy jól tájolt és jól szellőző istállóval sokat nyerhetünk. |
|
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
|
|
Oldal 3 / 10 |
