Csak megfontoltan érdemes dönteni az összköltség kétharmadát jelentő takarmányreceptúrák átírásáról. Máskülönben a költségcsökkentés okán nagyot romolhatnak az üzemi eredmények. Spórolni kénytelenek a kis- és a nagylétszámú telepek is, de van-e min?
Bár a pulykalétszám is csökkenő tendenciát mutat, több van belőle az országban, mint sertésből. Termelésünk és fogyasztásunk is kiugróan magas az unióban, a feleslegre folyamatos külpiaci kereslet mutatkozik. A termelők egyre szorosabb integrációval reagálnak a piaci kihívásokra.
|
Ki a juhtej, ki a juhhús, ki a tenyészállat értékesítésében hisz. Egy biztos: egy termékre, egy időpontra és egyetlen vevőre alapozni kockázatos üzletpolitika. Főként, ha egymagunkban akarjuk megvívni a harcot a felvásárlóval.
2011. március
A német nyelvű sajtóban egymást érik az olyan automata fejőrendszerekről szóló tudósítások, amelyek egyszerre akár 30–50 tehenet is befogadnak és megfejnek, amíg egyet fordulnak a tengelyük körül. Van ennek jövője nálunk is?
2011. február
A tavalyi év sem a tojástermelők, sem a baromfihizlalók számára nem zárult jól, ami rányomja bélyegét az évkezdésre is. 2011-ben a takarmány- és energiaárak megszaladása miatt a hatékonyságnövelésen lesz a hangsúly.
2011. január
Egyre nagyobb a török kereslet a magyar húsmarha iránt, különösen a magyar tarka és a charolais fajták keresettek a külpiacon. Bár a magyar lakosság évente átlagosan csak 4,8 kg marhahúst fogyaszt, a hazai termelők 50-60 ezer tonna húst és 60 ezer darab élőállatot (borjút) állítanak elő. Ennek 95 százaléka az exportpiacokon talál gazdára. A választott borjúkat és a hízómarhákat kontinensünk turizmusra szakosodott déli országaiban (Horvátország, Szlovénia, Görögország, Olaszország), valamint az újból megnyitott török piacon lehet értékesíteni.
2011. január
|
