| Megkésett az olcsó takarmány? |
| 2008. november |
|
A hízósertés-előállításban hosszú évek óta megfigyelhető egyfajta ciklikusság. Az emelkedő költségeket csak lassan ismerik el az átvevők, így a sertéstartók kedve időről időre elmegy az egésztől. Akik viszont ringben maradnak, profitálnak a hiány miatti keresletnövekedésből. A gabona ára 2007-ben rendkívüli mértékben ? Magyarországon közel 70 százalékkal ? emelkedett, nemcsak Európában, hanem általánosan a világpiacon is. Ez betudható az aszálynak, az energiaár-emelkedésnek. A gabonafélék áremelkedését sajnálatos módon nem követte a vágósertés ára, ami így tavaly átlagosan 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2006-ban. Érdekes viszont, hogy 2007-ben a darabolt sertéshús fogyasztói ára (comb, karaj stb.) 8?10 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban! Az unió jelentős sertés-előállítói ? Dánia, Hollandia ? piaci részesedést vesztettek, elsősorban Dél-Koreában és Japánban. Lengyelország pedig Oroszországban vesztett piacot, ezért a felesleg jelentős részét Európán belül, így Magyarországon próbálták levezetni. A sertéshús exportja uniós szinten csökkent, viszont növekedett az import, különösen Chiléből, Brazíliából, valamint az USA-ból. Mindent eldöntő gabonaár 2007-ben óvatos becslések alapján a 280?290 Ft/kg (más vélemények szerint 300?310 Ft/kg) önköltséggel előállított minőségi sertést ? amiből 65?70 százalék a takarmány költsége ? átlagosan nettó 240?250 Ft/kg áron tudták eladni a termelők. A nem minősítésre leadott vagy nagysúlyú (háztáji) disznóért nem volt ritka, hogy nettó 200 Ft/kg alatti árat kínáltak a gazdáknak. Természetesen az önköltség alakulása attól is függött, hogy mikor vásárolt a gazdálkodó gabonát, mivel aratási időszakban tonnánként nettó 30 ezer forintért is lehetett venni takarmányárpát, takarmánybúzát vagy kukoricát. Így azt, akinek volt kellő raktárkapacitása és időben vásárolt, nem sújtotta olyan mértékben a sertésválság. Aki viszont saját takarmánytermő területtel rendelkezett, sajnálhatta, hogy a jó áron eladható gabonáját fel kellett etetnie a nyomott áron értékesíthető sertéseivel. (A nagy sertéselőállítók erről másként vélekednek. Lásd keretes írásunkat a cikk végén.) Változó tápösszetétel Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tavalyi évben a magas gabonaár kisebb mértékben jelent meg a táp- illetve premixárakban. Éves szinten 15?18 százalékos növekedés volt tapasztalható. Viszont a fehérjehordozók ára is emelkedett, ami szintén költségnövekedést vont maga után. A tápok összeállításánál lehet ?sakkozni?, olcsóbb komponenst betenni. A takarmánygyártók, -keverők a gabonafélék esetében valószínűleg olcsóbb kukoricát, a fehérjehordozók esetén pedig a nagyon drága szójadara helyett napraforgódarát, repcedarát kevertek nagyobb arányban a sertéstápokba. Ezzel az eszközzel viszont csak egy bizonyos, szakmailag megengedhető mértékben szabad élni, mert ha a táp beltartalma nemelégíti ki a sertés igényét, még veszteségesebb lesz a vágósertés-előállítás, és a minőség romlik. Nagy mozgásterük ezért sem a takarmánygyártóknak, sem a sertéstartóknak nem volt. 2008: lassú változás Idén a gabonaárak csak az aratás időpontjától csökkentek, mivel mind Magyarországon, mind az Európai Unióban jó termést takarítottak be. Addig viszont az, akinek nem volt kellő raktárkészlete, az óterményt csak rendkívül magas áron tudta beszerezni. Jelenleg az alacsony gabonaárak miatt a sertés önköltsége 260 Ft/kg körül alakul. Ezt viszont árnyalja, hogy a tápok/premixek árában most jelenik meg a tavalyi magas alapanyagár, így a drágulás 2007-hez képest 50 százalék! A szójadara ára jelenleg is magas ? bár kis enyhülést lehetett tapasztalni ?, valamint az energiaárak is nőttek. Elmondható, hogy az év végéig előállított vágósertés nagy része ? többek között az áthúzódó raktárkészletek miatt ? magas takarmányárakkal kerül előállításra. Mindezek figyelembevételével 8? 10 százalékos önköltség-növekedés alakulhat ki a 2009 novemberéig tartó időszakban, és csak remélhetjük, hogy ezt követi a felvásárlási ár. Veszteségek, kocakivágások Sajnálatos módon az emelkedő költségeket nem tudták érvényesíttetni a termelők, és az árak emelkedése csak a második negyedévtől figyelhető meg. A 2007-es év második felében indult jelentős kocakivágás miatt csökkent mind a vágási túlkínálat, mind a hízókibocsátás 2008 közepére, ami növelte a hízókeresletet a vágóhidak részéről, és emelte az árakat. Jelenleg a hazai termelésből származó sertések átvételi ára 340?350 Ft/kg (411 Ft/kg hasított meleg súly, E minőség), amely 16 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának árait. A takarmányárak csökkenése sajnos késve érkezett. Túl hosszú ideig volt magas a takarmányár és alacsony a vágósertés felvásárlási ára, ami jelentős veszteséget okozott a termelőknek. Nagyon sok gazdaság csődbe ment, vagy csőd közeli helyzetbe került, ennek következtében 10 százalékkal csökkent a sertéslétszám (2008. április elsején 3,7 millió egyed). A 2008-as év sem lesz nyereséges, mivel a magasabb átvételi árak csak májustól alakultak ki, és ez a tavaly felhalmozódott veszteséget nem tudja ellensúlyozni. Támogatás ? de kinek? A még talpon lévő gazdaságok pénzügyi helyzete rossz a múlt évi nagy mértékű veszteségek miatt, és a megjelent támogatások (állatjóléti támogatás, állatbetegségek felszámolásának, állati hullák elszállításának támogatása) csak mérsékelik az elszenvedett veszteségeket. A támoga-tást igénybe vevőnek ráadásul nyilatkoznia kell, miszerint a sertéstartást az elkövetkezendő öt évben folytatja, ami ilyen viszonyok között kérdéses. Ugyanezen okból sokan visszamondták az állattartó telepek korszerűsítését célzó támogatást is, nem akarták elkötelezni magukat öt évre a sertéstartás mellett, vagy nem volt meg a minimálisan szükséges 25 százaléknyi önerejük sem. Várhatóan azok, akik a környezetvédelmi előírásoknak nem felelnek meg ? nem hajtják végre e profitot nem termelő beruházásokat ?, illetve a korszerűsítés, versenyképesség-növelés terén nem lépnek előre, 2009-ben be fogják fejezni állattartási tevékenységüket. Azok viszont, akik elvégzik a szükséges beruházásokat, alacsonyabb költségszinten, eredményesebben tudnak majd termelni, de a hosszú távú boldoguláshoz ez még nem biztos, hogy elég. Uniós versenytársainkhoz képest jelentős lemaradást kell behoznunk a termelés- szervezésben, a horizontális és vertikális integrációban, tehát az összefogás terén. Rendkívül fontos az is, hogy a fogyasztók igényeljék az egészséges magyar húst, és vásárlásukkal támogassák a hazai sertéstartókat. PÉNZÜGYI VÁLSÁG Novembertől a sertésfelvásárlók nettó 10?30 Ft/kg-mal csökkentették a felvásárlási áraikat, hivatkozva a gazdasági válságra. Így az árnövekedés megtorpant, ami ismét nehéz helyzetet teremthet. A pénzügyi válság még bizonytalanabbá teszi az egyébként is ciklikusan hullámzó termelést, a sertéstartók jelenleg nem tudják, mire számítsanak. HAGE ZRT., NÁDUDVAR A cégcsoport 8 telephelyén éves szinten 150 ezer hízót bocsátanak ki. A részben tsz-ből formálódott cég kevés saját területtel rendelkezik másoktól veszi a szemes döntő részét. Van viszont saját takarmánykeverője, így a táp összetételével próbált egy kicsit ?sakkozni? a magas gabonaárak idején: takarmányliszttel, korpával, söripari moslékkal, napraforgódarával, repcedarával helyettesíti a drágább komponenseket ? mondja az igazgató, Csirkés László. Az önköltségi árakba mintegy féléves késéssel ?gyűrűzött be? teljes mértékben a gabonaár-emelkedés, amit az átvételi árak ismét csak féléves késéssel követtek. A tavalyi drágulás hatására így először idén februárban jelent meg az első ?drága disznó?. Mivel a takarmányozás teszi ki az összköltség 70 százalékát, az energiadrágulás alig 2-3 százalékos mértékben járult hozzá az önköltség-növekedéshez. Februárban bizony 330?350 forintért lehetett megtermelni egy kiló élő sertést, a nyári gabonaár-zuhanás pedig csak most kezd érzékelhetővé válni. A sertések már csak az utolsó 30 kilót fogják az olcsó tápból testükbe építeni. Az önköltség jövő év tavaszára eshet 300 forint alá. Ezzel szemben fordított pályán haladnak az átvételi árak: év elején álltak a minimumon ? amikor a legdrágább volt a termelés ?, és mostanra közelítik a 350 forintot. Éves szinten 320 forintos átlagárral számol a szakember. (A támogatások 15 forintot jelentenek élősertéskilogrammonként.) ?A legnehezebb az év eleji időszak volt. Ekkor nyílt legszélesebbre az olló a termelési költség és az átvételi ár között? ? mondja az igazgató. ?A kisebb, földterülettel rendelkező termelők olcsóbban tudják a takarmányt előállítani, mint mi, akik a szemes terményt 90 százalékban vásároljuk. Viszont ők nem rendelkeznek hozzánk hasonló tartalékokkal az ilyen féléves, nehéz periódusok átvészelésére. Mi ráadásul több lábon állunk: naposcsibével, pulykával is foglalkozunk.? A hígtárgya elhelyezése ? más sertéstartókhoz hasonlóan ? Csirkés László szerint is nehézkesen megy. ?Idegenkednek tőle a növénytermesztők. Ekkora telepekkel pedig már nem is oldható meg az elhelyezése: több ezer hektárra volna szükségünk, és a szállítás is költséges lenne.? A megoldást a zrt. egy tisztítóüzem létesítésében találta meg, ez a legnagyobb, háromezer kocás telepén működik. Ennek az üzemeltetése ? bár 10 forinttal növeli az élősertés kilónkénti árát ? mégiscsak biztonságot jelent. ?És van egy kisebb telepünk, amelynek közelében jövőre biogázüzem nyílik. Ott a felhasználás szerencsésen megoldódhat.? Kiss Gábor, Csongrád Megyei Agrárkamara |

