Ugrás előtt a nyúlpiac

Néhány hónapja nagy visszatérőként jelent meg a hipermarketek hűtőpolcain a hazai gyártású nyúlhús, amelynek évtizedes visszaesés után eljöhet a reneszánsza. Miért nem fogy jobban ez az egészséges húsféleség, és megéri-e nyúltenyésztéssel foglalkozni?

A nyúltenyésztés és -termelés a szocializmusban élte virágkorát. Két évtizeddel ezelőtt még évi 15 millió nyulat dolgoztak fel, mára ez a szám mindössze 4,5 millió. A nyulak 80 százalékát akkoriban családi gazdaságokban tenyésztették: gyakran a szülők vették az állatokat, a gondoskodás a gyermekek feladata volt, a bevétel pedig az ő zsebpénzük. Mára a tenyésztés 10 százaléka zajlik e formában, ami nem is baj, hiszen az állategészségügyi és -jóléti feltételeket könnyebb betartani a nagyobb gazdaságokban.

Nagyhatalom, kishatalom

A csúcsidőszakban nyolc vágóhíd működött az országban, ma csupán kettő. Az egyik a svájci tulajdonú és főként arra a piacra termelő Olívia Kft., a másik tavaly szeptemberig az olaszok által birtokolt Bácska Zrt. volt, de a Bácska eszközeit immár a magyar Tetrabbit Kft. bérli és működteti. E két vágóhíddal gyakorlatilag kelet-európai nagyhatalom vagyunk, mondja Csúvár Zsolt, a Tetrabbit vezetője és a Nyúl Terméktanács titkára, hiszen a régióban egyedül Csehországban és Lengyelországban van nyúlvágóhíd. Európai viszonylatban elenyésző a termelésünk: a hazánkban feldolgozott heti 60?70 ezer nyúl elvész a kontinens heti 1,8 milliós eredményében. Az európai ?nyúlkirály? egyébként Olaszország, Franciaország és Spanyolország. Európában óriási igény van a nyúlra: Csúvár Zsolt szerint nem tudnak elég állatot levágni, hogy kielégítsék a keresletet.

Külföldre szabott ár

Az európai siker oka, hogy a nyúlhús rendkívül egészséges, állítja a tenyésztő és a termelő. Koleszterinben és zsírban szegény, fehérjetartalma viszont 18- 19 százalék, ami kiemelkedően magas érték. Svájcban az idősotthonokban és a kórházakban is része a menünek. Az itthon termelt nyúlhúsnak viszont csekély a forgalma: mindössze 2 százaléka fogy el a hazai piacon. Az ok elsősorban a fogyasztói ár: ha éttermi kategóriákban nézzük, filézett nyúlcombot enni olyan, mintha steaket kérnénk. Prémium kategóriájú termék, amelynek itthon inkább az olcsóbb verzióit ? a csontosabb részeket vagy az egész nyulat ? vásárolják. A népszerűtlenség másik oka, hogy a vágóhidak elsősorban nem Magyarországra termelnek, hazánk tulajdonképpen csak telephely nekik.

A pulyka nyomában

Hamarosan azonban a nyúlhús új divatja várható, amelyben nem kis szerepe van annak, hogy a Tetrabbit csomagolt termékeket vitt be a legtöbb hazai hipermarketlánchoz. Jelenleg még csak az elegánsabb éttermekben kapni nyúlételeket, ám ez is változhat. A Nyúl Terméktanács első komoly marketingakciójára készül, hogy népszerűsítse az ágazatot. Olyan receptkönyvet adnak ki, amely a hagyományos és az új gasztronómia jegyében elkészített nyúlfogásokat, elkészítési módokat tartalmaz. Ez és a hús megjelenése az üzletekben a terméktanács titkára szerint hosszabb távon akár 10?15 százalékra növelheti a teljes termeléshez mért magyarországi fogyasztást. Kustos Károly, aki a Nógrád megyei Alsótoldon vezet egy 4 ezer anyából álló telepet, úgy véli, ez lassú folyamat lesz, 5?10 évbe is beletelhet, mégsem pesszimista: ?30 évvel ezelőtt alig ismertük a pulykát, most pedig a legnépszerűbb húsok egyike.?

Jobb esztendők jönnek

Az elmúlt két év minden európai nyúltenyésztő számára veszteséges volt, így Magyarországon is sokan megszabadultak a ketrecektől. A veszteségek oka a takarmány magas ára volt, amelyet a termelők nem tudtak érvényesíteni az eladási árban. ?Négy-ötévente van hasonló mélypont? ? mondja a tenyésztő, aki szerint hozzá hasonlóan azok jártak rosszul, akik hitelt vettek fel tevékenységük finanszírozásához. A nyereséget ugyanis elviszi a törlesztés, ezért muszáj több lábon állni: csirkét tenyészteni vagy zöldséget termeszteni.

A tenyésztő és a feldolgozó is úgy látja, most jobb évek jönnek, a hazai fogyasztás is nőni fog, ezért érdemes beszállni a nyúltenyésztésbe. Bár az ágazat nem kap a baromfiiparhoz hasonló közvetlen támogatást, vannak államilag dotált lehetőségek. Ilyen a beruházásra, trágyakezelésre kínált támogatási program vagy az őszre várható, állattenyésztési telepek felújítására pénzt adó pályázat. Utóbbiból új nyúltelepeket lehet létesíteni vagy a meglévőket korszerűsíteni.

Érdemes belevágni

A vállalkozó kedvű tenyésztőknek a Tetrabbit és a Nyúl Terméktanács is segítséget nyújt. A magyar tulajdonú cég saját állatorvosa járja például a beszállítók telepeit, és segít az állategészségügyi kérdésekben, valamint 17 millió forintos kutatási megbízást adott az állatorvosi egyetemnek. A feldolgozó segít a technológia kialakításában, megmutatja, hogyan kell kezelni a nyulat és a fészket. ?Arra is volt példa, hogy egy szövetkezeti tag fia elment egy működő telepre, és egy hónapig ott dolgozott? ? mondja Csúvár Zsolt. ?Megtanulta, amit kellett, és azóta saját üzletét vezeti. Igyekszünk segíteni a partnereinknek.?

A cégvezetőt sokan megkeresik, akik a háztáji kiegészítéseként nyulat tartanának és adnának el. A feldolgozó azonban szívesebben segít olyanoknak, akik igazán belevágnak, és legalább 100?200 anyával kezdenek el foglalkozni. Ez még mindig háztáji méret, befér például egy műhelybe, és bevétel- kiegészítésként szolgál, mivel az állatok gondozása nem tölti ki egy ember teljes munkaidejét. A komolyabb telepméret 500 anya felett kezdődik.

A nyúltermelés jellemző formája a szövetkezet, Kustos Károly is a nonprofit Nyúlunió Szövetkezet keretein belül dolgozik. Már működő szövetkezetek szintén gyakran bővítik a profiljukat, erre példa a mezőtúri Mongol-Agrár Zrt. néhány éve épített nyúltelepe.

ÍGÉRET: NYÚLHÚS OROSZORSZÁGBA

Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba ? mondta Gilyán György moszkvai magyar nagykövet az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet vezetőjével tartott megbeszélés után. Hazánk most szeretné beindítani a nyúlhús exportját az orosz piacra, ahol van erre kereslet, de kínálat nincs.

A nagykövet ígéretet kapott arra, hogy az orosz fél napokon belül hivatalosan engedélyezi néhány olyan magyar húsipari cég oroszországi exportjának felújítását, amelyeknek szállításait Moszkva közel egy éve korlátozta. Ennek az volt az oka, hogy e cégek termékeiben az (európai uniósnál alacsonyabb) orosz egészségügyi határértékeket meghaladó mennyiségű mérgező anyagot találtak. A magyar cégek azóta kiküszöbölték ezt a problémát..