Hol legyen a trágyaszarvas?

November közepéig célszerű az állattartóknak szalmára cserélniük, a növénytermesztőknek pedig széthordaniuk a szerves trágyát. Ezt követően tilos az ideiglenes trágyakazal létesítése, két hónapon belül pedig a meglévőt is fel kell használni. Addig is hova szabad rakni azt a trágyát?

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméért a kormány 2001-ben rendeletet adott ki. Ebben rögzítik a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGY) szabályait, amelyet a nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak kell betartani. A szabályozás alapvető célja a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése a talaj termékenységének fenntartása mellett. 2008-ban e kormányrendelet helyébe a szakminisztérium által kiadott rendelet lépett. A JMGY-t felváltotta a Helyes Mezőgazdálkodási Gyakorlat szabályrendszere.

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kiterjed a trágyakezelés, trágyatárolás, valamint a tápanyag-kijuttatás szabályaira, hangsúlyozva a mennyiségi korlátozásokat, illetve a trágyázási tilalmi időszakokat. Előírásokat fogalmaz meg a lejtős területek trágyázására, a vízzel telített, hóval borított, fagyott talajon történő trágyafelhasználásra. Felhívja a figyelmet az erózió elleni védelemre, valamint iránymutatást ad az öntözésre is.

Az ország fele nitrátérzékeny

A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásaként az évente mezőgazdasági területre kijuttatható szerves trágya nitrogénmennyi ségének hatóanyaga nitrátérzékeny területen nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket. Ide tartozik a legeltetés során elhullajtott trágya, valamint szennyvízzel, illetve szennyvíziszap- komposzttal kijuttatott mennyiség is. Nitrátérzékeny területnek minősül az ország csaknem fele. A besorolás a nemrég megjelent 120/2009. FVM-rendelet mellékletében megtalálható, ezen kívül a mepar.hu adatbázisban tábla szinten lehet tájékozódni a nitrátérzékenységről.

A nitrátdirektíva kőbe vésett értékei a következők. A fajlagosan kijuttatható nitrogénhatóanyag nem nitrátérzékeny területeken: 300 kg/ha; kedvezőtlen adottságú térségek nitrátérzékeny területein: 170 kg/ha, ezen térségek nem nitrátérzékeny területein: 200 kg/ha.

Tároló és kazal

A HMGY szabályai közül a trágyatárolásra vonatkozó előírások elsősorban a nitrátérzékeny területeken gazdálkodókat, valamint az állattartókat érintik, nekik különös gondot kell fordítani ezek betartására. A trágyatárolónak ? függetlenül attól, hogy istálló- vagy hígtrágya kerül-e bele, mindenképpen szivárgásmentes, korróziónak ellenálló anyagból kell készülnie.

A trágyát szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. Ezt a tárolót hat hónapnak megfelelő kapacitással kell kialakítani. Kisebb állattartó telepek esetében a tároló kialakítására szabott határidő már lejárt, azonban az IPPC üzemek (úgynevezett: legnagyobb állattartók) esetében ez a határidő 2012-2013.

Az előírások kiterjednek a megfelelő trágyatárolásra is, ennek megfelelően az ideiglenes trágyakazal (trágyaszarvas) követelményei jelentősen megváltoztak a rendeletet követően. Ennek megfelelően vízbázis-védelmi területen trágyatároló nem létesíthető. Elszivárgás elleni védelem nélkül nem létesíthető ideiglenes trágyakazal és nem tartható fenn vízjárta, valamint alagcsövezett táblán. November 15. és február 15. között nem létesíthető trágyakazal mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

Ideiglenes trágyakazal csak akkor létesíthető, ha

• 100 méter távolságon belül nincs felszíni víz,
• a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van,
• a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben ugyan 1,5 méter felett van, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya a művelés alatt álló táblán nem tárolható, és az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum két hónapig tárolható.

Mindenki jól jár

Az ilyen ideiglenes trágyakazlak gyakran úgy kerülnek a parcellákra, hogy az alomnak használt szalmabálákért cserébe (a bálázási költség térítésével) kapja a növénytermesztő. Ebben a viszonyban jól jár az állattartó, mert van hova kiszórnia az istállótrágyáját (egyben alomnak valót is kap), és jól jár a növénytermesztő, mert hozzájut a szerves anyagban gazdag, érett trágyához. A nagyobb állattartó telepek nem hagyatkozhatnak a tárolás ezen módjára, de a kisebb trágyatermelésű telepek esetében ez egy ésszerű, gazdaságos megoldás lehet.

A trágyázandó táblán a trágyakazlat célszerű párhuzamosan elhelyezni, a tábla ellentétes két sarkán, hogy a trágyázás során az anyag gyorsan széthordható, illetve alászántható legyen ? mondja Holló Károly Csongrád megyei növénytermesztő. A kazlak párhuzamos elhelyezése megkönnyíti a gépi rakodást, mert a rakodógép mindkét oldalról képes a munkát elvégezni.

A HMGY előírásai a kazal kialakítására is kiterjednek, ennek értelmében a trágyakazlat szakaszosan rakják, úgy, hogy annak magassága ne haladja meg a 2,5 métert. A trágyában az ürüléket és az alom mennyiségét egyenletesen elegyítve kell kialakítani. A trágyakazal tömör, kellően nyirkos, légzsákmentes. Kiszáradás ellen általában lefedik. A megengedett két hónap alatt a trágya nem érik be teljesen, de a környezetszennyezés minimális.

Kötelező adatszolgáltatás

Az ellenőrzési feladatokat, a talaj, illetve a vizek nitráttartalmának mérését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága látja el. Ezen kívül az ő feladatuk a trágyázással kapcsolatos adatszolgáltatás nyilvántartása, valamint értékelése.

Kötelező az adatszolgáltatás minden nitrátérzékeny területen lévő növénytermesztő, valamint nem nitrátérzékeny területen fekvő állattartó telep számára ? és egy gazdasági évre vonatkozik. Kiterjed a tápanyag-gazdálkodásra, a trágyázásra, a parcellaművelési adatokra, valamint vizsgálja az egyes állatfajok trágyájának átlagos beltartalmi értékét a keletkezéskor és a kijuttatáskor.

Az adatrögzítés helye a Gazdálkodási Napló, ennek értelmezése és rendszeres vezetése időigényes és bonyolult ? mondja Pirkó Béla, az MgSzH Talajvédelmi Osztályának vezetője. Pirkó Béla hangsúlyozza, hogy a szervezet fő célja nem a büntetés kiszabása, hanem a gazdákkal való együttműködés és a tájékoztatás, például a Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatban. A szeptember elsejével lezárult gazdálkodási évről készített Gazdálkodási Naplót december 31-ig kell megküldeni az illetékes talajvédelmi hatóságnak.

Kránitz Lívia