Szárnyalnak a baromfisok?

Idén több egymást erősítő hatás eredőjeként nőtt a vágott baromfi iránti kereslet és a fogyasztói ára is. A termelői ár viszont nem, sőt... A kormány nadrágszíj-húzogatása pedig a termelést nyereségessé tevő támogatást nyirbálta meg.

Azt gondolnánk, hogy válság és alacsony takarmányárak idején egy baromfisnak csakis jó dolga lehet, mert a vásárlók előnyben részesítik ezt az olcsón előállított, ám a kereslet miatt jó áron eladható húst. Csak azt felejtjük el, hogy a termelő igen messze áll a fogyasztótól, így aztán ezek a pozitív hatások valahogy nem akarnak ?legyűrűzni? az ő szintjéig.

BAROMFITERMELÉS

Szabó István, a Magyar Brojlerszövetség elnöke szerint az idén valóban több csirkét vágunk, mint tavaly, de ebből a 6-7 százalékos növekedésből ne vonjunk le túl messzire menő következtetéseket.

?A 2007-es csillagászati gabonaárak 2008-ban jelentek meg a takarmányköltségekben. Ugyanekkor a forint is rendkívül erős volt, ami az importnak kedvezett. Az idén mindennek az ellenkezőjét látjuk, és ez a fő oka annak, hogy meglódult a termelés. A jelen azonban nem garancia a jövőre nézve? ? indokolja kétségeit az elnök.

Feketén vagy fehéren?

A brojler-naposcsibe előállításáról híres Gallus Kft.-t is vezető elnök szerint az ágazat alapproblémáit egyetlen jó év nem oldja meg. A fogyasztók válság idején ugyan szívesebben nyúlnak a csirkehús, semmint a sertés után, de ennek az olcsóságnak a termelők oldalán megvan az ára.

?A baromfi árszínvonalában vaskosan benne van az, hogy évente 80 ezer tonna szárnyas kerül számla nélkül a vásárcsarnokokba. A teljes vertikumban erős a feketegazdaság, viszont nagyon gyenge az integráció. Az áfacsalók rontják a nagyobb, hatékonyabb gazdaságok versenyesélyeit? ? mutat rá Szabó István, aki részint szigorúbb ellenőrzést vár a hatóságoktól, részint elnézőbb magatartást, amikor a vertikum átfogásáról van szó. ?A cseheknél és a szlovákoknál gyakorlatilag egyetlen kézben van a teljes baromfitermelés. Egyetlen érdekcsoport vág évi 100 millió csirkét, és senki sem panaszkodik a monopolhelyzetre. A legnagyobb baj, hogy itt van a szomszédban, és ha 280 alá erősödik a forint, elkezd Magyarországra szállítani.?

Verseny a piacokért

Az erős konkurensek mellett nehézségeket okoz, hogy a takarmánygyártás 60 százaléka már holland kézben van, illetve Bábolnát ?szétzilálta a politika?. A feldolgozásból is kiesett jó pár nagy cég. A sárvári Sága Foods Zrt. fokozatosan csökkenti termelését (idén tavasszal 500 emberét küldte el). A zalaegerszegi Zalabaromfi Zrt. ellen pedig idén nyáron indult meg a felszámolási eljárás.

?A 70-es években még világexportőrök voltunk, mára sem a termelés, sem a feldolgozás nincs a régi színvonalon. Las-san többet importálunk, mint exportálunk!? ? fakad ki az elnök, aki egyébként nagyon is hisz a szinte korlátlan piaci lehetőségekben. Egy tyúktól évente 120 csibét lehet nyerni, ezekből 1,7-1,8-as takarmányozási együtthatóval lehet zsírszegény és olcsó húst előállítani. Az árfekvés és a minőség mindig is elég ok lesz arra, hogy a csirkehúsra nagy legyen az igény, sőt egyre nagyobb. ?Ha belegondolunk, hogy nálunk évente és fejenként 35 kiló baromfi fogy, az oroszok pedig csak 6-7 kilót esznek, látható, hogy milyen piaci lehetőségek kínálkoznak még az ágazatban!?

Ha ehhez hozzávesszük India és Kína növekvő fehérjeigényét, a határ a csillagos ég. Csak igyekezzünk mi is kivenni a részünket a termelésből.

Mégsem nyereséges

A baranyai székhelyű Brojterm Kft.-nél évente 1 millió 200 ezer brojlercsirkét állítanak elő. Kovács László ügyvezető szerint az idei alacsony takarmányárak és a kereslet növekedése nem érződnek úgy termelői szinten, mint ahogy az a piaci helyzetből következne. ?Tavaly kifejezetten drága volt a takarmány, és az évet veszteséggel zártuk. Idén meg mindenki az olcsóbb takarmányra hivatkozva nyomja le az árakat, holott tudjuk, hogy a boltokban nőtt a baromfihús iránti kereslet? ? mondja a cégvezető. A baromfihús kilóját 215 forintért veszik át tőlük, az önköltség is e körül van. A boltokban 777 forintért árult egész csirkén tehát valaki más keres. ?A technológián nem tudok változtatni. A napos csibét mindig ugyanattól a keltetőtől szerzem be, a takarmánykeverő üzem is állandó partnerem. Vágóhídból hárommal állok kapcsolatban, de ez sem választás kérdése. Nincs saját takarmánytermő területünk, sem más ágazat, amire vészhelyzetben támaszkodhatnánk. A hozzánk hasonló üzemek csak a bezárás vagy a termelés között választhatnak? ? érzékelteti a helyzetet Kovács László, aki sérelmezi az idei állatjóléti támogatások visszafogását is, hiszen a nullszaldóból ez csinálna pozitívumot az ágazatban.

Az MVH lapunknak megerősítette, hogy a baromfisok október elsejéig csak az első negyedévre járó összeg 62 százalékát kapták meg, ennek okaként a túligényléseket jelölték meg. A baranyai cégvezető azt kifogásolja, hogy a februárban vágott, de tavaly év végén telepített első turnusáért egy fillért sem kapott, mondván, hogy az 2008-as telepítés volt. ?De hát igényelni vágás után kell!? ? érvel Kovács, aki az idei három turnusa után járó 10 millió forintból eddig csak 2,9 millió forintot látott.

PULYKAFELDOLGOZÁS

Pulyka-előállítás terén Európa legkomolyabb konkurense Brazília. Az amerikai kontinens a pulyka hazája, a pulykaevésnek és -tartásnak itt van hagyománya, de a legfőbb ok, hogy mi is innen kényszerülünk beszállítani a szóját. Enélkül elképzelhetetlen e fehérjeigényes állat nagyüzemi felnevelése.

Elvérzett a hazai konkurencia

Hazánkban a pulykahús-termeltetés és -feldolgozás terén a szarvasi Gallicoop Zrt. a legnagyobb piaci szereplő. A 34- 35 ezer tonna szárnyast felvásároló céghez 35 termelő kötődik. Termékeik 25 százaléka külföldre távozik, szinte vala mennyi nyugat-európai országban megtalálhatók. Rajtuk kívül a kecskeméti Gallfood Kft. és a rétközberencsi Várda-Baromfihús Kft. dolgoz fel még nagy tételben pulykát.

Erdélyi István, a Gallicoop igazgatója és egyben a Magyar Pulykaszövetség elnöke szerint az idei gyenge forint hatására megemelkedett apulykahús iránti kereslet. ?Az év első 7 hónapjában érezhetően keresleti piac volt, amit fokozott, hogy a pulykakibocsátás a múlt évi mennyiség 80 százaléka.? Az elnök a termeléscsökkenés okát a 2007-es év gabonaáraira vezeti vissza, amit az abrakfogyasztó állatot tartók egy évvel később megsínylettek. ?A 2008-as jó termés már hiába gyűrű zött be a takarmányárba, időközben nyakunkra jött a gazdasági válság.? Bár a gyenge forint visszafogta az importot, és a fogyasztók egyre élénkebben keresték az olcsó pulykahúst, a talpon maradt termelők mégis megérezték a pénzügyi szektor megroggyanását.

A pulykatermelés bő 4 hónapos ciklusokból áll, két év alatt 5 rotációval lehet számolni. A termelést többnyire integrátorok indítják el, tőlük érkezik a napos pipe és gyakran a takarmány is, majd ők veszik át a kész vágóállatot. Ők azok, akik a mezőgazdaság más szektoraihoz hasonlóan meghitelezik az inputanyagokat, ehhez azonban banki hitelre van szükségük. Mint tudjuk, sem a banki hitelek nyújtása, sem a közraktározott gabona finanszírozása nem olyan feltételekkel zajlik, mint egy éve. Az integrátorok pénzügyi nehézségeik egy részét kénytelenek továbbhárítani a termelőre, ismeri el Erdélyi István, akit a jelenlegi olcsó takarmány és viszonylag magas értékesítési árak sem töltik el nagy bizakodással. ?Nem jók ezek az árhullámzások, egy profitorientált cég ezt nehezen viseli el. A válságot is elhúzódónak érzem, nem kizárt, hogy jövőre már az olcsóbb húsból is kevesebb fog fogyni? ? hangzik a pesszimista jóslat. Reméljük, azért a húsevésről nem szokunk le teljesen?

Hol szorít a nadrágszíj?

Barcza Zsolt, az Ebesi Pulykahizlaló Kft. igazgatója egy 100 ezer feletti állatlétszámmal dolgozó telepet vezet a Gallicoop integrációjában. ?A technológia adott, ezen változtatni nem tudunk. A takarmányt a piacról szerezzük be, mindig onnan, ahol olcsóbban kínálják. Ezen kívül nincs mozgásterünk, legfeljebb a nagyberuházásokat tudjuk elhalasztani, amire rá is kényszerültünk az idén? ? mondja a szakember. A telep korszerűsítése csakis támogatás birtokában képzelhető el, e téren már a ?takaró végéig? nyújtóztak, a további felújításokra (etetők, itatók cseréje) új kiírást várnak.

Nagy veszteség érte az ágazatot azzal is, hogy a tavalyi megszorítások áldozatául estek az állatjóléti támogatások. ?Mi nagyon jó termelési mutatókkal dolgozunk. 2008-ban is hoztuk volna az 50 millió forint feletti nyereséget, de az állatjóléti támogatás megvonása közel 100 milliós kiesést jelent. Így plusz helyett mínusszal zártunk? ? vallja Barcza Zsolt, aki e téren az idei évtől sem sok jót vár.

Tavaly több tényező is kedvezett a magasabb felvásárlási ár kialakulásának: magas volt a takarmányár, egyes termelők kiesése miatt csökkent a kínálat, gyenge volt a forint, ezért és a válság miatt is nőtt a kereslet az olcsó pulykahús iránt. Mindez hiányt és magasabb felvásárlási árakat eredményezett.

?Idén viszont alacsonyabb az átvételi ár, leginkább a júniustól tartó takarmányár- csökkenés miatt? ? mondja Barcza Zsolt, de a hangjából érződik, erre számított is. Amit viszont nem lehet bekalkulálni egy üzletmenetbe, az a kormányzati döntés. Az, hogy van-e támogatás, vagy nincs, nagyobb rizikófaktor egy üzem életében, mint a gabonaárakat féléves késéssel követő, kiszámítható árhullámzás.Gönczi Krisztina