Milyen húst eszünk 2018-ban? (II.)

Az OECD-FAO előrejelzése szerint 2018-ra 330 millió tonnára nő a világ hústermelése. Ebből a mennyiségből a jelenlegi 24 millió tonnával szemben 30 millió tonna kerül a világkereskedelembe. Magyarország a sertéshús termelése terén elvesztette piaci pozícióit, élőmarhaexportunk viszont folymatosan nő.

A világ hústermelése 2008-ban a becslések szerint 270 millió tonna volt, ezen belül a sertéshús 38, a baromfihús 33, a marha- és borjúhús 24, a kecske- és juhhús 5 százalékos arányt tett ki. 2008-ban a világ hústermelésének 8 százaléka került nemzetközi kereskedelembe. A baromfi- és marhahús esetében ez az arány 10 százalék körül alakult, ezzel szemben a sertés-, valamint a juh- és kecskehúsnak csupán 5 százaléka került külpiacra.

SERTÉSHÚS

Észak-Amerika és Brazília előretörése

A világ sertéshústermelése 2008-ban 102 millió tonnát tett ki az OECD és a FAO becslése szerint. Az előrejelzések alapján ez a mennyiség 2018-ra 120 millió tonnára nő. A világtermelés 75 százalékát Kína, az EU és az USA állítja elő.

2008 és 2018 között Kína részesedése változatlanul 45 százalék lesz, az EU-27 jelenlegi 21 százalékos termelési aránya 19 százalékra mérséklődik. Kína mellett egyéb nagy sertéstenyésztő országok (USA, Brazília) is növelik termelésüket és exportjukat.

A világkereskedelem a következő 10 évben 5,3 millió tonnáról 6,3 millió tonnára nő. Emellett a globális termelés arányában változatlanul 5 százalék marad a nemzetközi kereskedelembe kerülő sertéshús mennyisége.

Az USA sertéshústermelése évek óta emelkedő tendenciát mutat, 2008-ban megközelítette a 10 millió tonnát (ezzel a harmadik legjelentősebb sertéshúst termelő országnak számít Kína és az EU után). Tíz éve az USA 0,5 millió tonna sertéshúst exportált, ez a mennyiség időközben 1,6 millió tonnára nőtt, így jelenleg Észak-Amerika és az EU a világ legnagyobb sertéshúsexportőrei. Az USA két legnagyobb vásárlója Kanada és Mexikó. De jelentős marad Kanadának az USA-ba irányuló élőállat-exportja is (évi 7-8 millió sertés).

Brazília a világ negyedik számú sertéshústermelője és -exportőre. 2000-ben még csak a belső termelés 5 százaléka ment exportra, 2008-ban már 20 százaléka. Brazília nem élvezi országos szinten a száj- és körömfájásmentes státuszt, ezért főleg Oroszország, Argentína és az ázsiai piacok (Japán és Dél-Korea kivételével) jöhetnek szóba az exportnál. A kelet- európai országokat is célba vették: Ukrajnába, Moldovába és Albániába szintén exportálnak.

Japán, Oroszország, Mexikó, Korea és az USA marad a sertéshús legjelentősebb vevője a nemzetközi kereskedelemben. Az USA importját főleg Kanada élőállat-szállításai adják. Japán 1,2 millió tonnával továbbra is a világ legnagyobb sertéshúsimportőre marad, pozíciója a jövőben aligha változik. A szigetországban a belső termelés korlátozása (a szigorú környezetvédelmi szabályok, a farmerek magas életkora), valamint a jelentős belső támogatások ellenére sem valószínűsíthető a belföldi termelés lényeges növekedése, továbbra is a belső szükséglet alig felét elégíti ki.

Oroszország a világ második legnagyobb nettó sertéshúsimportőre. Az ország önellátási foka sertéshúsból a jövőben is 70-75 százalék körül alakul.

Az EU-ban a sertéshús termelése és fogyasztása középtávon előreláthatólag szerény mértékben nő, bár a korábbi évtizedhez képest lassuló ütemben, mivel a baromfihússal versenyez. A harmadik országokba irányuló kivitel konkuren ciáját az alacsony költségszinten sertéshúst előállító országok (Brazília, USA) jelentik majd ? de a tagországok közötti forgalom továbbra is élénk marad.

Az Európai Bizottság 2008?2015-re vonatkozó előrejelzése szerint az unióban a sertéshústermelés szerényen nő: a jelenlegi 23 millió tonnás termelés 2015-re legfeljebb 24 millió tonnára emelkedik. Az EU-ban előállított évi 47 millió tonna hústermék közel fele sertéshús.

A belső fogyasztás növekedése (fejenként és évente 42-43 kilogramm) lépést tart a termelés bővülésével. A harmadik országokba kerülő mennyiség 1,2 millió tonnára csökken. Az új tagországok nettó importőri pozícióba kerültek.

Áralakulás

A sertésciklus alakulásának függvényében a világpiaci árak az USA-ban és az EU-ban 2010-ig csökkennek, 2012/2013-ban érik el a legmagasabb értéket a vizsgált időszakban. Az árak az USA-ban dollárban kifejezve is alacsonyabbak lesznek, mint az EU-ban euróban. A legalacsonyabb termelési költséggel rendelkező Brazíliában folyamatosan csökkennek az árak, elsősorban a stagnáló belső és világpiaci kereslet következtében.

Magyarországnak a sertéshús-előállítás visszaesése miatt a jövőben növekvő nettó importtal kell számolnia. 2009. júniusában a hazai sertéslétszám már nem érte el a 3,2 millió darabot. Az egy főre jutó hazai sertéshúsfogyasztás évi 25 kilogramm. Sertéságazatunk helyzete nem teszi lehetővé, hogy a piaci versenyben megtarthassa korábbi pozícióját: a telepek mindössze 20 százalékában alkalmaznak európai színvonalú technológiát.

MARHAHÚS

Termelés

A marha- és borjúhús termelése meglehetősen szétoszlik a világ főbb régiói és országai között. Az USA vezető helye után, Brazília, az EU, Kína és India következik, majd három extenzív szarvasmarha-tartást folytató országot (Argentína, Oroszország, Ausztrália) találunk a sorban.

2008-ban az OECD?FAO becslése alapján a világ marha- és borjúhús-előállítása 65 millió tonna volt, ami 2018-ra 75 millió tonnára emelkedik (USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55 százalék). Az állattenyésztési termelési ciklusok, amelyek a korábbi beruházási döntéseket tükrözik, továbbra is fennmaradnak.

Évi 11 millió tonnás termelésével az USA a világ legnagyobb marhahús-előállítója. Az ágazat szereplői mindent megtesznek azért, hogy visszaállítsák a BSE-kór miatt megrendült bel- és külpiaci fogyasztói bizalmat. Élénk a forgalom Kanadával, ahonnan évente több mint egymillió darab élő állatot importálnak.

Brazília szarvasmarha-állománya 1994 óta 25 százalékkal növekedett. Ma ez meghaladja a 190 millió egyedet (a lakosság száma is 190 millió fő), az évi termelés pedig túllépte a 9 millió tonnát. A brazil termelés 2018-ra utolérheti az USA-t. Már középtávon is a belső fogyasztás és az export növekedését várják a szakértők, a marhahús alacsony hazai ára versenyez a sertés- és a baromfihúséval, kiviteli ára pedig a nagy exportőr országok áraival.

Kína teljesítménye szintén hozzájárult a növekvő marhahús- termeléshez: évi 6 millió tonnával a harmadik helyen áll a világon.

Argentína jelentős marhahústermelő ország, ugyanakkor fogyasztásban is az elsők között van a világon. Az elmúlt években a magas világpiaci áraktól ösztönözve az argentin kivitel olyan mértékben növekedett, hogy a kormány 2006- ban kénytelen volt szigorú exportkorlátozásokat bevezetni (15 százalékos exportilleték), amit azóta is alkalmaz. További jelentős termelők még Ausztrália, Kanada és Új-Zéland.

Export, import

A nemzetközi marhahúspiac legjelentősebb exportőre Brazília, itt az évi export mennyisége a következő tíz évben 2,2-ről 3,5 millió tonnára emelkedik.

Ausztrália 2008-ban 1,5 millió tonna marhahúst szállított külföldre. A belső fogyasztás stagnálása mellett a jövőben nem számíthatunk az export növekedésére, elsősorban a vízkészlet csökkenésének, illetve a termelési költségek növekedésének következtében. Az ausztrál marhahús fő felvevő piaca Japán és az USA.

Kanada marhahúsexportja ? a 2003. évi BSE-kór által előidézett piaci válság után ? 2008-ban már meghaladta a 0,5 millió tonnát. A marhahizlalás magas költségei és az előállítás csökkenő jövedelmezősége miatt egyre több kanadai szarvasmarhát visznek át az USA-ba hizlalás céljából.

Új-Zélandon a húshasznú marhaállomány csökken, ezzel együtt az export is. Új-Zélandon is óriási verseny zajlik a vízkészletért és a gyepterületért a tej-, a marhahús- és a bárányhús- termelés között. A természeti erőforrások korlátozottak, így gátat szabnak a tej- és hústermelés egyidejű növekedésének.

Fokozatosan emelkedik az Egyesült Államok Japánba és Dél-Koreába irányuló marhahúsexportja, 2008-ban az összes export 0,8 millió tonnát tett ki, de 2018-ra elérhetik a 2003. évi BSE-válság előtti szintet. Az USA ezzel együtt továbbra is a világ legnagyobb importőre marad, de az EU, Japán, Oroszország, Egyiptom és Dél-Korea is elég jelentős mennyiségű marhahúst fog importálni. Oroszországban a belső fogyasztás növekedésével lépést tarthat a termelés, ezért a következő években nem emelkedik az import mennyisége.

Az EU szarvasmarha-állománya enyhén csökkenő tendenciát mutat. Az Európai Bizottság 2008?2015-re vonatkozó előrejelzése szerint a marhahúságazat kibocsátása csökken, a jelenlegi évi 8 millió tonna termeléshez képest alacsonyabb szinten stabilizálódik. Az import számottevően nő, 2015-re eléri a 0,7 millió tonnát, az önellátottság pedig 90 százalékra csökken.

Árak alakulása

A FAO és az OECD előrejelzése szerint az USA-ban a termelői árak a vizsgált időszakban a történelmi ciklusok alakulásának megfelelően 2010. után emelkednek. Az EU-ban az SPS bevezetése csökkenő termelést, ezzel a termelői árak növekedését, majd stabilizálódását vetíti előre. A termelési költségek Brazíliában a legalacsonyabbak, de az USA termelői árai sem érik el az uniós átlagárat.

Magyarországon 2009 júniusában a szarvasmarhák létszáma 703 ezer darab volt. Az egyirányú húshasznosítás elsődlegesen a magyar tarka állományra épült, ezért meghatározó fajta a magyar tarka és annak keresztezései. A marhahús külkereskedelmi többlete az utóbbi években csökkent, 2008-ban már csupán néhány ezer tonnát tett ki. Ugyanakkor az élőmarhaexport folyamatosan emelkedett. A húshasznú vágómarhákat főleg a külpiacokon értékesítik, ezért a minőségi marhahús eladási ára nagymértékben az exportpiacok függvénye.

Popp József, AKI