Sokba kerül zöldnek lenni

Az iparszerű állattartás térhódításának következtében fokozatosan nő ennek környezetterhelő hatása, de egyre szigorodnak a környezetvédelmi jogszabályok is. A nagy létszámú telepeknek egyre többet kell áldozniuk ?környezettudatosságuk? bizonyítására.

A mezőgazdasági tevékenységek közül a szabályozásokkal korlátozott állattenyésztési ágazatok egy különálló részterületet foglalnak magukban. Ellentétben minden más termelői szférával, az állattenyésztéssel járó környezetszennyező anyagok döntő többsége az állatok élettevékenysége során keletkezik. A beavatkozás módja is kiemelten más. Ez lehet a nemesítés, vagy a felhasznált takarmányok össze tételének kialakítása annak érdekében, hogy magasabb százalékban hasznosuljanak, és mérséklődjön a károsanyag-kibocsátás. Vagy ide tatozik az állatok tartástechnológiai feltételeinek optimális megteremtése.

A működéshez elengedhetetlen az előírt normák megteremtése, ezért a termelők rákényszerülnek a környezetvédelmi célú beruházásokra és a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésére. A Hód-Mezőgazda Zrt. környezetvédelmi vezetőjét, Varga Lajosnét a környezetvédelmi engedélyekről kérdeztük.

Nagy létszámú telepek

Az IPPC az integrált szennyezés-megelőzés és -csökkentés angol kifejezésének rövidítése (Integrated Pollution Prevention and Control). Az Európai Unió IPPC irányelve nálunk a 2001 októberében hatályba lépett, többször módosított, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) kormányrendelettel épült be a jogrendszerbe. Azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó tevékenységekre terjed ki, ahol a legnagyobb a valószínűsége a környezet szennyezésének. Ilyen az úgynevezett ?nagy létszámú állattartás? is. Ebbe a kategóriába tartoznak a 40 ezer férőhely feletti baromfitelepek, illetve a 750 férőhely feletti koca-, vagy 2 ezer férőhely feletti hízóállományok (30 kilogramm felett).

Integráltnak azért mondjuk a szennyezésmegelőzést és -csökkentést, mert a különböző környezeti elemek ? talaj, víz, levegő, élővilág, épített környezet ? szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen vizsgálja. A terhelés csökkentését a jogszabályban előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával biztosítja. Az elérhető legjobb technika (BAT) egyszerűsítve mindazon technika, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek az adott gazdasági feltételek mellett a leghatékonyabbak a környezet védelme szempontjából. Nem feltétlenül csúcstechnikát jelent tehát.

Engedély kell mindenhez

Azoknak az állattartó telepeknek, amelyek termelési kapacitása eléri a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben (314/2005. korm. rend.) meghatározott küszöbértékeket, környezetvédelmi engedélyre van szükségük a tevékenységük megkezdéséhez és végzéséhez. A környezetvédelmi engedély szempontjából az állattartó tevékenység lehet egységes környezethasználati engedélyhez vagy környezeti hatásvizsgálati enge-délyhez kötött (lásd a keretben). A környezetvédelmi engedély nélkül megkezdett vagy folytatott tevékenységet a környezetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, illetve ezekkel egyidejűleg napi 50?100 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezheti a ?környezethasználót?.

Pénz, pénz, pénz!

Ahhoz, hogy a nagy létszámúnak minősülő állattartó telep környezetkímélő módon tudjon működni, egy sor nem termelő környezetvédelmi beruházásra is szükség van. Amikor ezen túl vagyunk, ismét pénzt kell áldoznunk ennek bizonyítására, azaz az engedélyek beszerzésére, majd a ?környezettudatosság? folyamatos dokumentálására is.

A különböző környezetvédelmi engedélyek megszerzését minden esetben bonyolult és jelentős ráfordítást igénylő eljárássorozat előzi meg. Előzetes vizsgálat lefolytatása ? kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása ? szükséges mind a KHV, mind pedig az EKHE/IPPC-eljárás lefolytatása előtt. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 250 ezer forint. Ezt követi az önállóan, összekapcsoltan vagy összevontan lefolytatott egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárás. Ezekhez rendelet által előírt tartalmi követelményű írásos dokumentáció, szakanyag benyújtása szükséges az engedélyező környezetvédelmi felügyelőségre.

Az IPPC-engedély első ízben történő megszerzéséhez kötelező a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése. Állattartó telep esetében az IPPC-eljárás igazgatási szolgáltatási díja 500 ezer forint. A kötelezően elvégzendő vizsgálatokat, illetve az előírt dokumentációkat csak szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. Az IPPCengedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható, majd felül kell vizsgálni. A kiadott környezetvédelmi engedély érvényességi időn belül történő módosítása szintén igazgatási szolgáltatási díj ellenében lehetséges.

Az IPPC-engedéllyel rendelkező állattartó telepek kapcsolata az engedélyező felügyelőséggel folyamatos, mivel a telepnek írásban évente be kell számolnia tevékenységéről, illetve a felügyelőség évente legalább egyszer helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést tart a telepen. Ennek szintén van költsége: a nagy létszámú állattartó telepnek évente 100 ezer forintos felügyeleti díjat kell fizetnie.

A Hód-Mezőgazda Zrt. állattartó telepei közül a Paléi sertéstelep rendelkezik IPPCengedéllyel, 2007 februárjától. ?Telepünkön jelenleg is olyan rekonstrukció folyik, melynek eredményeként csökken a telep természetierőforrás- felhasználása és környezetterhelése? ? mondja Varga Lajosné. ?Ezt a célkitűzést azonban kisebb ráfordítással is megvalósíthattuk volna, ha nincs a 2000. évi hatósági kötelezés a hígtrágyatárolók szigetelésére. A telepi rekonstrukció következtében ugyanis csökken a telep technológiai vízfelhasználása, és a képződő hígtrágya ?beszilárdul?. A csökkent mennyiségű hígtrágya tárolásához ma már kisebb tározó kapacitás is elég lenne.?

A szennyezés csökkentésére irányuló környezetvédelmi ráfordítások ökonómiai haszna rövid távon nehezen mérhető. A társadalom viszont elvárja a környezettudatos termelési rendszert. A probléma csak az, hogy ennek költsége és az ágazat jövedelemtermelő képessége nincsenek össz hangban.

KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEK

Egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység (EKHE vagy IPPC): 40 ezer férőhely feletti baromfi telepek, illetve a legalább 750 koca vagy 2 ezer hízó tartására alkalmas sertéstelepek Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység (KHV): 85 ezer férőhely broilerállományok, vagy 60 ezer férőhely tojóállományok, valamint 3 ezer férőhely feletti hízó- vagy 900 férőhely feletti kocaállományok

PÁLYÁZAT

November 15. és december 15. között ismét lehet támogatási kérelmet benyújtani állattartó telepek korszerűsítésére (143/2009. (XI. 5.) FVM rendelet)

• A korábbiaktól eltérően nem lehet önálló gépekre pályázni a beruházás 30%-áig.
• A trágyakezelési célterületen a támogatási kulcs 40% + 10% + 10% (KAT/Natura, fiatal gazda).
• A beruházás megvalósítására továbbra is 3 év áll rendelkezésre, de már az első évben elszámolást kell benyújtani.
• Futó támogatási kérelemmel rendelkező gazdálkodók is nyújthatnak be kérelmet.

A biogáztermelés a trágya kezelésének speciális módja, ezért támogatás igényelhető az üzemlétesítéshez. Ahhoz, hogy a támogatást elnyerjük, legalább kétszáz állategységgel kell rendelkeznünk. A rendelet mellékletében találjuk meg az egy állategységre jutó maximális támogatást. (Lásd a témához még Pénzes ötletek rovatunkat!)