Biológiai trágyakezelés kis költséggel

A nagyüzemi állattartók közül legfőképpen a sertéstenyésztők problémája az egyre nagyobb mennyiségben keletkező trágya kezelése. Mivel a környezetvédelmi jogszabályok egyre szigorodnak, ezért ha lehetőség van költségcsökkentő megoldásokra, érdemes élni velük!

A biológiai hígtrágyakezelés eredményeit ma már jóval több termelő elismeri, mint jó pár évvel ezelőtt, amikor még kétkedve fogadták a módszer hatékonyságát. Hasznos ott is, ahol egy végleges beruházás megépültéig csak egy áthidaló megoldásra van szükség. Ahol pedig a követelményeknek megfelelő telepet találunk, ott hatékony, költségtakarékos megoldás a trágya kezelésére, a meglévő rendszer hatékonyságának javítására.

Az oltóanyagok használata

Az oltóanyagok olyan speciálisan szelektált, természetes mikroorganizmusok, amelyek a trágya szervesanyag-tartalmának, ezzel együtt szárazanyagtartalmának bontására alkalmasak. Fontos a termék megválasztása, mivel ha valaki olyan terméket vásárol, amely csak aerob mikroorganizmusokból áll, de nem képes a trágyatárolót megfelelően keverni, levegőztetni, akkor kevés sikert remélhet az eljárástól.

Hatékonyabb az olyan oltóanyag használata, amely nem csak aerob spórákat tartalmaz, hanem fakultatív anaerobokat is. Ezek oxigén mellett és nélküle is életképesek. Ilyen anyagokat már használhatunk telepen belül is: lagúnákban, csatornákban, átemelő aknákban, illetve a tárolókban. Jó hatásfokkal működnek keverés, levegőztetés nélkül is.

Kezdjük az épületekben

Zárt állattartó épületekben jelentős problémát okoznak a keletkező gázok. Ezek közül az alomból, vizeletből és ürülékből felszabaduló ammónia és kénhidrogén potenciális veszélyforrás. Az elszennyeződött alom, a zsúfoltság, a túl magas hőmérséklet növeli az ammóniatartalmat. A levegő ammóniaszennyezettsége miatt növekszik a légutak megbetegedésére való hajlam, csökken a súlygyarapodás, étvágytalanság lép fel, és romlik a termékenység, a takarmányhasznosítás.

A káros gázokkal szenyezett istálló levegője könnyen érzékelhető. Az ilyen levegő szúrós szagú, bűzős, köhögésre és könnye zésre ingerel.

Olyan komponenst tartalmaznak az oltóanyagok, amely folyamatosan csökkenti az ammónia-kibocsátás szintjét, és segít a kénhidrogén felszabadulásának mérséklésében is. Az anyagot permetezhetjük a rácspadozatra, gyűjtőcsatornákba. Ezek a mikroorganizmusok veszélytelenek az állatokra, emberekre nézve. ű

Az épületen belül az oltóanyagos kezeléssel lényegesen javul az istállók levegőminősége, hiszen nem szabadul fel ammónia. Ezzel az állategészségügyi helyzet javul, csökken a légzőszervi megbetegedések aránya. A legyek száma is visszaesik, mivel az enzimek megtámadják a peték burkát. Az állatok komfortérzetének minőségi változásával, a termelési eredmények javulásával számolhatunk. A bioenzimek belső alkalmazásával a csatornaproblémák megszűnnek, a karbantartási költségek csökkennek. Amikor a kezelést az épületeken belül kezdjük meg, ez eleve nagyobb mennyiségű anyag felhasználását jelenti, mivel több ponton kell az adagolást végezni. Viszont ha már az épületeken belül hozzáláttunk, akkor eleve előkezelt anyag fog a tározókba kerülni.

Közvetlen kezelés tározókban

Természetesen minden telepen egyediek a körülmények, érdemes minden szempontot figyelembe véve dönteni. Sok esetben elegendő (vagy a tulajdonos által elégségesnek tartott megoldás), amikor az oltóanyagokat közvetlenül a trágyatároló medencékbe, tavakba juttatjuk ki. Tény, hogy az épületeken kívüli közvetlen beoltása a tározóknak kevesebb anyag felhasználását jelenti, és olcsóbb megoldás a termelők számára.

Az oltóanyagok használatával megszűnik a kéregképződés, a lerakódott iszap fellazul. A baktériumtevékenység hatására folyamatos gázképződés indul meg, ami lazítja a leülepedett iszapot, a trágya szárazanyag-tartalmát folyamatosan lebegésben tartva. Ez kíméli a gépi berendezéseket, csökkenti a mechanikus tisztítás, karbantartás gyakoriságát. A száraz anyag mennyisége akár a tizedére csökken, a szervesanyag- tartalomhoz hasonlóan. A medencék körül mérséklődik a szag, amilakott területek közelében nem elhanyagolható szempont. A legyek száma szintén csökken: egyrészt nem tudnak megfelelő szaporodási területet találni a híg trágyában, másrészt a lerakott petéket a baktériumok életképtelenné teszik.

Az eredmény az, hogy könnyen kiöntözhető végterméket nyerünk. A kiöntözött hígtrágya sokkal kevéssé terheli a környezetet, mint a kezeletlen, hiszen szervesanyag-tartalma nagyságrenddel kisebb, mint a kezeletlen trágyáé. Ugyanakkor a kezelés során olyan átalakulások zajlanak le, amelyek révén a növényzet könnyeb ben hasznosítja a tápanyagokat.

Drága vagy olcsó?

Mivel a környezetvédelmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ezért bármilyen szűkösek az anyagi lehetőségek, a telepeknek egyre nagyobb gondot kell fordítaniuk a trágyakérdés megoldására. A baktériumkészítményekről nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy drágák, vagy olcsók. Ez a kezelés előtti állapot és a hozott eredmény összevetése alapján értékelhető. A jelenlegi gazdasági körülmények között tény, hogy legtöbben elsőre drágának tartják. A biológiai oltóanyagokkal való kezelés egyszerű, és amellett, hogy környezetbarát, a hatékonyságával mindenképpen költségcsökkentő megoldás.

HÍGTRÁGYÁS TECHNOLÓGIA

A Köröshús Kft. Pipás majori sertéstelepén jelenleg 850 koca és 6500 hízó van, és ez naponta 130 köbméter hígtrágya keletkezését eredményezi ? mondja Kiss Sándor, a kft. ügyvezetője. Három épületben működik teljes rácspadlós, lagúnás rendszer. Hét épületben a meglévő trágyacsatornák duzzasztásával, ugyancsak hét épületben pedig szabad kifolyással történik a trágyaeltávolítás. ?Trágyatároló kapacitásunk 50 ezer köbméter. Nem rendelkezünk mezőgazdasági területekkel, ahová elhelyezhetnénk a hígtrágyát, így két éve megkezdtük a biológiai kezelést.

A tározótavaink eliszaposodott állapotban voltak, a fázisbontó medencék szűrőpalánkjai eltömődtek, a trágyacsatornákban pedig rendszeresek voltak a dugulások. Kezdetben épületen belül és kívül is egyaránt használtunk termékeket, mivel egy korábbi rossz állapotot kellett megszüntetni. Később már csak az épületekben oltottuk a trágyacsatornákat, lagúnákat. A kiadagolást a tároló tavakba szippantókocsival végeztük, a szűrőmedencékbe pedig a központi átemelőakna beoltása útján valósítottuk meg. Az épületekben a készítményt kézzel adagoltuk ki a csatornák legmagasabb pontjain.

A folyamatos kezelés hatására a tározótavakban láthatóan beindult a lerakódott iszap feldolgozása, eltűntek a felszínen úszó kéregfoltok. A fázisbontó medencékből folyamatosan ürül a szűrt hígtrágya, így azok kapacitása elegendő a sertéstelepről kikerülő hígtrágya szűrésére. A belső trágyacsatornák faláról eltűnt a korábban lerakódott réteg, és azóta nincsenek dugulások.

Évente mintegy 1-1,5 millió forint a biológiai kezelés költsége. Jelenleg aerob baktériumokat is használunk, ezért a levegőztetés energiaigénye jelentősen növeli ezt a költséget. Így összesen mintegy 2,5 millió forint a teljes költség. Véleményem szerint ez a módszer sokkal környezetkímélőbb, mint a hígtrágya közvetlen talajra, illetve talajba juttatása. Másrészt olyan gazdaságok számára, amelyek nem rendelkeznek termőfölddel, nem is marad más lehetőség, mint a biológiai kezelés.?

SZALMÁS TECHNOLÓGIA

A Naki Mezőgazdasági Zrt. sertéstelepén 750 darab koca és ennek szaporulata van jelen pillanatnyilag. ?Tenyésztelepünkön szalmás technológiát alkalmazunk, a hízótelepen éppen beruházások zajlanak, lagúnás rendszerre térünk át? ? mondja Barátúri László ágazatvezető. Az ólak végén 50 köbméteres tárolók vannak. Telepenként van egy 75 köbméteres tranzittároló és egy 5 ezer köbméteres szeparált trágyalétároló. Naponta 14 tonna szerves trágya és 25 tonna trágyalé keletkezik.

?Három éve kezdtük meg a biológiai kezelést épületeken belül és a tározókban egyaránt. A tárolóink már kezdtek besűrűsödni, és a szaghatás mérséklése miatt is ajánlatos volt már az oltóanyagok használata. Azóta láthatóan csökkent a tárolókban a szilárd fázis, és érzékelhetően elviselhetőbb lett a szaghatás is. A biológiai trágyakezelés anyagi vonzata nekünk körülbelül egy évben 400 ezer forint körüli összeget jelent. Úgy gondolom, hogy a trágyabontó oltóanyagok mindenképpen hatékony megoldást jelentenek. A trágyatárolókban ez szüntette meg a kérgesedést, valamint eldolgozta a szilárd fázis jelentős részét, így minimálisra csökkentette a csővezetékekben a dugulás lehetőségét. Nagyban mérsékli a környezet szagterhelését, ezzel javítja a környezetünkben élők komfortérzetét. A befektetés már a javítási és karbantartási költségek csökkentésével is bőven behozza az árát.?

Gervai Péter