Okos kialakítású istállók

Egy rosszul kialakított istállóban állataink akár 50 százalékkal is rosszabbul tejelnek, mintha odafigyeltünk volna rájuk. A termeléscsökkenés mind hideg, mind hő stressz hatására bekövetkezik. A tehenek nem túl igényesek, de egy jól tájolt és jól szellőző istállóval sokat nyerhetünk.

Az okszerű szellőzéskialakítás (szellőzéskorszerűsítés) célja, hogy a tehénistálló szellőzése is feleljen meg a 10?14 ezer liter laktációs termelésű tehenek igényeinek. A szellőzés-korszerűsítés igen sok hazai tehenészetet érint, mivel többségük gazdasági kényszerhelyzetben van az épületek korszerűsítésében. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a rosszul kialakított környezet 20?50 százalékkal (!) csökkenti a termelési eredményeket. Ugyanakkor az istálló feleslegesen zárt kialakítása indokolatlan költségráfordításnak minősíthető. Magyarországon lényegében egy tejelő fajtát tartanak tömegesen, a holstein-frízt. Ezen kívül kisebb arányban egy kettős hasznosítású fajtát is fejnek, a magyartarkát. A két fajta klímaigénye között nincs lényeges különbség.

Amit a marha elvisel

Az egészséges tejelő tehén a semleges hőmérsékleti zónában (mínusz 15 °C és plusz 26 °C között) a hőmérséklettől közel függetlenül fogyasztja a takarmányt, és tejtermelése is alig változik. Még e fajták újszülött borjai sem érzékenyek a hőmérséklet- változásra. Az újszülött borjú addig érzékeny az erősebb légmozgásra, amíg fel nem szárad. Felszáradás után a vastag szőrtakaróban lévő puffer levegőréteg védi a bőrt a lehűléstől.

A tehenek a hő stresszre úgy reagálnak, hogy kevesebb tejet adnak, és kevesebbet is esznek. A hideg stressz esetén viszont bár többet esznek, mégis kevesebb tejet adnak. Ez tehát még a hő stressznél is kellemetlenebb következményekkel jár.

Tejelő fajtáink bármely korcsoportjában a megnövelt légáramlásnak kedvező élettani hatása van akkor, ha magas a környezeti levegő hőmérséklete. A légsebesség növekedésével jelentősen nagyobb lesz a szervezet hőleadása. Kísérletek azt igazolták, hogy 30 °C-os környezeti léghőmérséklet mellett a tehenek 30 százalékkal több tejet adtak, ha a 0,2 m/s-os légmozgást 2,5?3,5 m/s-ra növelték. Ma már azt is tudjuk, hogy a szarvasmarha hőleadása szempontjából előnyös, ha a bőrfelülete környezetében a légmozgás 1?3,5 m/s tartományba esik. Ugyanakkor a 3,5 m/s-nál nagyobb légsebesség már nem növeli a tehén felületén a kipárologtatást.

Amennyire jó a légmozgás nyáron, olyan kellemetlen lehet télen. A tejelő szarvasmarhák védelmet igényelnek a hideg széltől és az esőtől.

A meleg a legrosszabb

A meteorológiai tényezők közül a külső levegő hőmérséklete, páratartalma, szélsebessége, széliránya, a napsugárzás és a csapadék a leglényegesebb. Az istálló kialakítása szempontjából ezeket figyelembe kell venni.

Hazai viszonyok között, a külső levegőhőmérséklet mínusz 15?20 °C, illetve plusz 30?42 °C között változik. Mivel a tehenek semleges hőmérsékleti zónája mínusz 15 °C és plusz 26 °C közé esik, ezért látható, hogy a hő stressznek sokkal inkább ki vannak téve az állatok. Hazai időjárási viszonyaink között nyitott oldalfalú és nyitott tetőgerincű (zárható-nyitható oldalfalú) természetes szellőzésű istállók javasolhatók. Mivel a tél nem túl hideg, így nem szükséges hőszigetelt szarvasmarha istállót építenünk.

Magyarország területe csapadékban szegény, de a csapadék időbeli és térbeli eloszlása igen szeszélyes. Ezért a nyitott tetőgerinc kialakítások közül a csapadék istállóba való bejutá-sának szempontjából a nyitott tetőgerinc valószínűleg nem eléggé zárt, a legzártabb megoldás (tetőgerincsapka terelőlappal) pedig feleslegesen zárt.

Az ország területén az uralkodó szélirány nem mindenütt egyforma. Van, ahol az északi, észak-nyugati, nyugati, de van, ahol a keleti, észak-keleti szél a meghatározó. Ez azért fontos, mivel a jól tájolt természetes szellőzésű istálló hossz tengelye az uralkodó szélirányra merőleges, így a leghatékonyabb szélszellőzésük. Ugyanakkor az is fontos, hogy a hossztengely keletnyugati irányú legyen, hogy a nyitott oldalfalak (nyáron) kevés közvetlen napfényt engedjenek be.

Az előzőekből következik, hogy az istállók ideális tájolására csak az északi szeles területeken van lehetőség (Nyugat-Dunántúlon és az ország keleti részén, a Tisza és a Körösök által határolt területeken). Az ország egyéb területein, ha az uralkodó szélirányra merőlegesen tájoljuk az istállót, a hosszanti oldalaknál levő pihenőhelyek árnyékolásáról külön szükséges gondoskodnunk. Az árnyékolás azért fontos, mivel a nyári hónapokban a vízszintes pihenőfelület mintegy kétszer annyi napsugárzást kap (mintegy 2 ezer J/m2), mint az ettől eltérő irányú felület.

Májustól októberig a várható szabadtéri szélsebesség 2,5?4,5 m/s között van. Mint tudjuk, a tehén hőleadása szempontjából kedvező, ha a szélsebesség a tehén környeztében 1?3,5 (3,0) m/s tartományban van. Ebből következik, hogy a nyári, szabadtéri szél az árnyékban lévő tehén számára közel ideális hűtőhatású.

Tipikus természetes szellőzésű tehénistállók

Mai szarvasmarha-istállóink nagyrészt nyitottak, melyekben a szellőzést természetes úton oldják meg. A régi építésű istállóink általában kis légterűek, nem eléggé nyitottak, vagy nem természetes szellőzésűnek készültek. A mai értelemben vett ún. negyedik generációs, természetes szellőzésű tehénistállók (lásd lent) építésének mind össze néhány éves hazai múltja van. A 20?40 éves, elsőgenerációs természetes szellőzésű istállóknál a légcserét nyitható ajtókkal és ablakokkal kívánták biztosítani (lásd az előző oldalon). Ezek ma már inkább csak a húsmarhatartásban elfogadhatók.

A fiatalabb építésű istállóknál először egy hosszanti oldalt tettek nyitottá, majd mind a két hosszanti oldal nyitott lett, ahol a tetőgerinc nyílás nélküli. A mai természetes szellőzésű tehénistálló tetőgerincszellőzésű, valamint mindkét oldalfala nyitott, illetve függönnyel nyithatózárható. Az oldalfalak nyithatósága változtatható oldalfalnyílást jelent, melyet egy eresz alatti állandó oldalfalnyílás egészít ki. Mai ismereteink szerint ezek a negyedik generációs tehén istállók biztosítják a legjobb klímafeltételeket a tejelő tehénállomány számára.

TERMÉSZETES SZELLŐZÉS PRO ÉS KONTRA

A természetes szellőzés előnyei:

• 1. a gépi szellőzéshez képest kisebb üzemeltetési költség,
• 2. minimális odafigyelést igényel,
• 3. csökkent nappali világítási költség a nyitottabb, világosabb istálló miatt.

A természetes szellőzés hátrányai:

• 1. hideg időben kicsi a lehetőség az istállóhőmérséklet befolyásolására,
• 2. csökkent mértékű hatás az istállón belüli légeloszlásra, kevésbé egyenletes az épületen belüli légcsere,
• 3. a gyenge, nyári szél ezen épületek átszellőztetésére nem elég hatékony.

Bak János, MGI Gödöllő