Milyen tejet iszunk 2018-ban?

Az uniónak jók az adottságai, különösen, ha feldolgozott tejtermékekkel veszi célba az olyan kézenfekvő piacokat, mint Oroszország. 2004 előtt még mi is gondolhattunk erre. A dolog azonban úgy alakult, hogy elsődleges célunk nettó importőri pozíciónk enyhítése lett.

Hatszáznyolcvan millió tonnára becsüli a világ 2008. évi tejtermelését az OECD és a FAO, ami 2018-ra 810 millió tonnára nő (az EU, India, az USA és Kína részesedése 60 százalék). Néhány nettó exportőr országgal szemben (Ausztrália, Új-Zéland, EU, USA és Argentína) nagyon sok nettó importőr országot találunk ? elsősorban Afrikában és Ázsiában. A globális tejtermelésből 2008-ban az EU?27 képvisel 22 százalékot, ennek egyharmadát Németország és Franciaország adja.

Ne Kínában reménykedjünk!

A tévhittel ellentétben Kína és India nem számít komoly importőr országnak, ugyanis folyamatosan növeli saját tejtermelését. Az utóbbi évtizedben a termelés növekedése az USA-ban volt a leglátványosabb, de Kína, Új-Zéland, Ausztrália, Brazília és Mexikó is számottevően növelte kibocsátását. Indiában a tejtermelés felét a bivalytej adja, ennek zsírtartalma duplája a tehéntejének.

A pénzügyi majd gazdasági válság hatására csökkenő tejtermékfogyasztás óriási mértékben kihatott a világpiaci árak alakulására. A tejtermékek iránti nemzetközi kereslet visszaesése súlyos termelői károkat okozott a néhány exportőr ország tejpiacán. Az Európai Bizottság 2008?2015-re vonatkozó előrejelzése alapján a megemelt kvóták hatására a tejtermelés csekély növekedése várható, 2015-re az EU-27-ben előállított tejmennyiség 150 millió tonna lesz. Mivel az egy tehénre jutó tejhozam emelkedik, a tehénlétszám folyamatosan apad a kvótaszabályozás miatt.

Tejegyenértékben kifejezve a termelés 8?10 százaléka kerül a nemzetközi kereskedelembe. Ott pedig manapság a kínálati piac a meghatározó mind az ömlesztett tejtermékek (vaj, sovány tejpor), mind a magas hozzáadott értékű termékek (sajt) esetén. A négy legnagyobb exportőr ország ? Új-Zéland, Ausztrália, az EU és az USA ? bonyolítja le a nemzetközi kereskedelem 70 százalékát.

Növekvő sajtfogyasztás

A fejlődő országokban a tej- és a tejtermékfogyasztás egyaránt növekszik, a fejlett országokban elsősorban a sajtfogyasztás emelkedik. A legfontosabb tejtermékek (vaj, sajt, sovány és zsíros tejpor) világpiaci árának alakulását elemezve kiderül, hogy a 2009-es árzuhanás után a nemzetközi árak emelkedésével számolhatunk. A nemzetközi összevetésből kiderül, hogy a legfontosabb tejtermékek (vaj, sajt és tejporok) piaci ára Új-Zélandon, Ausztráliában és az USA-ban alacsonyabb, mint az EU-ban.

A tejtermékek közül a sajt mutatja a legnagyobb növekedést a nemzetközi kereskedelemben. 2008?2018 között az évi sajttermelés 20-ról 24 millió tonnára nő. Az EU-ban a sajtgyártás a mai 9-ről 10 millió tonnára nő 2015-re. Ma a termelés mintegy 8 százaléka, 1,6 millió tonna kerül a világpiacra.

Továbbra is az EU marad a legjelentősebb sajtexportőr: a világkereskedelem 35 százalékát képviseli (a jelenlegi 550 ezer tonnás export pedig csökkenni fog a változatlan évi 100 ezer tonna import mellett). További fontosabb exportőrök Új-Zéland és Ausztrália. Az előrejelzések szerint emelkedő importmenynyisséggel Oroszország, Japán és az USA lesznek a legnagyobb vásárlók.

Hatodára esik a vajtermelés az EU-ban

Évi 9,5-ről 12 millió tonnára emelkedik a globális vajtermelés 2018-ra. A Közösség egészének vajtermelése a 2008. évi 2,2 millió tonnáról 2015-ig 1,9 millió tonnára csökken. Ma a vaj 8 százaléka kerül a nemzetközi kereskedelembe. A legnagyobb exportőr, Új-Zéland megtartja jelenlegi 40 százalékos világpiaci részesedését, Ausztrália vajexportja szerény mértékben nő.

Említést érdemel a nettó vajimportőrök közt Oroszország és Szaúd-Arábia. Az EU-27 vajexportja a jelenlegi 120ezer tonnáról fokozatosan 20 ezer tonnára csökken 2015-re. De az évi 80 ezer tonna import változatlan marad, azaz nettó importőrré válik vajból.

A sovány tejpor globális termelése a jelenlegi évi 3,3-ról 3,7 millió tonnára nő, ebből 35 százalék kerül a nemzetközi kereskedelembe. Hosszabb távon Új-Zéland, Ausztrália és az USA növeli, az EU viszont csökkenti a sovány tejpor exportját. A legfontosabb nettó importőr országok továbbra is Mexikó, Szaúd- Arábia, Indonézia, Malajzia, Kína és Oroszország.

Az EU-ban a sovány tejpor termelése 2015-ig a jelenlegi évi 0,9 millió tonnáról 0,8 millió tonnára süllyed. Ugyanakkor a nettó export évi 100 ezer tonna alá csökken. Az intervenciós készletek felduzzasztása a vajéhoz hasonló következményekkel jár.

A csatlakozás nem használt a tej szektornak

Magyarország tejtermék-előállítása nem elégíti ki a belső igényt. A hazainál olcsóbb import tejtermékek bővülő megjelenésével egyre kevesebb hazai tej és tejtermék kerül a magyar piacra, így egyre kevesebb feldolgozói tejre lesz szükség. 2004 óta Magyarország nettó importőr tej- és tejtermékekből.

A hazai vertikum számos versenyhátránnyal néz szembe. Más tagállamokkal összevetve a hazai tej átlagos fehérje- és zsírtartalma viszonylag alacsony. Az intenzív gyepgazdálkodás és az alacsony költségű legeltetés hiánya miatt jellemző a drágább intenzív tehéntartás.

A tejtermelés bővítéséhez gazdasági szinten legalább megfelelő (tömegtakarmány) területre is szükség van (trágyaelhelyezés, takarmánytermelés). Emellett a nagy tejtermelő telepek vezetői idősek, és fokozatosan eladják az üzemeket.

További probléma a vagyonvédelem tetemes többletköltsége és a viszonylag magas hatósági díjak. A feldolgozásban pedig az elavult technológia és az alacsony kapacitáskihasználtság rontja a nemzetközi versenyképességet.

Egyre gyengébb pozícióba kerülnek a kisebb feldolgozók (a tömegtermékek előállítói), ráadásul nincs törekvés a feldolgozók közti racionális munkamegosztásra. Pedig a több EU-tagországban is jelenlévő regionális feldolgozói erő bizonyos mozgásteret adna a kereskedelemmel szemben.

TEJHELYZET

A nyerstej hazai termelői átlagára 64,05 Ft/kg volt 2009 novemberében, az előző havihoz képest 4 százalékkal emelkedett. A beltartalom a szezonalitásnak megfelelően a nyári hónapokban érte el a mélypontot, szeptember óta emelkedik. A feldolgozók 12 százalékkal kevesebb nyerstejet vásároltak fel 2009 novemberében az egy esztendővel korábbihoz képest. A nyerstej kiviteli ára novemberben 67,33 Ft/kg volt, a belpiaci árnál 5 százalékkal magasabb, de nem változott októberhez viszonyítva.

Az Európai Bizottság a tejtermelőknek összesen 300 millió euró segélyt nyújt. A tagállamok között az összeget a 2008/2009. kvótaév, vagyis a 2008 áprilisa és 2009 márciusa közötti időszak tejtermelése alapján osztják el. Magyarország számára 3,57 millió euró támogatási keretet határoztak meg. A pénzt elsősorban a tej alacsony ára miatt likviditási problémákkal küzdő tejtermelők kapják. Ezt a segélyt 2010 júniusáig fizetik ki.

Popp József, AKI