Tehenészetek állat-egészségügyi kiadásai

Az állatgyógyászati kiadások a tej önköltségének mintegy 3 százalékát adják, orvossal együtt 5 százalékra kúszik fel ez a tétel. 200 tejelő tehén esetén ez már 4 és 6,6 millió forint közti kiadást jelent. Érthető, ha spórolni akarnak ezen ? de hogyan lehet?

A tejtermelési költségek közül az egyik fontos ? ha nem is a legnagyobb ? tétel az állatgyógyászatra, a tejelő jószágok egészségének megőrzésére fordított hányad. Azért is izgalmas ez, mert miközben a tejárak a ?földön járnak?, a gyógyszerek és az állatorvoslás költségei évről évre nőnek. Ilyen esetben a termelő persze fölteszi a kérdést: Hogyan lehetne csökkenteni a tejelő állomány egészségmegóvására fordított kiadásokat?

Költségek országosan

?A felmérések azt mutatják, hogy a tej önköltségéből 2?5 százalékot tesz ki az állategészségügyi hányad. Vagyis ha literenként 80 forintos önköltséget veszünk alapul, akkor ebből az állategészségügyre 1,5?4 forintot fordítottak? ? mondja Ózsvári László, az FVM illetékes osztályának vezetője. A szakember szerint a költségek gazdaságonként igen eltérőek.

Egy biztos: gazdaságosan termelni csak egészséges állománnyal lehet. Ahol nem fordítanak kellő figyelmet az állomány egészségi állapotára, ott csökken a termelés, növekszik az egy liter tejre és az egy tehénre jutó fajlagos gyógyszerköltség.

Nagy a jelentősége annak is, hogy a gazdaságban figyelemmel kísérik-e az állat-egészségügyiek prevencióban folytatott munkáját. Ennek még tőkevonzata sincs! Azoknál a tehenészeteknél, ahol abszolút értékben több pénzt fordítanak a vakcinázásra, jóval kisebb a gyógykezelésre fordított összeg.

A Derecskei Petőfi Mezőgazdasági Kft.-ben átlagosan mintegy 1000 szarvasmarhát tartanak, köztük 230 tejelő tehenet. Ebből egyidőben 180 a fejőstehén, így a gazdaság éves tejtermelése eléri az 1,8 millió litert ? ennek 95 százalékát értékesítik. Az állomány az elmúlt évek értékesítési gondjai miatt mérsékelten csökkent, ezzel arányosan visszafogták a termelést is.

Szercsere

?A laktációs termelés egyedenként 8700?9400 kilogramm közötti? ?gató. Itt egy liter tejet 71,50 forintos szűkített önköltséggel állítanak elő. Három százaléknyi az állategészségügyre (gyógyszerre, állatorvosra) kifizetett tétel ? a cégvezető számításai szerint ?, vagyis a nyerstej árából több mint 2 forintot kell erre szánni. Így ez egy ilyen kisebb állomány esetén is csaknem 4 millió forintos kiadást jelent.

Pedig tavaly még gyógyszert is váltottak, és ezzel mintegy félmillió forintot spóroltak. A tőgygyulladás szisztémás kezelésére például a Tardomiocell injekció helyett a Neopent alkalmazták, a heveny mastitis helyi kezelésére használt Supraclox LC-t felváltották Ampiclox LC-vel, míg a szárazra állításkor a Supraclox DC-t helyettesítették Orbenin DC-vel. Mint ahogy a Coli okozta hasmenés kezelésére a Baytril injekció helyett az akkor éppen kedvezőbb árfekvésű Enroxil injekció mellett döntöttek.

A kórokozók (például a tőgygyulladásnál) egy idő után rezisztenssé válnak az addig alkalmazott szer hatóanyagával szemben. A rezisztencia- vizsgálat eredményeként döntött úgy a cég állatorvosa, hogy más hatóanyagú gyógyszer megfelelőbb lehet ? ráadásul ennek az ára is kedvezőbb volt. A szer szállítója minden további nélkül elfogadta a rendelés módosítását.

Lecserélt beszállító

Kilogrammonként mintegy 2 forintot tesz ki a tej összköltségéből a gyógyszerek, oltóanyagok, gyógyhatású készítmények, eszközök költsége az Enyingi Agrár Zrt.-nél is. Ezen felül jelentkezik az állatorvosi költség, amelyet külön nem mutatnak ki, hiszen az más haszonállatok tartására is eloszlik. A vírusos megbetegedések (IBR) elleni mentesítésre, illetve az egyéb megbetegedések (leucosis, gümőkór) diagnosztikájának támogatására kapható támogatások mintegy 80 fillérrel csökkentik a tej előállítását terhelő költségeket.

Bartyik János szarvasmarha-tenyésztési főágazatvezető, aki maga is állatorvos, elmondta, hogy Enyingen 2009-ben 1746 volt az átlagos tehénlétszám, átlagosan 1550 tehenet fejtek, naponta háromszor. Az éves tejtermelés egyedenként 8827 kilogramm volt. Ilyen mennyiség esetén nem mindegy, hogy miként alakul az állatgyógyászati szerek, anyagok, eszközök ára.

Bartyik János szerint a gyógyszerárak az elmúlt években 2-3 százalékkal, de folyamatosan emelkedtek. Szerencsére ebben a körben is egyre több az akciós termék, érezhető a verseny a gyógyszer-beszállítók között. Ez lehetőséget teremt a versenyeztetésre. A nagyobb megrendelők kedvezményekre is számíthatnak.

Kiadáscsökkentő támogatás

A Seregélyesi Sereg-Tej Kft.-nek nincs saját állatorvosa, a doktort vállalkozóként veszik igénybe. Állatgyógyászati költségük egy liter tejre vetítve az elmúlt három évben meglehetősen hullámzott, és a kiadások 5,3? 6,4 százalékát adta. A költségek 60 százalékát az állatgyógyszer és az oltóanyag, 40 százalékát pedig az állategészségügyi szolgáltatásra (orvosra) fordított rész teszi ki. Hosszabb ideje átlagosan 500 tejelő tehenet tartanak, általában 420? 430-at fejnek, az éves laktációs termelés 11 200 és 11 728 kilogramm között volt, tájékozatott Burghard Tibor ügyvezető igazgató.

Elmondása szerint a tej literenkénti önköltsége az elmúlt három évben nagy kilengésekkel 71,68 és 87,49 forint között mozgott. A drága termelés fő okaként azt nevezi meg a szakember, hogy a takarmányt jórészt bérelt földeken termelik meg, márpedig a bérleti díj magas.

Ami az állatgyógyászati kiadásokat illeti, a gyógyszerek némelyike is ?szárnyalt?, 2009-ben átlag 8 százalékkal emelkedett az áruk a megelőző évhez képest. A tőgyfertőtlenítés egyik tablettája egyetlen év alatt 7 százalékkal, a szárazra állítás szere 8 százalékkal, míg a termékenyítés szinkronizálásáé 12 százalékkal került többe. Nem kevés a tőgyfertőtlenítésre költött, literenkénti 1?1,5 forint. ?Az állategészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásokat 2004- ben 14,4 százalékkal, 2008-ban már csak 10,6 százalékkal mérsékelték a mentesítési támogatások? ? toldja meg a negatív híreket Burghard Tibor.

Arra a kérdésre, hogy lefaraghatók- e az állategészségügyi kiadások, az igazgató azt válaszolta, hogy ezek tovább már nem csökkenthetők. Ha e költségtételeken spórolnak, az egy idő után minőségi gondokat okoz. Abban reménykednek, hogy a gyógyszerpiac több szereplőssé válásával a készítmények ára is lejjebb megy.

Ne a kicsin spóroljunk

?Az összköltség mintegy 2?5 százalékát kitevő állat-egészségügyi rész drasztikus lefaragásával az önköltség nem csökkenthető érdemben. A takarmányozásban jelentősebb megtakarítási lehetőségek vannak? ? véli Ózsvári László. Szerinte a költségminimalizálás helyett inkább a költségoptimalizálásra kell törekedni, vagyis azt kell megvizsgálni, hogy 1 forint befektetés hány forint hasznot hoz.

Nemzetközi felmérések szerint az állategészségügyre fordított kiadások jó befektetésnek bizonyulnak, mintegy 300?600 százalékos haszonnal járnak. Tehát az állatorvos munkájára mint befektetésre érdemes tekinteni.Fehér István