Hazánk Aujeszky-mentes!

A sertéstartók üdvözölnék, ha legalább a lengyel importot megfoghatnánk arra hivatkozva, hogy nem vagyunk azonos státusú ország. Kérdés, hogy versenyképességi gondjaink a mentességtől megoldódnak-e?"

Magyarországon már a ?70-es évektől beszélhetünk az Aujeszkybetegség elleni mentesítésről? ? mondja Nemes Imre, az MGSZH Központ Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese. A betegséget Aujeszky Aladár írta le először 1902-ben ?álveszettségként?. A betegség vírus által, elsősorban a malacok között terjed, tömeges elhullást okozva. Emberre nem veszélyes.

?Jogszabályban csak 1987-ben tűztük ki célul a mentességet és ennek elérési módját? ? folytatja a szakember. Az elhatározás időpontjában országosan a sertésállomány 50 százalékában, míg a tenyészállatok 60 százalékában volt kimutatható a betegség. 1998-tól kezdődően vakcinázásokra alapozott mentesítés folyt egészen 2006-ig. Ettől az évtől, pontosan június 15-től Magyarországon tilos a vakcinázás az Aujeszky-betegség ellen. Ennek oka, hogy a mentesség alapfeltétele a vírusmentesség, tehát még vakcinavírus sem lehet az ország sertésállományaiban.

Már két éve mentesek vagyunk

?2008-ban 226 216 gazdaságban végeztünk vizsgálatokat. Ezekben a gazdaságokban közel 3,1 millió sertést tartottak (tenyészállat és hízó összesen). A minimum 100 db sertést tartó telepek 83 százaléka mentes, 17 százaléka vakcinázottan mentes volt? ? nyilatkozott az igazgatóhelyettes.

Bár az unió 100 százalékos mentességet vár el, a több éve folyó diplomáciai nyomásnak is köszönhető, hogy 2008. december 17-én bizottsági határozatban rögzítették: Magyarországon az unió által is jóváhagyott Nemzeti Mentesítési Terv alapján folyik a mentesítés. Ez az első lépés a mentességi kérelemhez. ?Reményeink szerint ez alapján idén elnyerjük a mentes státust? ? véli Nemes Imre.

Az Aujeszky-mentesség azt jelenti, hogy ezután egyenrangú szereplőként jelenik meg a sertéspiacon Magyarország, Ausztria, Csehország, Belgium, Hollandia, Dánia és a 2003. február óta mentes Németország. A nem mentes országokból ? mint például Lengyelország ? hazánk területére csak sokkal szigorúbb előírások betartása mellett lesz mód sertést szállítani. Ami a mi exportlehetőségeinket illeti, a mentesség kérdése már rég nem játszik szerepet benne ? egyszerűen hiányzik hozzá az árualap.

?Az elkövetkező években is szükséges lesz folytatni a vérvizsgálatokat, hogy az ország mentessége megmaradjon? ? figyelmeztet a szakember. ?A meglévő állományba ismeretlen eredetű tenyészállatokat nem szabad bevinni. Legjobbeljárás Aujeszky-mentes spermával inszeminálni.?

Kiszoruló külföldi beszállítók

?550 anyakocával dolgozunk, valamint 11 600 hízót bocsátunk ki évente. Alapfajtánk a magyar nagyfehér × magyar lapály (F1), erre kerül befejező kanként a Hungahyb 39-es nagy duroc × pietrain terminálkan. Ennek eredményeként az előállított hízóink színhúsa 57?60 százalék közt mozog. Az előállított hízók 60 százalékát saját vágóhídon vágjuk le, a többit élve értékesítjük? ? mutatja be a telepet az Adonyhús Kft. ügyvezetője, Szász Károly.

?A spermától ? ami az Aujeszkymentesség megőrzésének feltétele ? a húsig mindent a cég állít elő. Sőt, egy húsboltot is üzemeltetünk? ? büszkélkedik a szakember. ?Takarmánykeverőnkben a prestarter kivételével az összes tápot mi állítjuk elő. Mégsem mondhatjuk, hogy biztosan rentábilis a termelésünk. Túl erős a feketegazdaság. Az áfaemelés előtt is voltak problémák, de ezt követően elharapódzott a tisztességtelen piaci magatartás (áfacsalás). A 15?25 százalékos árkülönbséggel nem tudok versenyezni!? ? mérgelődik a cégvezető, aki nem hagy kétséget afelől: maga a mentesítés is sok pénzbe került.

?Sertéstelepünk négyes mentes (brucellózis, leptospirózis, Aujeszky, PRRS). Az Aujeszky-betegség nálunk 1980-ban tört ki, heveny formában. Miután az egész állományt azonnal vakcináztuk (ez a ?tűzbe oltás?), a két hétnél fiatalabb malacok valamennyien jobblétre szenderültek, a 2?5 hetes állománynak pedig a 40 százaléka elhullott. Azóta folyamatosan oltottunk 2003-ig, amikor is ? állami támogatással ? elkezdődött az Aujeszky-mentesítés. A telep 2006-ban MV (mentes, vakcinázott) minősítést kapott. 2006 júniusától a vakcinázás megszűnt, és azóta már az összes vizsgálat negatív eredményt hozott.?

Magyarország Aujeszky-mentes státusa egy-egy gazdaság szintjén alig mérhető előnyt jelent, vélekedik az ügyvezető, viszont az egész ország számára kedvező hatása lehet. Hazánkban a külföldről származó levágott sertések aránya ? ami a múlt évben meghaladta a 20 százalékot ? idén januárban a 30 százalékot is elérte! A mentesség bejelentése után az országnak joga van korlátozni a behozatalt, így a versenytársak egy része előtt bezárulhat a hazai piac. Ez segítené az itthoni termelők piacra jutását, esetleg a hazai áruk felértékelődését.

?A piacvédelmet segítheti a Minőségi Magyar Sertés védjegy is, de csak akkor, ha ezt el tudjuk ismertetni a piaccal, vagyis ez többletbevételt hoz a termelőnek. Segítene még a sertés ágazaton egy termelők által tulajdonolt és működtetett vágóhíd, ahonnan a profit egy része visszaosztható lenne? ? fogalmaz a szakember, aki nem titkolja: hatékonysági problémák is vannak az országban. Az uniós országokkal akkor vehetnénk fel a versenyt, ha az egy kocára jutó hízókibocsátást legalább 25-re ( jelenleg 21) tudnánk emelni. Ez magában hordozza a kocaforgó és az alomszám emelkedését is.

Legalább ekkora hatása lenne a megfelelő etetési technológiának, a számítógép vezérelte takarmánykonyhának és -adagolásnak, valamint az egységes hizlaldai aknaés betonrács-rendszernek. Mindez az élő munka és a fajlagos költségek csökkenését eredményezné, nagyobb súlygyarapodás mellett. Persze ehhez százmilliókra van szükség ? hitelre, bankgaranciára ?, amit manapság nemigen lehet megszerezni.

Már a hazai piacon elvéreznek

Szintén a tőkehiányt és a rossz hatékonyságot okolja Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke azért, hogy sokan kénytelenek kiszállni a versenyből.

?Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati lehetőségekkel csak a pénzügyileg jó kondícióban lévő vállalkozások ? például a nálunk működő hollandok és németek ? képesek élni.

A magyar bankok túl óvatosak és túl drágák. Amíg egy külföldi maximum 4-5 százalékos kamattal kap hitelt, addig a magyar termelő 10 százalék körülivel, ha egyáltalán kap. Ennek eredménye, hogy egyre több telep csuk be, egyre kisebb lesz a sertésállomány? ? magyarázza az elnök.

A hatékonysági problémákat a következő számokkal világítja meg: ?A holland, dán, német sertéstenyésztők ? 150 napos kocaforgót figyelembe véve ? évi 2,2 fialással számolnak, ami 27 malacot jelent. Nálunk évente egy anyától átlagosan 20-22 malac lát napvilágot. Nyugaton egy 20 kilós süldő malac előállításának önköltsége 7 ezer forint, nálunk viszont 9 ezer. A rossz hatékonyság miatt nálunk 100 kg vágósertés előállítása kilónként 20 forinttal többe kerül, mint Nyugaton. A költségeket természetesen minden sertéstartó igyekszik lefaragni. Az állatorvosi beavatkozásokon is spórolni próbálnak, holott ez az összes költségnek csupán 2?5 százaléka! Ez az egészségügyi minimum is okozója annak, hogy nálunk a felnevelési veszteség szintén jóval magasabb, mint a fejlettebb uniós országokban.?

Jelenleg a vágósertés piaci ára unión belül élősúly-kilogrammonként 270-280 forint. A hazai felvásárlási ár is 280 forint, ami csak nullszaldó körüli eredményt jelent. A hazai sertéstartók a többletköltségek miatt csak 320 forint fölötti átvételi árnál tehetnek zsebre egy csekélyke hasznot. Sákán problémaként jelöli meg az élelmiszer-feldolgozók import tevékenységének ellenőrizhetetlenségét, ennek következtében kétségbe vonja élelmiszerbiztonságunk szilárd talpakon állását. Véleménye szerint a mentes státus elérésével csökkenhetne az import aránya, és jobb ajánlólevelet kapnánk a távol-keleti exporthoz.

JOGI HÁTTÉR

Az Aujeszky-mentesítés szabályairól és a mentesség fenntartásáról a 30/2009.(III. 27.) FVM-rendelet ad részletes eligazítást.

AZ AUJESZKY-MENTES STÁTUS JÖVŐBELI HATÁSAI

1. Az Aujeszky-mentesség elérése korlátozhatja a külföldi tenyészállatbehozatalt, ezért a hazai tenyészetek fellendülése várható.

2. A lengyel vágóállatimport leállhat. Nagyobb súlya lesz a hazai származásnak, a Minőségi Magyar Sertéshús védjegynek is.

3. Az export iránya a keleti, távol-keleti országokra fókuszálódhat. De Oroszország erős piacvédő politikája és a mi gyenge árualapunk behatárolja a lehetőségeinket. Romániát pedig már meghódították az amerikaiak (Smiethfield). Igazán sokat a távol-keleti exporttal nyerhetnénk, főként, ha mangalicában gondolkodunk. (Itt viszont eddig sem kértek tőlünk mentességi bizonyítványt.)

Bánhidi János