Pulykaállományok kötelező mentesítése

Piacvédelem vagy közegészségügyi gond a pulykaállomány kötelező szalmonella-mentesítése? Mindkettő. A döntés mindenesetre megszületett: idéntől muszáj védekezni a szalmonellák ellen.

Az Európai Unióban a legtöbb humán megbetegedést a Salmonella szerotípusok okozzák. 2006-ban 100 ezer lakosra 34,6 eset jutott. Szalmonellából sokféle létezik, legtöbbjükkel békésen egymás mellett élünk évezredek óta, ám a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhi murium különösen gyakran betegíti meg az embert. Az előbbi a megbetegedések 63 százalékáért, míg az utóbbi 13 százalékáért felel. A maradék 24 százalékot egyéb szalmonellák, például a Salmonella infantis okozta.

Mennyire fontos?

Magyarországon 2006-ban 100 ezer lakosra 93,2 szalmonellózis jutott, azaz több mint két és félszer gyakoribb betegség ez nálunk, mint az EU átlagában. Az esetek döntő többségét (70 százalékát) nálunk is a S. enteritidis okozta. Ha időben visszatekintünk (lásd a következő oldalon a diagrammot), kiderül, hogy a megbetegedések tendenciája csökkenő.

Az élelmiszerláncot érintő ? bejelentett és kivizsgált ? élelmiszermegbetegedések esetében 2008 során is a S. enteritidis volt a leggyakoribb kimutatott kórokozó. A tömeges események hátterében a legtöbbször szintén egy szalmonella fordult elő (16 esetből 10-szer).

Összesen 749-en betegedtek meg tőle, és ebből 54 ember kórházba került. A szalmonelláknak tehát komoly közegészségügyi jelentősége van mind az EU-ban, mind Magyarországon, de korántsem akkora, mint 10 éve. Hozzá kell tennünk, hogy a csirkeállományokban is csak 2007-ben indult a kötelező mentesítés!

Piacvédő intézkedés

Tudnivaló, hogy általában sem a csirke, sem a pulyka nem pusztul el szalmonellózisban, tehát a szalmonella-mentesítésnek alapvetően közegészségügyi jelentősége van, nem állategészségügyi. Hozzá kell tennünk, hogy a humán-egészségügyi kockázatot is elhanyagolhatóra csökkenti a hús alapos sütése, főzése. De nézzük meg, egyáltalán mennyire fertőzött szalmonellával a hazai állomány?

Nálunk a felmérő vizsgálatok alapján a tenyészpulykaállományok S. enteritidis és S. typhimurium okozta fertőzöttsége 1 százalék alatti, a bevizsgált 13 állományból egynél sem fordult elő fertőzés.Az összes szalmonella szerotípusra vonatkozóan viszont 15,35 százalékos fertőzöttséget mutattak ki. A hazai brojlerpulyka-állományokon elvégzett felmérés alapján elmondható, hogy a S. en te ritidis és S. typhimurium okozta fertőzöttség mértéke 3,4 százalék. A hagyományos és szabadtartásos istállókban az összes szalmonella szerotípusra vonatkozóan 81,2 százalékos fertőzöttséget állapítottak meg.

Détár Levente, a Pulykaprofit Kft. vezetője úgy gondolja, hogy a kötelező mentesítés nem más, mint mesterséges piacvédelem az EU részéről. Hiszen a humán szalmonellózist leggyakrabban okozó S. enteritidis csak ritkán fordult elő a pulykaállományokban.

Úgy véli, a szigorúbb istállóhigiéniai és járványvédelmi feltételek megteremtése csak tovább növeli a hazai termelési költségeket, és nehéz helyzetbe hozza az ágazatot. A telepvezető szerint a mentesítést szabályozó 180/2009. FVM-rendelet szinte steril környezetet követel a termelőtől, ennek megteremtése a hazai hizlalóktól jelentős beruházást igényel. Ha nem felelnek meg a követelményeknek, kiszorulnak az értékesítésből.

Hendikepp?

A szalmonella-menetesítés azt jelenti, hogy az állományokban a S. enteritidis és a S. typhimurium előfordulását 1 százalék alá szorítjuk. Ehhez valóban megfelelő megelőző járványvédelmi intézkedések szükségesek. Ilyen például a személy- és járműfertőtlenítés, a rágcsálók elleni védelem, az istállók megfelelő tisztítása és fertőtlenítése, szalmonella-mentes napospipék betelepítése, az alombogarak (ezek is közvetítik a betegséget) számának minimálisra csökkentése, a tünetmentes, de szalmonella-hordozó dolgozók kiszűrése.

Ezek az általános járványvédelmi követelmények eddig is többségükben kötelezőek voltak, illetve a precíz termelőknek saját érdeke volt a betartásuk, de a megvalósításuk már más kérdés. Ahhoz például, hogy az alombogártól meg tudjanak szabadulni, korszerű, jól fertőtleníthető és tisztítható istállókra van szükség, ami valóban tőke kérdése.

Ezeken a beruházásokon más európai országok egyrészt már túl vannak, másrészt minél északabbra megyünk, annál kedvezőtlenebbek az éghajlati viszonyok a szalmonella terjedéséhez. A régi uniós tagállamok tehát általában jó helyzetből ?versenyeznek?. Dánia, Svédország, Finnország már mentesek a szalmonellától. Déli irányba haladva viszont nőnek a problémák. A szakemberek megkérdőjelezik, hogy például Portugáliában az elvárt egyszázalékos fertőzöttségi szint elérhető lehet.

Ugyanakkor az EU teljes mentessége jól jönne az ázsiai és dél-amerikai dömpinggel szemben, hiszen ha az EU szalmonellamentes, akkor joggal követelheti meg ugyanezt a nagy exportőrökkel szemben is. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miatt más eszköze ugyanis már nincs a piacvédelemre.

Bár Közép- és Dél-Európában nehezebb elérni az 1 százalék alatti fertőzöttséget, ez nem lehetetlen. Például a spanyolok és az olaszok jól haladnak a szalmonellamentesítéssel.

Az elmúlt években pulykaexportunk növekvő tendenciát mutat, legnagyobb felvásárló piacaink Ausztria, Németország, Belgium, Olaszország és Románia. Ezekben az országokban leginkább a friss minőségi pulykamell értékesítésével vagyunk versenyképesek.

Legnagyobb vetélytársunk az EU piacain Lengyelország, ahol a közegészségügyi követelmények meg-valósulása szintén napirendi kérdés. Vele kell tehát versenyeznünk, ha piacainkat meg akarjuk őrizni!

Mennyi pluszköltség?

Az intézkedés tehát részint kihívás a hazai pulyatermelőknek, részint esély a piacvédelemre. De akárhogyan is érint minket, a kapcsolódó jogszabályok már megszülettek, és a továbbiakban ezek mentén kell eljárni. 2010. január 1-jétől a pulykaállományokban is kötelező a szalmonellózis elleni védekezés. 2010. december 12-től az unió összes országában alapelvárás lesz valamennyi friss baromfihús szalmonellamentessége! Ha a hús nem szalmonellamentes, akkor hőkezelni vagy egyéb úton ártalmatlanítani kell.

A célkitűzés szerint minden tenyészpulyka-állományban és az 500 állatnál többet tartó hízópulyka- nevelő gazdaságban 2012. december 31-ig 1 százalékra vagy az alá kell csökkenteni a S. enteritidisszel és S. typhimuriummal fertőzött állományok arányát.

A szalmonellózis ellen a kötelező járványvédelmi szabályok szigorú betartásával, valamint kiegészítő járványügyi intézkedésekkel lehet küzdeni. A védekezés eredményességét a mintavételi (monitoring) program ellenőrizi. A tenyész- és hízópulyka állományok szalmonellamentesítését 50 százalékos uniós társfinanszírozással hajtjuk végre. A felmerülő költségek másik felét nemzeti támogatás formájában kapják meg a termelők. Megelőlegezni sem kell a termelőnek a vizsgálat költségeit, egyszerűen nullás számlát kap, a mintavételért és a vizsgálatokért a hatóság kapja a költségtérítést.

A tenyész- és brojlerpulyka-állománnyal rendelkező vállalkozónak a szalmonellózis elleni védekezésben való részvételre írásban kell az MgSzH illetékes területi szervénél bejelentkezni. A vállalkozókat a területi szerv jogszabály szerint nyilvántartásba veszi. A támogatás igénybe vételének feltétele a járványügyi intézkedési terv leadása az MgSzH telephely szerinti illetékes szervénél.

Kiss József, a Brojler 95 Bt. vezetője úgy véli, hogy náluk nagyobb átalakításokra nem lesz szükség a mentesség eléréséhez, viszont nagyobb odafigyelésre annál inkább. Kifejezetten a vizsgálathoz kapcsolódó költségként az istállónként megvásárolt két pár csizmatampont, valamint a mintavételt terhelő áfát tudta megnevezni ? magyarul nem kényszerül számottevő többletkiadásra.

Mi van, ha fertőzött?

Értékesíthető a fertőzött hízóállomány is, ha a levágásából és feldolgozásából származó élelmiszeralapanyag minden csomagolási egységén jól olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a ?Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható? szöveget. Az ilyen állatok természetesen alacsonyabb áron kelnek el. Hogy menynyivel kevesebbért, az majd a termelő és a felvásárló kétszemélyes alkuján múlik.

A fertőzött állatokat csak elkülönítve lehet levágni. A termelő ezt követően köteles gondoskodni az ólak, a felszerelési és berendezési tárgyak, a kapcsolódó helyiségek és közlekedő utak takarításáról, szigorított fertőtlenítéséről, valamint a rágcsáló- és rovarirtásról.

A szalmonella jelenlétét az egész pulyka-termékpályán vizsgálják. A keltetőnek és a szállítónak polgárjogi felelőssége is, hogy a napospipe mentes legyen a szalmonellától. Ha bizonyítható, hogy a fertőzés innen ered, a termelő az értékcsökkenést rajtuk kérheti számon.

Ha az állomány mentesnek bizonyul, akkor a termelő erről igazolást kérhet, a hatósági bizonyítványt a kerületi főállatorvos adja ki. Amikor megváltozik a brojlerpulyka- állomány tartási helye, akkor az új tartási helyre ? negatív vizsgálati eredményt követően ? új mentességi bizonyítványt kell kiadni. A mentességi igazolást a termelők felhasználhatják piaci pozícióik javítására.

VELÜNK ÉLŐ SZALMONELLÁK

A szalmonellák kiemelt jelentőségű kórokozó mikroorganizmusok, melyek közül egyes szerotípusok, mint a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium, különösen nagy számban okoznak humán megbetegedéseket. A többi évszázadok óta szimbiózisban él az állatokkal és emberekkel, vagyis nem veszélyes ránk nézve. Magyarországon szalmonellózist felmérő (surveillance) vizsgálati rendszer működik, amely 2003. óta antibiotikum-rezisztencia vizsgálatokra is kiterjed.