vevő-csalogatás

A pesti éttermek új-zélandi vagy szlovák húst tálalnak fel. A hazai boltokban alig kapni magyar birkát. Nincs elég helyi vágóhíd, és az olasz export uralja a hazai juhágazatot. De van-e megoldás? Bemutatjuk a Bács-Kiskun megyei Öko-Juh programot.

 

A hazai juhágazat egyik legnagyobb problémája, hogy a magyar bárányok több mint 90 százalékát Olaszországban adják el. „Az ágazat évtizedek óta szenved az egypiacúság miatt. Ennek egyik eredménye volt, hogy a bárány ára évtizedekig nem változott hazánkban. Ez idő alatt reálértékben az ágazat óriási veszteségeket szenvedett el” – mondta el lapunknak Major László, az Öko-Juh Kft. ügyvezetője. Hozzátette; az elmúlt egy-másfél évben némiképp változott a helyzet.

A magyar piacon megjelentek a törökök, akik vevők bárányra, juhra és húsmarhára is. Ez pedig jótékonyan hatott az ágazatra. A jelenlegi helyzetben egyébként jelentős kereslet mutatkozik Skandináviából, Németországból és Oroszországból is a hazai juhhúsra.

Az olasz egyeduralom kialakulását segítette, hogy a rendszerváltás után a két magyarországi bárányvágóhidat – a bajit és a hortobágyit – olasz befektetők vásárolták meg, majd az üzemeket azonnal bezárták. „Bárányaink azóta élő állatként hagyják el az országot, feldolgozottság nincs” – mesélte a Haszon Agrárnak Major László. És említette még a Kaposvár mellett működő, évi nagyjából 10 ezer darab bárány vágására alkalmas juhvágóhidat is, ám ez a kapacitás elhanyagolható, hiszen évente mintegy 700-800 ezer bárány hagyja el az országot élve. „Ezeket az anomáliákat a hazai vágás és feldolgozás oldhatja fel. Ezért tűztük ki célul egy vágóhíd és feldolgozó létesítését.”

A tervek szerint a cég éves szinten 200 ezer bárány feldolgozására lesz képes, amely növelhető több műszak beállításával. Lehetőség lesz bio, kóser és az iszlám halal minősítés szerinti feldolgozásra is. Szalkszentmárton község lenne a helyszín, és mindehhez elnyertek 411 millió forint EMVA-forrást is. Jelenleg a beszállító háttér megszervezése van napirenden.

„Szeretnénk tulajdonosi közösségbe vonni a gazdákat, vagyis tulajdonrészt kínálunk nekik” – fogalmazott Major. Megítélésük szerint az olasz vágóhidakhoz képest előnyt jelentene számukra a kis szállítási költség, valamint a feldolgozási költségek alacsonyabb szintje, például az alacsonyabb bérek. Úgy számolnak, hogy ezeket az árelőnyöket azonnal a termelőknél tudják hagyni.

Vajon megéri hazánkban juhvágóhidakat létesíteni, amikor egy magyar állampolgár 20–25 dekagramm bárányhúst fogyaszt évente? „A bárány- és birkahúsokat a kis üzemek vágott test formájában kínálják, de az ilyen értékesítés rendkívül nehézkes. Feldolgozott, sőt konyhakész áruval kell megcélozni a vevőket” – válaszolta az ügyvezető. Az Öko-Juh Kft. nemrég szervezett egy marketingakciót, ekkor derült ki, hogy a konyhakész termékekre kell helyezni a hangsúlyt. Fontos továbbá megismertetni a bárányhús kiváló élettani hatásait a fogyasztókkal.

A nagyobb budapesti éttermek, amelyeknek kínálatában szerepel bárány, 80-90 százalékban új-zélandi, fagyasztott bárányt használnak fel az ételek előállítása során. Azért teszik ezt, mert így mindig ugyanazt kapják – ha silányabb minőségben is. Ráadásul csak bizonyos testrészekből rendelnek, azokból viszont nagyobb tételt. Ezt az igényt pedig a kis, hazai vágóhidak nem tudják kielégíteni.

Az általunk megkérdezett juhtenyésztők egyébként szkeptikusak a hazai piaccal kapcsolatban. Negatívumként említették, hogy a magyarok többsége nem ismeri a birkahúst, amelyet ráadásul jellegzetes íze miatt sokan nem is szeretnek. Pedig a hátrányból előnyt is lehetne kovácsolni, ha a húsféleség különlegességét emelnénk ki. „A mi célunk a nagyfokú feldolgozottság elérésével megtermelt hozzáadott érték itthon tartása. Ebből a termelőkhöz vissza kell juttatni annyi pénzt, hogy megérje akár a termelés felfuttatása is” – mondta Major László. Szavai, reméljük, egyben ígéretet is jelentenek a juhtartók felé. Az Öko-Juh Kft. programja szerint a juhászatok a költségek minimalizálásával, az ősgyepek adta előnyök kiaknázásával tudnak profitot elérni.

Vágópontok –lazább szabályok

Nyáron könnyítettek a vágópontok üzemeltetési előírásain, de egyelőre nem nyílik a létesítésüket támogató pályázat. A szúrópont hetente száz sertést, húsz szarvasmarhát, illetve évente 250 ezer baromfit fogadhat, száz kilométeres körzetből. Nem külön üzemrészeket kell kialakítani az egyes munkafolyamatokhoz, hanem időben kell ezeknek elkülönülniük egymástól. Nincs szükség jelentős hűtőkapacitásra sem, hiszen a húst két órán belül elszállíthatja a tulajdonosa. A beruházás forrásigénye: 7–10 millió forint.

ÁRINFO: JUHOK

 

Kategóriák	Felvásárlási árak   2011. augusztus*
Exportbárány	Ft/kg
13–16 kg	950–1020
16–20 kg	910–995
20–24 kg	870–950
24–27 kg	825–910
27–30 kg	780–870
30 kg felett	720–825
Vágóállat	Ft/kg
Selejt anya	250–350
Tenyészállat	Ft/egyed + áfa
Növendék kos	50 000–75 000
Növendék jerke	18 000–30 000
Tenyészkos	70 000–120 000
Anyajuh	16 000–30 000
Gyapjú (Ft/kg)	240–365

Forrás: Magyar juh- és kecsketenyésztő szövetség