Kínai ruhához magyar gyapjú
Több éven keresztül a gyapjú felvásárlási ára kilogrammonként 100–120 forint körül ingadozott. A jellemzően 40–50 kg-os magyar merinóról átlagosan 4–5 kg gyapjút lehet lenyírni. Így a jelenlegi felvásárlási árak mellet a gazdák 4–5 kg gyapjúért 1200–1600 Ft-ot kapnak.
A nyírás ára
A gyapjú levágásával nyíróbrigádok foglalkoznak, ilyeneket például Túrkeve környékén lehet találni. Általában 200–280 Ft/juh áron nyírják meg a juhokat.
Ám a juhonként keletkező 1000–1200 forintos haszonból le kell még vonni néhány járulékos költséget. A juhos gazda a vidéki szokásnak megfelelően reggelit, ebédet biztosít a nyírásban részt vevőknek, és persze „frissítőt”.
Jaksa István dömsödi termelőtől megtudtuk, hogy a felvásárlást általában magyar kereskedők végzik, akik aztán nagy tételben szállítják ki külföldre a gyapjút. A gazda úgy tudja, az ő tavaszi gyapjúját Szlovákiába szállították.
Távol-keleti érdeklődés
De a szomszéd államok közül Románia is elosztó országnak számít. A külföldi szállításra azért van szükség, mert Magyarország textilipara visszaszorult, így a kínálatot nem tudja lekötni.
„Leginkább a kínai textilipar áll az Európában felvásárolt gyapjú mögött” – mondja Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöke. A kínaiak korábban Ausztráliából hozták be a ruhaiparhoz szükséges gyapjút. Ám az ötödik kontinensen 20 millió jószággal csökkent a juhállomány, emiatt nem tudták kielégíteni az ázsiai ország szükségleteit.
„Az ausztrál juhállomány csökkenése mögött a gyepterületek szántóföldként történő hasznosítása áll” – teszi hozzá a szakember. A földrésznyi ország eddig a világ gyapjútermelésének negyedét adta, ám most a gabonatermelés irányába mozdult el, emiatt nagy visszaesés mutatkozik a gyapjútermelésben. Többek között a magyar gyapjú felvásárlási árának emelkedése mögött is az áll, hogy megélénkült az európai gyapjú iránti kereslet.
Az ausztráliai – és a szintén meghatározó új-zélandi – juhállomány csökkenését a 2010-re jellemző kedvezőtlen időjárás is befolyásolta: az őszi viharok számos állat halálát okozták. A gyapjúexport terén szintén meghatározó országnak számító Uruguay-ban és Dél-Afrikában ugyancsak csökkent az állomány, ami persze még inkább erősíti a keresleti piacot. A helyettesítő termék, a gyapot ára is felment, ami szintén kihatott a gyapjúra. Egyébként a gyapot piaci pozíciója mögött is a folyamatos kínai textilipari kereslet áll.
Bár a gyapjú piacán kialakult helyzet kimenetele nem ismert, a textilipari termelés a válságtól függetlenül szinte állandó. Tehát feltételezhető, hogy még jó néhány évig szükség lesz az európai gyapjúra, és ennek köszönhetően a magyar juhtartók az éves nyírást haszonnal tudják zárni.
Műszálas ruhával nem oldjuk meg a világ öltöztetését. A gyapjú és a gyapot továbbra is keresett textilipari alapanyag, főként Kínában, ahonnan a világ többi részét is el szeretnék látni ruhaneművel. Ennek még mi is hasznát látjuk.
Juhnyírás
Nyírógéppel történik a juhnyírás és 5–10 perc alatt befejeződik, ami persze az állat nagyságától és a nyíró gyakorlatától is függ. Magyarországon évente egyszer nyírnak: március és június között. A nyári hőségben a rövid szőr egyrészt kellemesebb viselet az állatok számára, másrészt így jut idő arra, hogy a hidegebb idő beálltáig új bundájuk nőjön.
(ezer db)
| Ausztrália
|
Új-Zéland
|
EU-27
|
|
| 2005
|
101 125
|
39 879
|
96 233
|
| 2006
|
91 028
|
40 098
|
95 697
|
| 2007
|
85 711
|
38 460
|
95 335
|
| 2008
|
79 937
|
34 087
|
90 774
|
| 2009
|
72 739
|
32 383
|
88 317
|
| 2010
|
84 471
|
Gyapjútermelés (tonna)
| Ausztrália
|
Új-Zéland
|
|
| 2005
|
519 660
|
215 500
|
| 2006
|
486 726
|
224 700
|
| 2007
|
450 529
|
217 900
|
| 2008
|
407 881
|
197 273
|
| 2009
|
370 601
|
179 242
|
