Megtömve a zseb

A szántóföldi növénytermesztéssel nem versenyezhet, de az állattenyésztés más ágazataival igen. Idén 540–550 forintot is adtak a felvásárlók a liba kilójáért, ami az elmúlt évek tükrében kifejezetten jó eredményt hozott.

Valamivel kedvezőbb helyzetben van az idén a magyar lúdágazat, ami rá is fért az elmúlt évek nehézségei után. A máj hasznosítású liba esetén 2,7–2,8 milliót, a húsliba esetében nagyjából 3 millió darabot értékesítettek ebben az évben – ami éppen ideálisnak tekinthető.

„Ez azt jelenti, hogy nem teljesítettük túl azt a mennyiséget, amit a piac befogad, elvár” – vélekedik Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke. Szerinte ennek köszönhető, hogy 2011-ben az árak is kedvezően alakultak.

A húsliba kilójáért 540–550 forintot adnak a felvásárlók. A májlibát pedig átlagosan 650 forintos kilónkénti áron lehet eladni, ami a testárból és a májprémiumhoz kötött árból tevődik össze. „Bár azt nem mondhatjuk, hogy minden rendben van, de úgy gondolom, hogy egy kedvező folyamat indult el a piacon” – értékeli a helyzetet az Agrár magazinnak az elnök.

 

Volt rá kereslet

 

Hasonlóan látja az idei évet Gömöri Endre: „Nekem már a tavalyi év is jó volt. Igaz, ebben az évben akadt egy kis állategészségügyi problémám, ami azonban egyéni probléma, és ezzel együtt is jól szere-peltem.” A 25 éve libákkal foglalkozó gazdálkodó azon kevés lúdtartó egyike, aki nem integrációban dolgozik, hanem önállóan értékesíti libáit. Ez kockázatosabb ugyan, de a nyereség is nagyobb lehet.

 

Mint mondja, ő maga 580–680 forint közti kilónkénti áron tudja eladni a tavasszal vásárolt, majd Márton nap idejére felnevelt baromfikat. A naposliba ára idén 750 forint volt darabonként, amihez libánként még hozzájött az őszig elfogyasztott, valamivel több mint 40 kilogramm
takarmány.

 

Külföldre termelünk

 

„Ha osztunk, szorzunk, akkor 300–500 forint a haszon libadarabonként” – számol a balástyai gazdálkodó. Ebben az évben 2500 madarat nevelt fel, és ezzel egymillió forint körüli haszonra tett szert. Hozzátette: a takarmányárak a spekuláció és a bioetanol-gyártás következtében évek óta tartósan magasak, ami komoly problémát jelent az ágazatban. „A lúdágazat exportorientált. Gyakorlatilag a húslibák 90–95 százaléka külföldi piacokra kerül, míg a májliba 85–90 százalékát exportálják. A megmaradó 5–10, legfeljebb 15 százalék a belföldi értékesítés. Ilyen szempontból ki vagyunk szolgáltatva a külföldi piacok változásainak” – mondja Papp Lajos.

 

Libamáj esetén Franciaország a legmeghatározóbb felvásárlói piac, de Belgiumba és Ázsiába, így Japánba is exportálunk. (A franciák nem is tudják, hogy a náluk forgalmazott libamájnak csak alig öt százaléka származik hazai tenyésztésből.) A húsliba esetén leginkább a német nyelvterületen keresett a magyar termék. A hazai fogyasztás növelésével kapcsolatban a szakember kifejtette: a liba prémium kategóriás termék, ami a fogyasztói árakon is meglátszik. Ezt a hazai átlagvásárló a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudja megfizetni, ráadásul a fogyasztási szokások miatt sem lehet nagyobb mennyiséget itthon értékesíteni. Emiatt a jövőben is exportfüggő lesz a magyar lúdágazat.

 

Megállj, Négy Mancs!

 

Az utóbbi évek nehézségeit leginkább az állatvédők okozták az ágazatnak. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még augusztusban tett feljelentést az ügyészségen a Négy Mancs – Alapítvány az Állatvédelemért elnevezésű szervezet ellen, és ugyancsak peres úton próbálja védeni érdekeit a szentesi Hungerit Zrt. A Baromfi Termék Tanács a közelmúltban törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be az ügyészséghez. Szerintük az alapítvány nem szolgál valós állatvédelmi, állatjóléti célokat, mindössze a hazai baromfitenyésztők lejáratása a céljuk. A Budai Gyula által kezdeményezett vizsgálat egyébként több mulasztást és törvénysértést is megállapított a Négy Mancsnál. A szervezetnél az adóhatóság is ellenőrzést végez.

 

Pehely-mentesen

 

Papp Lajos elmondta, hogy a tömés mellett leginkább a tollfosztás tekintetében okoztak óriási kárt az állatvédők: „A Négy Mancs tevékenysége nyomán mára beszűkült azok köre, akik tollfosztással foglalkoznak.” A harmadik tépés alatt megtermelt toll ára egyébként jelenleg nagyjából 4500 forint kilogrammonként. Gömöri Endre is foglalkozott korábban tépéssel, ám mostanra sok termelőhöz hasonlóan ő is leállt vele.

 

„Rendkívül hasznos része volt a lúdágazatnak a tollértékesítés, és ma is az lehetne, ha a Négy Mancs nem tette volna tönkre. A mostani szabályok szerint a liba téphető ugyan, de a nyaknál, a háton, a hónaljnál lévő pehelytollakat nem engedik kitépni. Csakhogy pont ezek a tollak a legértékesebbek” – fogalmazott a gazdálkodó.

 

Hiszen nyilvánvaló, hogy a liba tipikusan több hasznú baromfi, elvégre a húsa és a mája mellett a tolla, sőt a tojása is felhasználható.
Ez utóbbit ugyan gazdaságosan nehéz megtermelni – ráadásul nyers felhasználását sem engedélyezik, hiszen itt nagyobb a szalmonella-veszély, mint a tyúktojásnál. A liba teleltetése túl költséges, és mindössze 30–50 tojást tojik, így inkább csak a szaporításra koncentrálódik a tojástermelés.

 

Gömöri Endre szerint a jövőre nézve nem kell attól tartani, hogy tovább csökken az előállított libák száma hazánkban, hiszen a válság ellenére ezeknek a prémiumtermékeknek a vásárlói köre nem szűkült be. Papp Lajos pedig szintén derűlátó: „Én úgy gondolom, ha a piac által diktált 3–3 millió darabos mennyiséget tartani tudjuk, és nem lesz túltermelés, akkor a jelenlegi árszint megmaradhat.”

Átlag felvásárlási árak

 

Termék	2008	2009	2010
hízott liba	564 Ft/kg	472 Ft/kg	476 Ft/kg
húsliba	520 Ft/kg	388 Ft/kg	407 Ft/kg
pecsenyeliba	518 Ft/kg	397 Ft/kg	398 Ft/kg

Átlagos súly: hízott liba kb. 7,5 kilogramm; húsliba 5,30–5,50 kilogramm