Területmérés GPS-szel

A területalapú támogatásokat a gazdák saját méréseik alapján is igényelhetik ? ha elég pontos a GPS-vevőjük. Az MVH ugyanis három százalékos tévedés felett már szankcionál.Az agrár-környezetgazdálkodási program keretében májusban induló területalapú támogatások igénybe vételéhez a kérelmezőknek csatolniuk kell a támogatás alapjául szolgáló terület nagyságának megállapítására vonatkozó mérés jegyzőkönyvét. A mérést a kérelmező gazdáknak kell elvégeztetniük.

Az eredményt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőrizheti, és a pontatlan mérés akár a támogatás elvesztésével is járhat.

Milyen módon tudják a gazdák elvégezni a területmérést? Alkalmasak-e erre a közúti navigáció után a mezőgazdaságban is terjedő GPS eszközök? Az alkalmasság alapvetően az elérhető mérési pontosságtól függ, de vannak más figyelmet érdemlő tényezők is.

HÁROM SZÁZALÉKOS TŰRÉSHATÁR

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételeinek feltételeiről szóló, az FVM honlapján is elérhető rendelet tervezete szerint, a támogatott terület koordinátáit három méteres pontossággal kell a kérelmezőnek megadni. A pontatlanságot három százalékos hiba felett szankcionálják.

A GPS-alapú területmérés szempontjából további fontos feltétel, hogy a mért koordinátákat az Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) kell megadni, míg a GPS-vevőkészülékek leginkább egy másik vetületi rendszert, a WGS84-et használják. A két különböző koordináta rendszerben mért koordináták ugyan egymásba átszámolhatók, átszámítás nélkül azonban nem azonosak!

További probléma, hogy a GPS nem területmérő, hanem helymeghatározó eszköz, tehát a terület nagyságát a terület sarokpontjainak helykoordinátáiból, vagy a terület körbejárásával annak kerületén felvett pontok helykoordinátáiból kell kiszámolni.

KEVÉSBÉ PONTOS ESZKÖZÖK

Pontosság és területmérésre való alkalmasság szempontjából a GPS vevőkészülékek négy kategóriába sorolhatók. A legegyszerűbb, leginkább elterjedt, és legolcsóbb eszközök a közúti navigációban használt személyi navigációs eszközök (PNA). Ezek az eszközök már néhány tízezer forintért beszerezhetők, azonban két okból sem alkalmasak a terület mérésre. Pontosságuk a legkedvezőbb esetben is legfeljebb négy-öt méter, és a koordinátákat sem az előírt EOV, hanem a GPS készülékeknél szokásos WGS84 koordináta rendszerben szolgáltatják. Területmérés szempontjából ebbe a kategóriába sorolhatók a valamivel drágább, terepen is jól használható turisztikai és sport készülékek is.

Korlátozottan használhatók területmérésre a GPS vételre is alkalmas kézi számítógépek (PDA), illetve azok a terepi GPS-vevők, amelyek megfelelő szoftverrel rendelkeznek, vagy rájuk a területmérést segítő szoftver telepíthető. Ezeknél a szoftver elvégzi a WGS84 koordináták EOV koordinátákra történő átszámítását és a területszámítást, a legtöbb esetben azonban a szoftvert külön kell beszerezni, és a GPS eszközre telepíteni. Ezek az eszközök a kereskedelemben százezer forint körüli ártól kaphatók, a számításhoz szükséges legegyszerűbb szoftverek ára néhányszor tízezer forint.

Ma már minden korszerű GPS-vevő összeköthető számítógéppel, így a mérési adatok áttöltésével és utólagos feldolgozásával, ha nehézkesen is, de elvileg minden GPS-vevő használható területmérésre, de a fenti két kategóriába tartozó készülékek legtöbbjének pontossága az előírt pontossághoz nem elegendő!

AZ A JÓ, AMIT A GAZDÁKNAK SZÁNTAK

A harmadik kategóriába az eleve térinformatikai mérésekre tervezett, ipari vagy mezőgazdasági célú vevőkészülékek tartoznak. Alapvetően ezeknek az eszközöknek a mérési pontossága sem jobb az előző két kategóriába tartozó eszközökénél, hiszen a valóban pontos helymeghatározásra alkalmas jeleket a GPS-rendszer műholdjai csak az Egyesült Államok és néhány szoros szövetségese katonai készülékei számára értelmezhető kóddal sugározzák. Ezek az eszközök ugyanak-kor megbízhatóbbak, gyakrabban érik el a polgári készülékekkel elérhető legjobb pontosságot, és közülük egyesek alkalmasak a pontosságot lényegesen javító differenciális mérésre is.

A differenciális mérés lényege, hogy egy vevőkészüléket pontosan ismert koordinátájú helyre telepítünk, majd az általa mért koordinátát a másik vevőkészülék számára rádiójelek segítségével elérhetővé tesszük. Ha a két készülék nincs egymástól nagyon távol, akkor mérési hibájuk hasonló nagyságú és irányú, ezért az ismert ponton telepített készülék hibájával a másik készülék mérését pontosítani tudjuk. Magyarországon a Földmérési és Távérzékelési Intézet GNSS Szolgáltató Központja üzemeltet egy olyan rendszert, amelyből a differenciális méréshez (díjfizetés ellenében) országos lefedettséggel tud korrekciós adatokat szolgáltatni akár deciméteres pontosságú helymeghatározáshoz is.

A differenciális mérésre alkalmas rendszerek ára magasabb, és szolgáltatásaiktól függően széles tartományban változó.

Vannak persze centiméteres pontosságú helymeghatározásra is alkalmas geodéziai GPS-vevőkészülékek, ezek azonban meglehetősen drágák, egy gazda számára felesleges pénzkiadást jelentenének.

ÉN MÉRJEK VAGY MÁS?

A támogatások igénybevételéhez szükséges területmérésre tehát a mezőgazdasági készülékek alkalmasak. A pontosság növeléséhez és a mérési eredmények későbbi felhasználásához az eszköz mellé számítógépes feldolgozást is lehetővé tevő szoftvert is veszünk. Az eszközök ára és szakértelemigénye miatt ezeket az eszközöket leginkább azoknak érdemes megvásárolni, akik a méréseket és a feldolgozást végző szakembert is tudnak foglalkoztatni. A legtöbb vállalkozás esetében a területmérést előnyösebb erre szakosodott szolgáltatóval elvégeztetni. (Lásd erről a gazdák véleményét a 18. oldalon.)

Ha viszont tényleg csak közelítő mérésre, ellenőrzésre akarjuk használni a GPS-t, akkor erre a második kategóriába tartozó eszközök megfelelő szoftverrel ellátott változatai is alkalmasak. Ráadásul ezek a kézi számítógépek a támogatási kérelmekhez előírt mérésen kívül számos más célra is jól kihasználhatók. Ilyen lehet például a vadkárok, belvízkárok felmérése, a vállalkozás saját céljaira szolgáló területalapú nyilvántartások, vagy akár térképek elkészítése. Gyengébb pontosságuk mellett előnyös tulajdonságaik is vannak, hiszen ezek a készülékek a leginkább mozgékonyak, terepen is strapabíróak. ű

ÉRDEMES BERUHÁZNI

Az FVM rendelet tervezete szerint a 2 hektárnál vagy 3 százaléknál nagyobbat tévedő, de a 20 százalékos pontatlanságot el nem érő mérés esetén a támogatást a területeltérés kétszeresének megfelelő összeggel kell csökkenteni. (20 százalékos hiba esetén is jogosultak vagyunk a támogatás 60 százalékára). A területmeghatározás pontossága azonban még kézi számítógépbe épített GPS-vevők esetében is közel jár a 3 százalékhoz, szerencsés esetben meg is haladja azt. Amiatti félelmünkben tehát, hogy esetleg kicsúszunk a hibahatárból, nem érdemes lemondanunk a saját ellenőrzés lehetőségéről, különösen, ha a méréshez nem találunk megfelelő szolgáltatót.

Végül fontos szempont lehet, hogy az egyszerűbb eszközökkel szerzett tapasztalatok a támogatásokhoz szükséges mérésekhez is hasznosak lehetnek, a fejlettebb készülékek és egyre könnyebben kezelhető szoftverek árának csökkenésével pedig később a saját mérésekre történő átállást is lehetővé tehetik.