Előírások és tiltólisták az AKG-ban

Bő 24 ezer kérelemből végül szűk 15 ezer nyert tavaly támogatást, de így is több mint 1 millió hektárnyi területet vontak be a programba. Intenzív termelési viszonyok között az új AKG vetésszerkezeti és növényvédelmi korlátozásai nem tarthatók be. A növényvédőszer-gyártók elkeseredett harca várható a korlátozó lista módosításáért.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból a 61/2009. (V. 14.) FVM-rendelet alapján 21 különböző célprogramra igényelhető agrár-környezetgazdálkodási támogatás. A programok négy nagy csoportra oszthatók: szántóföldi, gyepgazdálkodási, az ültetvényekre vonatkozó, valamint a vizes élőhelyek földhasználatához kapcsolódó célprogramcsoportra. Vannak olyan célprogramok, amelyek az országban bárhol igényelhetőek (horizontális célprogramok) ? mások pedig csak meghatározott területeken vehetők igénybe, és célzottan természetvédelmi vagy talajvédelmi célokat szolgálnak (zonális célprogramok).

A legnépszerűbbek

A minisztérium szeptemberi elvi döntése alapján az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célprogramjai közül minden olyan gazdálkodó részesülhetett támogatásban, aki gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élőhelyek kezelésére nyújtott be támogatási kérelmet. Ezekhez képest a korábbi nagy favoritok, a szántóföldi gazdálkodási célprogramok, tavaly csak kisebb részben kaptak pozitív elbírálást ? a kérelmek közül csak minden hatodik nyert (lásd a táblázatot a 15. oldalon).

Ai igénylők gyakran találkozhattak a ?forráshiányra? való hivatkozással az elutasításban. Ennek alapvető oka az volt, hogy az Európai Bizottság 35 százalékban maximalizálta az AKG-ból integrált szántóföldi célprogramra elkölthető forrás nagyságát. Nagy népszerűségnek örvendtek még a szántóföldi növénytermesztés túzok-élőhelyejlesztési, az integrált gyümölcs-, valamint az ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramok.

Alapkövetelmények

Az AKG intézkedésben részt vevő gazdálkodóknak 2009. szeptember 1. óta be kell tartaniuk a célprogram- előírásokat, ezen kívül a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírásokat is. Fontos megjegyezni, hogy az AKG célprogramok támogatási feltételei jogszabályban rögzítettek, módosításukra nincs lehetőség, hiszen a támogatási döntések már megszülettek.

Emellett minden gazdálkodónak legalább két kötelező képzésen részt kell vennie a támogatás öt éve alatt, továbbá a gazdasága teljes területéről gazdálkodási naplót kell vezetnie. Figyelem, a gazdálkodási napló vezetésének kötelezettsége 2009. szeptember 1-jétől él! Ha a gazdálkodó nem tesz ele-get a naplóvezetési kötelezettségének, az intézkedésből az adott gazdálkodási évre kizárják! A napló meghatározott adattartalmát minden gazdálkodási év végét követően be kell nyújtani a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz.

Integrált szántóföldi célprogram

Az igénylések számát tekintve ez volt a legnépszerűbb a célprogramok közül, bár sokat szigorodott az előző AKG-kiíráshoz képest. Hektáronként 155 eurónak megfelelő forintnyi támogatás jár érte (ritka zöldségnövények termesztése esetén 231 euró). A résztvevő gazdálkodók ? hasonlóan a többi nem ökológiai gazdálkodási célprogramhoz ? a növényvédelem során kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagokat alkalmazhatnak. A növényvédelmi beavatkozásokat minden esetben dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. A nem alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagokat, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek körét az 54/2009. MVH-közlemény tartalmazza.

Emellett számos más előírást is be kell tartaniuk a gazdáknak. A támogatási időszakot megelőző gazdálkodási évben (2008/2009.) vagy az első gazdálkodási évben (2009/2010.) és a célprogram utolsó gazdálkodási évében (2013/2014.) akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálatot kell végeztetni az érintett területre. Ezek eredményei alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, és aszerint gazdálkodni.

Továbbá minden évben földhasználati tervet is kell készíteni és végrehajtani. Természetesen előfordulhat, hogy az időjárási helyzet miatt nem lehet betartani a földhasználati tervben előre vállaltakat, ezért ettől ? megfelelő indokkal, amit a gazdálkodási naplóban jelezni kell ? el lehet térni.

A földhasználat során be kell tartani a rendeletben meghatározott vetésváltási szabályokat, valamint az öt év vonatkozásában be kell tartani egyfajta vetésszerkezeti megoszlást. Ennek értelmében az öt év alatt a ?nagy kultúrák? (őszi búza, szemeskukorica és napraforgó) együttes részaránya legfeljebb 60 százalék lehet, míg legalább 10 százalékban pillangós növényeket kell termeszteni a területen. További előírás, hogy a program öt éve alatt legalább egyszer középmély lazítást és zöldtrágyázást is kell végezni.

Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés

Az integrált szántóföldi gazdálkodás mellett ez a két célprogram is felkeltette a gazdálkodók érdeklődését, hiszen almatermésűek esetén hektáronként 704 eurónyi, csonthéjasok és héjasok esetében 518, bogyós ültetvények esetében 341, míg szőlő ültetvények eseté-ben 486 eurónak megfelelő támogatás jár érte.

Növényvédelmi szempontból e célprogram előírásai különösen szigorúak. Hasonlóan az integrált szántóföldi gazdálkodáshoz, itt is kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagokat alkalmazhatók a növényvédelmi beavatkozások során, amelyeket a ? szintén dokumentált ? növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. Emellett a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében az ültetvényekben 2 db/4 ha sűrűségben szexferomon-csapdákat kell kihelyezni.

A rovarkártevők elleni természetes védekezés jegyében a csapdák mellett madárodúkat is ki kell tenni hektáronként 6 db sűrűségben. A kihelyezhető madárodúk leírását és az elhelyezésükre vonatkozó javaslatokat a 33/2008. FVM-rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A szántóföldi célprogramokhoz hasonlóan kell elvégeztetnia bővített talajvizsgálatot. Ezen felül az ültetvényeknél évenként levélanalízist is kötelező végeztetni, majd a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján minden évben tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie a gazdálkodónak, és aszerint gazdálkodni. A tápanyagpótlásra vonatkozó további szabály még, hogy szennyvíziszap és az ezt tartalmazó komposzt nem juttatható ki az ültetvénybe.

Ahhoz, hogy az ültetvény ténylegesen ültetvényként funkcionáljon, további előírás, hogy a fa-, illetve tőkehiány nem haladhatja meg a 10 százalékot, hiszen nem lehet cél a felhagyott ültevények támogatása.

Természetvédelmi szántóföldi célprogramok

Bár ezen programok előírásai elsősorban természetvédelmi célúak, lehet növényvédelmi vonatkozásuk is. Mindegyik természetvédelmi szántóföldi célprogram esetén előírás, hogy kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása engedélyezett ? a rágcsálóirtó, talajfertőtlenítő és rovarölő szerek alkalmazása tilos. A rovarölő szer tilalma alól kivétel a repce, a mustár és az olajretek.

További növényvédelmi vonatkozású előírás, hogy ? a vadlúdés a daruvédelmi célprogram kivételével ? a táblák szélein legalább 3 vagy 6 méter szélességben növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni.

A természetvédelmi szántóföldi zonális célprogramok további előírásai főként a tápanyag-gazdálkodásra, a vetésszerkezetre, illetve a betakarítás módjára és idejére vonatkoznak.

Ezek a magasan honorált természetvédelmi programok majdnem 100 ezer hektár szántóföldet érintenek az új AKG-ben.

További célprogramok

A szántó, gyep és ültetvényekhez kapcsolódó ökológiai gazdálkodási célprogramok esetében ? mely keretében több mint 80 ezer hektár került támogatásra ? a növényvédelem során is az ökogazdálkodásra vonatkozó szabályokat (834/2007/EK és a 889/2008/EK rendelet) kell figyelembe venni.

Valamennyi gyepgazdálkodás célprogram esetében ? ami csaknem 350 ezer hektárt érint ?, általános előírás, hogy tilos a vegyszeres gyomirtás és a növényvédőszerek használata, akárcsak a vizes élőhelyek esetén.

Összegzés

Az agrár-környezetgazdálkodási program céljai megkövetelik a környezetkímélő gazdálkodás módszerét. A környezet és természet védelmében vállalt ? a jelenlegi gazdálkodási módszereknél szigorúbb ? előírások betartása nem marad ellentételezés nélkül. A támogatási összegek az előírások betartásából adódó többletköltségek és kieső jövedelmek alapján kerültek meghatározásra.

Tudomásul kell vennie minden gazdálkodónak, hogy az AKG nem alanyi jogon járó támogatás, hanem egy komoly többletmunkát és ráfordítást igénylő új szemléletmód bevezetését szolgáló rendszer.

MEGKÖVETELT TERÜLETAZONOSÍTÁS

Fontos, hogy a támogatást nyert gazdálkodók elvégezzék a területazonosítást, és elektronikus úton beadják az MVH részére területazonosítási kérelmüket. Ha ezt nem teszik meg, azzal a támogatás kifizetését veszélyeztetik.

?ELVILEG HATNIA KELLENE??

Simon Zoltán Kétegyházán (Békés megye) integrált szántóföldi növénytermesztésre pályázott, de forráshiány miatt elutasították. ?Ahogy elnézem a technológiai szigorításokat, nem is lett volna egyszerű a mostani AKG-előírásokat betartani? ? mondja a gazdálkodó. ?A vetésforgóban 60 százalékban szerepelhetnek nagykultúrák (napforgó, búza, kukorica), a többit szójával, lucernával, repcével, cirokfélékkel és a kötelező zöldtrágyanövényekkel oldottam volna meg ? úgy ahogy. A növényvédelem sem lett volna egyszerű. Amennyire tudom, gombaölőkből és gyomirtókból is szűkült az engedélyezett paletta, a perenátot, az atrizint betiltották. Elvileg megoldható a szerek helyettesítése, de valahogy úgy vagyok ezzel, mint a gyógyszerekkel: a másik orvosságnak is hatnia kellene, mégis rosszul vagyok tőle. Ami hasonló hatásfokkal működik, mint a betiltott, az gyakran költségesebb. Ráadásul nem ismerem eléggé a lehetőségeimet, pedig sokszor csak egy-két napom van rá, hogy cselekedjek. Ilyenkor csak arra figyelek, hogy zöld vagy sárga kategóriás legyen a szer.?

EXTENZÍV VISZONYOK KÖZT NEM GOND

A mezőtúri Körös-lúd Bt. alapvetően állattenyésztéssel (pulyka, szürke marha) foglalkozik. 200 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel, de a terület fele Natura 2000 gyepterület, a másik része szántó. Teljes területükre megkapták az AKG-t, mind az extenzív gyepgazdálkodási, mind pedig az integrált szántóföldi célprogramra.

?A naturás gyepterületeken nem lehet vegyszerezni, műtrágyázni, de vizet leereszteni vagy öntözni sem? ? mondja a cég vezetője, Csákváriné Csordás Judit. ?A műtrágya használata nálunk egyébként sem jellemző, mert a szántón is baromfitrágyával végezzük a tápanyag-visszapótlást. Nálunk a vegyszerhasználat is mindig visszafogott volt. Szerintem a tiltólista a nagy területeken intenzíven termelőknek okoz elsősorban gondot, de az AKG-t nem is ezekre a szántókra találták ki. A mi földjeink kicsik és speciális helyzetűek. Itt plusz költségek árán sem lehet nagy termésmenynyiséget előállítani, ezt a hátrányt kompenzálja az AKG.?

A TILTÓLISTA NEM ÖRÖK!

A szerek tiltólistáját a 61/2009. (V. 14.) FVM-rendeletben hozták le. A rendelet szerint legkésőbb 2011. január 31-ig MVH-közleményben módosul a lista, de már most nagy a huzavona körülötte. Nem csoda, hiszen a gyártók óriási konkurenciaharc közepette átlagosan 200 millió eurót és 8?10 évet fektetnek abba, hogy egy hatásosnak bizonyuló vegyületből végül köztermesztésben használható vegyszer legyen. Épp elég baj, hogy az uniós szervizsgálat is sorra vonja ki a hatóanyagokat, most még a hazai AKG-s lista is korlátozza őket. Nem kicsi a tét: a növényvédelmi kezeléssel érintett célprogramokba bevont területek nagysága bő 800 ezer hektár!

A korlátozások (lásd a táblázatot) az integrált szántóföldi célprogramban elsősorban a gombaölőket és a gyomirtókat érintik, a tanyás gazdálkodásban a 2,4 D tiltása lehet nagy érvágás. A természetvédelmi programokban a csávázókat és a talajfertőtlenítőket a vadak érdekében korlátozzák, az ültetvények célprogramcsoportjában pedig bizonyos rovarölőket tiltanak. Információink szerint a nyomásgyakorlás hatására hamarosan változhat a közzé tett lista.

A GAZDASÁG TELJES TERÜLETÉN BETARTANDÓ ELŐÍRÁSOK

• jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK)
• a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai [50/2008. (IV. 24.) FVM-rendelet 1. számú melléklete]
• a tápanyag-gazdálkodásra, valamint a növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények

?HAT ÉVE ÍGY GAZDÁLKODUNK?

?2004 óta veszünk részt az AKG integrált szántóföldi célprogramban? ? meséli Lukács József a Galgamenti Szövetkezetben Turán. ?A kezdeti nehézségek leküzdése után (többlet adminisztráció, szigorúbb szabályok) dolgozóink is elfogadták a játékszabályokat. Állataink számára megtermeljük az összes szemes- és tömegtakarmányt, a felesleget pedig partnereinknek értékesítjük. Az elmúlt években a beruházásainkat a programban való részvétel szerint végeztük, törekedtünk az agrotechnika átalakítására. Így ma már a növényvédelem és a tápanyaggazdálkodás mellett a vízmegtartó talajművelés, a lehetőség szerint négyévenkénti istállótrágyázást alkalmazzuk területeinken. Mivel nem minden területünkön biztosított az öt éves földhasználat, ezért sajnos nem tudtunk a teljes területtel belépni a programba, de az előírásokat a be nem vitt területeken is betartjuk.?

CSAPDAELLENŐRZÉS TEREPBEJÁRÁS NÉLKÜL

Az AKG-s előírások miatt a gazdálkodók megveszik a kártevők előrejelzéséhez szükséges, kéthektáronkénti egy darab szexferomon-csapdát, de nemigen van idejük azokat két-háromnaponta ellenőrizni. A védekezés így sokszor csak a megszokott menetrend alapján és nem a csapda tartalma szerint történik. A Kertészeti Egyetemen már dolgoznak egy olyan megoldáson, amivel valóban értelmet nyernének a csapdák. Olyan optikai automatát fejlesztenek ki, ami felvételeket küldene a gazdának a fogásról, így a gazdaságban elhelyezett valamennyi csapda tetszőleges időben, egy karosszékből ellenőrizhetővé válna.