Búza, repce: árak és hozamok
Június elején megjött a várva várt csapadék, néhol heves záporok, viharok kísérték. Az aszályos tavasz után sokfelé esőt hozott Medárd is. Ki milyen reményekkel tekint az aratásra?
Az USA agrárminisztériuma május elején közzétette a következő gazdasági évre szóló termésvárakozást. A jelentés szerint ezt a szezont is a búza és a kukorica árának nagymértékű ingadozása és a szűkös készletek jellemzik majd – ismerteti a helyzetet Molnár Zsuzsa az Agrárgazdasági Kutatóintézettől. A fekete-tengeri régió búzaexportból való részesedése a folyó gazdasági évihez képest a kétszeresére nőhet, miután a gabonafélékre vonatkozó exportkvótát és -tilalmat az idén június végén feloldják. Emiatt az USA és az EU kivitele csökkenhet. A folyó szezonban Oroszország legfontosabb célpiacaira (Egyiptom és a Közel-Kelet) az USA szállított búzát. Bulgária és Románia alacsonyabb minőségű búzával látta el Bangladest és Délkelet-Ázsiát. Ezekre a piacokra a következő gazdasági évben újra Ukrajna szállíthat.
A búza globális termése elérheti a 670 millió tonnát a következő (2011/2012.) gazdasági évben, ami 21 millió tonnával haladná meg a folyó szezonét – hangzik az elemzés többi része. A globális felhasználás becsült szintje ugyancsak 670 millió tonna (ez 8 millió tonnás növekedés), vagyis a termelés és a fogyasztás egyensúlya helyreállna (jelenleg 14 millió tonnás a hiány). Kínában, az EU-ban és az USA-ban nőhet a takarmánybúza iránti igény, és a globális zárókészlet tovább apadhat. Az Egyesült Államokban várható az átmenő készletek legnagyobb csökkenése, de még így is bőséges tartalék marad a prognózis szerint. Ausztráliában és az EU-ban viszont bővülhetnek az átmenő készletek. A készletszintek normalizálódására számítanak Oroszországban és Ukrajnában is.
Olasz igényekOlaszországból kevés hír érkezik, csak annyit tudni, hogy náluk is csökkent 5 százalékkal a vetésterület az őszi esőzések miatt. Bő fél millió hektáron vetették el a növényt. Tésztáikhoz főként durumbúzát igényelnek, így ez 1,1 millió hektáron várja a betakarítást, ami 10 százalékkal kevesebb területet jelent a tavalyinál. Az olaszok évente 8 millió tonna(!) búzát használnak fel, de ebből 7,5 millió tonna a durum, ami jórészt a tésztagyártást szolgálja.
Évente 2,2 millió tonna búzára van szükségük a határokon túlról. Tavaly hazánk 383 ezer tonnás exportjával Franciaország után a második legnagyobb beszállító volt az olasz piacon. A búzából 1,5 millió tonna végül tészta formájában elhagyja Olaszországot, és részint hazánkban landol. Tavaly Magyarország Ukrajna helyébe lépett a durumexportban, sajnos az idén ez nem várható.
Hazai termésA magyar őszibúza-termést a külföldi műhelyek 4,1 millió tonnára teszik 2011-ben. A hazai szakemberek ezt túl optimista becslésnek tartják, és 3,5 millió tonnával számolnak. Ez rosszabb eredmény lenne, mint a tavalyi (3,7 millió tonna), ami szintén átlag alatti volt. Ennek oka nagyrészt a kisebb termőterület (kb. 850–900 ezer hektár az 1–1,1 millió helyett). A Haszon Agrár saját körkérdéséből kiderül, hogy a tavalyi csapadékos év nemcsak a vetett terület nagyságára, de a vetésre és a talaj minőségére is negatív hatással volt. A gazdák elmondása szerint a talajszerkezet levegőtlenné vált, ez tavasszal akadályozta a gyökérzónában a tápanyagfelvételt, ami a növények nehézkes megindulásán is látszott.
Később a szemfejlődéshez főként foszforra lett volna szüksége a növénynek, de az idei tavasz az aszály jegyében telt, a műtrágyák rosszul hasznosultak. Viszont éppen a szárazság miatt a fuzáriumtól kevésbé tartottak a gazdák, amikor június első napjaiban (még a záporok előtt) megkérdeztük őket. Azóta viszont a Medárd környéki heves esőzések bizonytalanná tették ezt a várakozást is. A szélsőséges időjárás miatt az idei globális, európai és hazai termésvárakozások sem mentesek az aggodalmaktól, amit az árak is tükröznek.
A chicagói árutőzsde búzajegyzései erősen ingadoztak az elmúlt hónapokban – ismerteti az adatokat az Agrárgazdasági Kutató szakértője. Június harmadikán, decemberi szállítással tonnánként 320 dollárért (58 627 Ft/tonna) kereskedtek a búzával, míg Párizsban 236 euró/tonna (62 646 Ft/tonna) volt a novemberi elszámolóár. A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában az újtermésű malmi búzát (augusztusi termin) 57 850 Ft/tonna áron jegyezték június 3-án. Ha hinni lehet a búza idei kibocsátásával kapcsolatos várakozásoknak, nem valószínű az ár számottevő csökkenése sem Magyarországon, sem Európában, sem az USA-ban.
Saját körkérdésünk alapján a várt átlaghozam 3,9 tonnásra jött ki, és a betakarítás idejére a gazdák átlagosan 52 ezer forintra becsülték a tonnánkénti árat.
A Haszon Agrár vélekedése szerint az ár betakarításkor átmenetileg 50 ezer forintra is lecsökkenhet, majd egy-két hónap alatt 10 ezer forintos növekedést produkálhat. Mivel a gazdák többsége meg tudja oldani az átmeneti készletezést, biztosak lehetünk benne, hogy a búza egy ideig „pihenni” fog.
Mivel a világ éhes, és a spekulánsok sem tétlenkednek, egyre több jel utal arra, hogy a magas árak állandósulhatnak a piacon. Körkérdésünk egyik eredménye éppen az, hogy a gazdák az elmúlt néhány év alapján úgy látják: a piacnak már mindegy a minőség, bármiért gálánsan fizet. Csak egy a fontos: legyen búza. A tartósan nagy kereslet lemorzsolta a különbséget a „minőségi” és „mennyiségi” fajták átvételi ára között, ezért a gazdák kezdenek lemondani a hazai kenyérgabonákról.
Érdemes végigolvasni a térképbe ágyazott, rövidített riportokat. A Haszon Agrár megfigyelése, hogy nagy az érdeklődés az osztrák fajták iránt, érzékelhető a mennyiségre és nem a minőségre való törekvés, valamint csökken az egy gazdaságban vetett fajták száma. Mindez labilissá teszi a gazdálkodást, mert nemcsak az érésidőket nehezebb összehangolni a gépkapacitással, hanem nehezebb kivédeni az évjárathatást vagy a piac szeszélyeit is. Továbbra is csak az tanácsolható: ne tegyünk fel mindent egy lapra!
80 hektár: Mv Palotás és a német Aron. Nálunk bevált ez a kopaszbúza, mennyiségre és minőségre is jó. A német fajták általában jobban bírják a nyugati országrész időjárását, tavaly B1 minőségben hozta az 5–5,5 tonnát. A Palotás hasonlóan jól terem, munkaszervezési okokból is vetjük, mivel a német fajtánál korábban beérik. Az idei tavasz nagyon száraz volt, hektáronként 4–4,5 tonnára számítunk.
50–60 ezer Ft/t
30 hektár. Kedvencem az Mv Suba és az osztrák Fabula. Ezek szépen, egyöntetűen érnek, és jó kenyérgabonák. Tavaly ősszel rossz minőségben sikerült a talaj-előkészítés, vetés, most pedig egész tavasszal aszály volt. A földminőség is gyenge, 15 aranykoronás. 3 tonnát remélek.
45–50 ezer Ft/t
22 hektárt vetettünk be, de nincsen kedvenc fajtám.
A minőségre nem ad a piac, így én is megelégszem a takarmánybúzával. 4 tonnás termésre számítok.
40–50 ezer Ft/t
600 hektár: kizárólag szálkás búza, a vadkár miatt. Martonvásári fajtákat választok, különösen az Mv Marsall és az Mv Süveges ad jó minőséget. A mennyiséggel sem szokott gond lenni, de az idei év nagyon száraz. Nem lesz több az átlaghozam 3,5 tonnánál.
55–60 ezer Ft/t
400 hektár: Mv Toborzó, Mv Palotás, Mv
Magvas, GK Békés, GK Csillag. Van durumbúzánk is. A Békéssel jó tapasztalataink vannak, a Csillag meg egy viszonylag új fajta. Nálunk ezek 5-6 tonnát szoktak teremni, és az idei évben is hasonlóra számítok. Rendszerint az étkezési minőséget is hozzák, míg a nyugati fajták (Globus, Brutus) általában takarmány minőségűre sikerednek. Persze idén a hiány miatt talán nem lesz árdifferencia a két minőség között.
55–60 ezer Ft/t
1000 hektár: martonvásári fajták. Ezek 6 tonnára is képesek, javító minőségben. Az Mv Suba küllemre és beltartalomra is kiváló, de pergésre hajlamos, ezt elsőként kell lehoznom a tábláról. Tavaly a német, osztrák fajták jöttek be: nagyobb a termésátlaguk, és a gyengébb minőség nem érdekelte a piacot. Ha hosszú távon is ez marad a helyzet, akkor a magyar nemesítés új kihívás elé néz. A 25-27 aranykoronás talajon idén 4,5 tonnás termés ígérkezik.
45 ezer Ft/t
Mi el sem tudtunk vetni az ősszel, de a környékbelieknek itt-ott sikerült. Úgy látom, jól is teleltek az állományok, és a május végén kapott, 35-40 mm esőnek hála nem sült fel a növény. Átlag 4 tonnás eredményt látok a környéken, de itt, a homokon ez megszokottnak mondható.
60 ezer Ft/t
20 hektár: Mv Suba, Mv Marsall. A Marsall nem csak jó minőséget, de mennyiséget is tud. Tavaly novemberig elhúzódott a vetés. A talajszerkezet levegőtlen volt, nehezen indult meg az állomány. A tavasz aszályos volt. Júniusi csapadékkal elérnénk a 4,5 tonnás átlagot. Idén nem fizeti meg a piac a minőséget, de alakulhat úgy, hogy még számítani fog. Az osztrák búza szenved a magyar aszálytól, és a hosszabb tenyészidő miatt 10-ből 8-szor nálunk túl kockázatos a vetése.
55–60 ezer Ft/t
700 hektár. Nincs kimondottan kedvenc fajtám, de a martonvásáriakhoz ragaszkodom. Egészen decemberig elhúzódott a vetés, viszont maga a telelés jó volt. A tavasz idén nagyon aszályos, megsínyli az állomány. 3 tonnás átlaghozamot becsülök.
50 ezer Ft/t
500 hektár: Mv Suba, GK Békés, GK Csillag. Ezeken a jó földeken rendszeresen hozzák a 6 tonnát, és ez az idén is így lesz. A minőséggel sem lesz gond, ha nem éppen a végén jön meg az eső. Remélem, hogy a piac honorálni fogja a jó beltartalmat. Nem azért dolgozunk, hogy ne fizessék meg a különbséget!
50 ezer Ft/t
1100 hektár: KG Bendegúz, GK Kalász és KG Kunhalom. Egyszer kezeltük gombaölővel, a kalászfuzáriózis elleni kezelés a szárazság miatt elmaradt. Idén 4,5 tonnának mutatkozik a hozam. A KG Kunhalom csapadékos évjáratban is egészséges, nagy szalmatömeget adó fajta, ami az állatállományunk miatt fontos. Idén ki szeretnénk próbálni a GK Szalát, úgy értesültem, javító minőséget tud.
50 ezer Ft/t
1100 hektár. Kedvencem a GK Petur, mert stabilan jól terem. A GK Csillag tavaly a gyengébb területeken is jól produkált. A GK Békés újonnan került a vetéstervbe. Mv Csárdás van még. Régebben hatféle búzánk is volt. Próbáltunk osztrák fajtát is, de a minőségük nagyon gyenge, és a nagy szalmatömeggel sem tudunk mit kezdeni. Átlagban 4 tonnás termés mutatkozik.
51-52 ezer Ft/t
360 hektár. A magyar nemesítésű búzák jók lennének, de az esős évjáratokra érzékenyek. Viszont ahogy elnézem, a minőséget nem fogja megfizetni a piac. Most a javítónak mondott GK Ati fajtát vetettük, de rosszul bokrosodott, 4,5 tonnásnak ígérkezik a termése. A német fajták – bár rosszabb minőségűek – mennyiségre jobbak.
40–60 ezer Ft/t
Agro-Delo Kft.
Repce: várakozások
Ú jra erősödtek terménypiacok jegyzései májusban, ami a tavaszi szélsőséges időjárással hozható összefüggésbe. A párizsi árutőzsdén (MATIF) a repcemag havi jegyzése 494 euró/tonna (133 ezer forint) volt május végén, ami a januári és a 2008. márciusi árszintek után a harmadik legmagasabb ár. Az európai aratás előtt egy hónappal soha nem volt még ilyen drága egy tonna repcemag – tudjuk meg az Agrárgazdasági Kutató szakértőjétől, Pájtli Pétertől.
Az Oil World előrejelzése szerint a globális termés 59,2 millió tonna és a felhasználás 58,1 millió tonna lehet a 2010/2011. gazdasági évben, ami 1,4 millió 600 ezer tonna visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. A várható keresletcsökkenés elmarad a kínálat csökkenésétől, így tovább erősödhet a hiánypszichózis a piacokon. Kanadában a canola vetését a csapadékos és hideg időjárás akadályozta, így az őszre 13 millió tonnás termés várható. Oroszországban és Ukrajnában összesen 2,2 millió tonna repcemag teremhet a folyó gazdasági évben.
Az EU-ban 6,9 millió hektáron termesztenek repcét a 2010/2011. gazdasági évben, ez 400 ezer hektárral haladja meg az előző évi területet.
Hiány az EU-ban
A tavaszi aszály Nyugat-Európa egyes térségeiben jelentősen visszavetette az őszi vetésű növények termésvárakozásait. Németország és Franciaország egyes részein a szokásos csapadék 10–25 százaléka hullott le februártól májusig, ami a repce fejlődésében behozhatatlan hátrányt okozott. A szárazság Lengyelországot is sújtja.
Az Oil World elemzői hétről hétre csökkentették az EU idén várható repcetermését – az utolsó közlés szerint 19 millió tonna alatt várható. (Tavaly 20,7 tonna termett.) Németországban ez akár 4,5 millió tonna alá is csökkenhet. Az EU-ban a kiesést kanadai és ausztrál importból pótolják, vagy más olajnövénnyel helyettesítik.
A repcemag globális exportja 10,48 millió, importja 10,54 millió tonnára fogyatkozhat a 2010/2011. gazdasági évben. Kína importja 1,3 millió tonnára csökkenhet, így 2,5 millió tonnával az EU lehet a legnagyobb importőr – legalább 3 millió tonna kívülről érkező repcemagra lesz szüksége. A legnagyobb exportőrök Kanada (7 millió tonna), Ukrajna (1,4 millió tonna) és Ausztrália (1,3 millió tonna) maradnak.
A repcemag jegyzését más termények ármozgása is befolyásolhatja – folytatja a helyzetelemzést Pájtli. A jelenlegi piaci várakozások szerint a repcemag magas árszintje megmaradhat az európai aratás után is, így sok térségben a gyengébb termés ellenére rekord árbevételt érhetnek el a repcetermelők.
Hazai helyzet
Az elmúlt öt évben Magyarországon a repce vetésterülete átlagosan 250 ezer hektár volt. Tavaly 258 ezer hektárt vetettek el, de ebből közel 20 ezer hektár kipusztult április közepére – ismerteti a helyzetet Virágné Pintér Gabriella a Szegedi Gabonakutatótól. Ennek oka főként a tavalyi megkésett vetésben keresendő, emiatt fejletlen állapotban várta a repce a telet.
A Haszon Agrár körkérdése megerősíti a fentieket. Általános panasz a kései vetés, a levegőtlen, tömörödött talaj. A bajokat tetézendő tavasszal aszályosra fordult az időjárás. „Az év első öt hónapjában összesen 91 mm csapadékot mértem, hóval együtt” – hangzik el Martonvásár környékén. Az április gyakorlatilag eső nélkül telt el, ami az elágazódások számán és a termékenyülésen is meglátszik.
A műtrágya a csapadékhiány miatt kevéssé hasznosult. A rovarkártevők ellen viszont 1-2 védekezéssel kevesebbre volt szükség. Körkérdésünk még a záporok előtt készült, ekkor a gazdák átlagosan 2,2 tonnás terméssel számoltak. A június elején érkező esők segíthették a magok fejlődését, ami a hozamokon egy picit még emelhet. A gazdák a kérdezés idején átlag 123 ezer forintot reméltek a repce tonnájáért.
Az aratás időpontja június utolsó hetében, július első hetében várható. Sokan meg tudják oldani a mag tárolását, bár erre most nemigen lesz szükség. A repce ára a jelek szerint aratás idejére sem csökken majd 120 ezer forint alá.
Fajták, hibridekA megkérdezett gazdaságokban a fajták és hibridek széles palettáját vetették. A nyugati nemesítésű növények előnyeként az erősebb felépítést, gyökérzetet, a tél- és betegség-ellenállóságot emelték ki. Más gazdák viszont éppen ezt az erősebb szárat tartják bosszantónak, mivel: „nehezebb kombájnolni, főként éjszaka, amikor vonódottabb az állomány, és a szár eltömi a szalmarázót.” A szegedi Gabonakutató repcéi még kevésbé ismertek a gazdák körében, pedig termésben és télálló-képességben is felveszik a versenyt a nyugati konkurenciával. Finesse nevű, középérésű hibridjük a 2009-es üzemi kísérletekben átlag 4,5 tonna termésre volt képes. A nemesítés jelenleg a zsírsavösszetételre és az olaj minőségének javítására koncentrál. A hazai nemesítésű fajták legnagyobb előnye a jobb aszálytűrés és az extenzív viszonyokhoz való alkalmazkodás képessége. Ha kap némi figyelmet és jó talajt is a növény, éppúgy hozza a 3-4 tonnát, mint a hűvös éghajlathoz edzett versenytársai. n
Ősszel a víz akadályozta az időbeni vetést, tavasszal pedig az aszály a termésképződést. A június eleji esők viszont enyhén javíthatnak az egyelőre gyengécske hozamokon. Mire számíthatunk betakarításkor?
70 hektár: Reni (KWS), Adriana (Limagrain), Californium (Dekalb). Jól telelt az állomány, de a tavasz nagyon száraz volt. A gyenge talajon 2,5 tonnás termés várható a szokásos 3-4 tonna helyett. Tavasszal négyszer védekeztünk inszekticidekkel, de a repce ára idén mindenért kárpótolni fog.
130 ezer Ft/t
22 hektár: NK Petrol (Syngenta). Sajnos október elején még vetettünk, azt is rossz minőségben, nem csoda, ha rosszul telelt az állomány, és végül a felét ki kellett tárcsázni. Tavasszal meg nem jött rá csapadék. Tavaly 3-3,5 tonnát hozott, de idén csak egy tonna lesz.
130 ezer Ft/t
12 hektár. Mindig azt a fajtát vetem, amelyikről a legjobbat hallom a környéken. Szeptember elején vetettünk, 20 aranykoronás földbe. A teleléssel nem volt gond, 2,5 tonnásnak látszik a termés.
110 ezer Ft/t
100 hektár: Exotic és Sitro hibridek. Ezek tavaly 3-3,5 tonnás termést hoztak, de idén csak 2,5 tonna termés remélhető. A martonvásári Sitro fajtát azért szeretem, mert nem annyira erős a szára, mint a Monsanto-repcének, könnyebb kombájnolni. Az Exotic-kal időnként kínlódunk, főként éjszaka, amikor vonódottabb az állomány, és a szár eltömi a szalmarázót.
120 ezer Ft/t
360 hektár: D03 (Pioneer), Exotic, Exocet (Dekalb). Itt jó a föld, így a száraz áprilist még jól átvészelték a növények, és kibírták a májusi esőig. A termés mennyisége szokásosan alakul, hozni fogják az átlagosan 3,5 tonnát. Betakarítás után tárolni is tudunk.
120 ezer Ft/t
A Saaten-Union hibridek nálunk nagyon bejöttek, különösen a Rohan és az Artus. Ezek az itteni homokos talajon is hozzák a 3 tonnát, bár ehhez némi kényeztetés is szükséges. Sajnos ősszel mi nem tudtuk elvetni a víz miatt, de a környéken másoknak sem sikerült. Aki elvetette, az ki is szántotta végül. Pedig úgy hallom, most 120 ezret ígérnének érte.
120 ezer Ft/t
800 hektár: Dekade (Dekalb) és Merano (Saaten-Union) hibridek. Szeretjük a Saaten-Union Atoll fajtáját is. Választáskor a hozamra és az olajtartalomra koncentrálunk. A hibridek jobban ellenálltak az idei hosszú télnek. A tavasz túl száraz volt, virágzás idején több esőre lett volna szükség. Az Atoll 1,5–2 tonnát, a két hibrid 2,5 tonnát ígér. Ez nálunk gyenge-közepes eredmény.
128 ezer Ft/t
2005/06 óta a biodízel-előállítók nyersolajigénye megduplázódott: 10,3 millió tonnára emelkedett. Az idei repcetermés az importmennyiséggel együtt sem képes az európai igényeket fedezni. A termés energetikai felhasználása tehát árfelhajtó hatásúnak bizonyult, ami fokozza az ellenérzéseket a repce üzemanyagként való hasznosításával szemben.
Árfelhajtó biodízel
250 hektár: Ontario (Limagrain) fajtát vetem. Időben el lehetett vetni, és jól is telelt az állomány, a tavasz viszont nagyon száraz volt rá. Már a virágzás idején eldőlt a sorsa, nem lesz több másfél tonnánál.
120–130 ezer Ft/t
170 hektár: Alexandra és Limone. Négy évvel ezelőtt vetettünk először repcét, azóta folyamatosan jók a tapasztalataink vele, így a legjobb területeket feláldozzuk rá. Tavaly 3 tonnás volt a termés, azelőtt a 4 tonnás átlagot is hozták. Idén is bízom a 3 tonnás átlagban.
130 ezer Ft/t
150 hektár: Labrador és Ontario fajta. Időben befejeztük a vetést, az állomány jól telelt. Tavasszal viszont nehezen indultak meg a növények a gyökérzóna levegőtlensége miatt. Az április csapadék nélkül telt el, ami az elágazódások számán meg is látszik. Ha a betakarításkor nem jön nagy eső, sikerülhet a 2 tonnás átlag. Jobb években a 3-4 tonna is megy.
120–127 ezer Ft/t
