Melyik repcét vessem?
Idén nem túl jó a repcetermés, és ennek leginkább a tavaszi aszály volt az oka. Ha viszont a hozamok rendszeresen két tonna alatt maradnak, ideje egy-két dolgot végiggondolni.
Csak most kezdtük az aratást. Máskor 4 tonna feletti hozamok is vannak, de idén 3 tonna alattinak látom” – hangzik el Mezőfalván, Fejér megyében. A Panagro Kft. 160 hektáron termel repcét, a cég vezetője, Csepregi János a hibrideket részesíti előnyben. Rohan, Arkaso és Abakus (Saaten-Union), valamint PR45D04 (Pioneer) szerepel az idei palettán. Tavaly az esőzések miatt megkésve került a földbe a mag, gyengébben mentek a növények a télbe, tavasszal pedig a csapadékhiány okozott gondot. Az ügyvezető 110–114 ezer forintos ajánlatokat kap a repce tonnájáért. A tárolókapacitást – másokhoz hasonlóan – nem fogják ezzel a maggal terhelni, azonnal túladnak a termésen.
Csepregi János szerint a búzán, kukoricán, napraforgón több a haszon, mint a repcén. A termelési költség náluk hektáronként 120 ezer forint körüli, nem túl magas, de más kultúrákhoz képest a repcével sok a gond: „Legalább hat pont van, ahol nagyon el lehet rontani. Kezdődik az egész a vetés időpontjával, aztán a fejlődés szabályozásával. A rovarkártevők ellen külön időpontokban, többször is védekezni kell, hol a repcedarázs, hol a repceormányos, hol a fénybogár támad. Ha mindettől megvédtük a növényt, hátra van az aratás, amin szintén sokat bukhatunk, akár az időponton, akár a technikán. Ehhez képest a gabona gyerekjáték!”
Hibridek: csak jó helyre
A hibrid vetőmagok csaknem duplájába kerülnek, mint a fajták, Mezőfalván mégis ezeket választják, és pontosan betartva a technológiát, 4 tonnás termésre törekednek. Csepreginek az a véleménye, hogy a Pioneer repcék egyre jobbak, a széles körben vetett Saaten-Union növényeknél alacsonyabbak, erősebbek. „Jobban bele lehet menni a permetezőkkel, aratáskor meg nem gond a szára.”
A hibrideknek jó körülmények között nagyobb a termőképességük. A termelési költségek alapvetően nem nagyobbak, mintha fajtát vetnénk, de sok múlik a termőhelyi adottságokon és a növény ápolásán. Csak ott kifizetődő a drága vetőmag, ahol minden egyes műveletet – a vetéstől kezdve a betakarításig – időben elvégeznek. Bár ez komoly figyelmet követel a gazdáktól, a magyar repcetermesztők egyre nagyobb arányban vetnek hibridrepcét. 2011-ben már a vetésterület közel 70 százalékán ez került a földbe (Kleffmann, 2011).
Kisoroszi (Pest megye)polgármestre, Molnár Csaba 160 hektáron termesztett az idén Merano hibridet (Saaten-Union). „Tavaly vetettem először, de az árvíz a 80 százalékát elvitte. Szerencse, hogy homokos itt a talaj, és a víznek vetés idejére már nyoma sem maradt. Így időben és jó minőségű magágyba került a mag. Most arattuk, 28 mázsa lett, 7,2 százalék víztartalommal. Kár, hogy a végére bejött ez az eső, és az utolsó 10 hektár kint maradt. Egyébként gyönyörű, tiszta és erős volt a növény. Mivel nincs raktáram, rögtön eladtam 115 ezerért a Csuka Gabona Kft.-nek, ahol nyolc napra fizetnek. Jövőre öntözött zöldségtermesztéssel és állatokkal is megpróbálkoznék. A területi adottságok kitűnőek hozzá, csak munkaerőt nem találni. Egy jó traktorost vagy állatgondozót nehezebb kapni, mint miniszterelnököt!”
Az Ethofer Kft., Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén több ezer hektáron gazdálkodik. Ügyvezetője, Széplaki Tamás a Rally hibridrepcére (Raiffeisen-Agro) esküszik. „Nagyjából 500 hektáron vetjük, Kapuvár és Szombathely térségében. Tavaly a mostoha időjárási körülmények ellenére is maradéktalanul beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az idén jól telelt az állomány, és bár a tavasz száraz volt, jók a terméskilátások.” A repce valóban dunántúli növény, az Alföldön többet kell küzdeni érte.
Nem mindenhová
A májusban még 120–130 ezres tonnánkénti árak mostanra 110 ezer forintra csökkentek, de tavaly például csak 80 ezerért lehetett az aratáskor túladni a repcén. (Jellemzően rögtön eladják a termelők.) Egy hektár művelési költsége az intenzitástól függően idén 100–180 ezer forintot is elvitt, vagyis gyenge adottságok mellett a kiadások visszafogásával – beleértve a vetőmagot – és minimum másfél tonnás terméssel lehet az önköltségi szintet elérni. Akinek ez rendszeresen nem sikerül, legfeljebb a vetésforgóban nyújtott előnyeivel számolhat.
Csetényben (Veszprém megye) Kóczán Katalin már nyolc éve próbálkozik mindenféle repcével, átlagosan 250–300 hektáron. „Sok termelővel beszélek, mások tapasztalataira is kíváncsi vagyok. Mostanra arra jöttem rá, hogy a mi agyagos-homokos talajainkra nem biztos, hogy érdemes a drága hibridet megfizetni. Azok elvben nagyobb növekedési erélyűek, többet tudnak teremni, de ehhez olyan viszonyok is kellenek, nem a Bakony gyenge termőrétegű, 12 százalékos dőlésű lejtői. Idén a tavaszi aszály miatt csak 1,5 tonna repce termett, de jobb években 2–2,5 tonna szokott. Kétféle fajtával – Labrador (Saatbau Linz), NK Smart (Syngenta) – és háromféle hibriddel – Merano (Saaten-Union), Visby (Saaten-Union) és Finesse (Szeged) – próbálkoztunk. A termés learatott részét 110 ezerért eladtam, a többit még vágjuk. Idén ősszel a fajtákra helyezem a hangsúlyt.”
Korai bevétel
Albertirsán (Pest megye) gazdálkodik Laczkó András, aki 30 hektáron vetette a Reni fajtát (KWS). „Tavaly is ez volt, és jól tűrte a különféle talajviszonyokat. Mást csak akkor választanék, ha a saját szememmel látnám, hogy az enyémhez hasonló körülmények közt jóval többet terem” – mondja a gazdálkodó. A hibridekről az a véleménye, hogy toleránsabbak a vetésidőre, de ha a vetési normájukat és árukat is figyelembe vesszük, akkor nem biztos, hogy mindenütt megéri ezeket választani.
A vetésidővel kapcsolatban Lackó úgy véli, a magyar termelők a középkorai repcéket szeretik, mivel ezek éppen az árpa és a búza között jönnek le a tábláról – még a június végi, július eleji viharok előtt. Így biztonságosan és korán hoznak bevételt. „Én ugyan most elkaptam a június végi esőket, 10–13 százalék víz volt a szemekben. A 7 százalékra szárítás 5 ezer forinttal apasztja a tonnánkénti bevételemet. Egy szerencsém van: néhány héttel ezelőtt, amikor még 125 ezer forinton állt a repce, lekötöttem a termés nagy részét. Most csak 110 ezerért tudnám eladni.” A termelési költségeket hektáronként 150 ezer forint körülire teszi a termelő, míg a termés 2–3,5 tonna lett.
A Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szerint a középérésű hibridekben és fajtákban rejlik a legnagyobb terméspotenciál. Betakarításkor pedig a munkaszervezést könnyítik meg a különböző éréselnyújtó technológiák, ezeknek köszönhetően 1-2 héttel is eltolható a kombájnolás, különösebb rizikó nélkül. A növekvő repceárak a termelők figyelmét az intenzív technológiára irányítják, és keresik az ezt megháláló legjobb genetikájú hibrideket – így tapasztalja a nemesítő ház.
Clearfield-repcék
Európában az első gyomirtószer-toleráns repcehibridek Magyarországon jelentek meg először, a Pioneer idén hozta ki ezeket a piacra. Clearfield technológiában a gyomirtás megbízhatóbb eredménnyel jár, mivel kevésbé függ az időjárástól, köszönhetően a kétféle hatóanyagnak, amelyek levélen és talajon keresztül is hatnak. (A szerkijuttatásra nagyjából 4–6 hét áll rendelkezésre.) Ráadásul az egyszeri őszi kijuttatás az egész vegetációban védelmet nyújt a klasszikus repcegyomok, a keresztes virágúak és a galajfélék ellen is. Egyelőre két új hibrid van forgalomban: a PX100CL és a PT200CL. n Gönczi Krisztina
Amit végig kell gondolni
1. Tényleg ide való a repce, nem hozna többet egy másik kultúra?
2. Mennyire fontos nekünk a vetésforgóban betöltött szerepe?
3. Csakugyan értek hozzá, vagy van emberem, aki tudja, mikor mire van szüksége a növénynek?
4. Érdemes sokat invesztálni egy hibridbe és a növény kényeztetésébe? Van rá esély, hogy visszahozza a befektetést?
5. Lesz a betakarításkor szabad kombájnkapacitásom? Vagy vállalom a talán rosszul időzített bérmunkával járó pergési, illetve szárítási többletköltséget?
6. Kinek, mikor adom el? A betakarítás néhány hetében nagy a kínálat, érdemes a termés nagyobbik részét már hetekkel előbb lekötni!
Mit várunk a repcétől?
• Jó termőképesség. Ez az alapja a jövedelmezőségnek. Másfél tonnás termésen nincs haszon!
• Széles vetési optimum. Ne legyen gyenge, ha kicsit megcsúszunk a vetéssel, és ne nőjön túl, ha nyár végén vetjük.
• Jó télállóság. Ha nem hajlamos az őszi túlnövekedésre, az megalapozza a télállóságot is.
• Növényvédelmi szempontok. Az alacsonyabb repcébe könnyebb bemenni permetezővel, kisebb a taposási kár.
• Állóképesség. Az erős szárú repce jobban ellenáll a szélviharoknak. Jó pont, ha alacsony a növény, és az elágazási csomópont a talajhoz közeli.
• Könnyű betakaríthatóság. A becőérés legyen minél egyöntetűbb, így kicsi a pergési veszteség. A magas és erős szárú repcét nehezebb kombájnolni, mint az alacsonyat.
