Árfüggő költekezés

Egyszerűnek és olcsónak tűnik az őszi búza védelme. Ám könnyen eshetünk abba a hibába, hogy az agrotechnikai beavatkozásokat elbagatellizáljuk.

 

Mivel az őszi búza piacképességét nagyban meghatározza a minősége, ezért minden technológiai műveletnek döntő szerepe van. Nem szabad egyet sem elhagyni, és a költségtakarékosságot is ésszerű keretek között lehet csak megvalósítani.

 

A tél vége és a kora tavaszi időszak a tápanyag-utánpótlás ideje, ami nagyban meghatározza a termésátlagokat. Az ilyenkor kiadott nitrogén elsősorban a bokrosodást segíti, így a kalászszám kialakulásában van jelentősége. A talajtípustól, a talajvizsgálati eredményektől és a termelési céltól függően ajánlatos hektáronként 70–100 kg nitrogén hatóanyagot kijuttatni.

 

A második fejtrágyázást a szárbaszökkenés időszakában kell elvégezni. Ekkor 30–60 kg/ha N hatóanyagot kell kijuttatni, ami részben a termés nagyságát, részben a minőségét befolyásolja kedvezően. Kalászhányás idején érdemes elvégezni a harmadik fejtrágyázást. Ezúttal 20–30 kg/ha N hatóanyagot kell kijuttatni, ami javítja a minőséget, elsősorban a fehérje- és a sikértartalmat.

 

Gyomproblémák tavasszal

 

A bokrosodás vége és a szárbaindulás időszaka a gyomirtás ideje. Ha kisebb habitusú, de nagy egyedszámú búzagyomok (pl. veronika, árvacsalán, árvácska fajok, pásztortáska, tyúkhúr) vannak a területen, célszerű minél hamarabb, már a bokrosodás végén elvégezni a gyomirtást.

 

Ha a nagyobb habitusú, több kárt okozó gyomnövények (pl. ebszékfű, pipitér, szarkaláb fajok, galaj, búzavirág, pipacs) keltek tömegesen, akkor is a bokrosodás végén, szárbaindulás elején kell elvégezni a kezelést. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az évelő mezei acat is, ami képes már április elején hatalmas telepeket képezni a szántóföldön. Ilyenkor érdemes minél hamarabb elvégezni a kezelést.

 

Gyakori azonban, hogy az acat kelése elhúzódó, ekkor célszerű várni. A mezei acat ellen olyan hatóanyagot tartalmazó készítményt (pl. klopiralid, aminopiralid) kell választani, amely a gyökerekbe is felszívódik, mivel így meggátolhatjuk a gyomnövény újrahajtását, és a betakarítás utáni tarlókezelés hatása is jobb lesz. Mindenképpen várni kell, ha napraforgó-árvakelés valószínűsíthető, vagy ha a területen a téli csapadék miatt nem lehet munkát végezni. Ekkor a szárbaindulás időszakában kell elvégezni a kezelést.

 

Különösen oda kell figyelni a készítmény megválasztására, ha a napraforgó-árvakelés imidazolinon vagy tribenuron-metil ellenálló termesztésből származik. Ilyen esetben semmiképpen nem javasolt az önálló szulfonil-urea tartalmú készítmények alkalmazása, hanem több hatásmóddal rendelkező, gyári kombinációkat (pl. Mustang Forte, Taltos) használjunk.

 

Külön megoldást igényel az egyszikű gyomnövények irtása az őszi búzából. A legfontosabb gyomok a nagy széltippan, a vadzab, a parlagi ecsetpácsit és a rozsnok fajok. A hatékony védekezés alapja az időzítés. Általában a gyökérváltás előtti stádiumot kell megcélozni, ha megfelelő hatást akarunk elérni. Ezért itt nem lehet várni a búza szárbaindulásáig, mivel ekkor már a gyomok is túlfejlett állapotban vannak. A kezelést el kell végezni március végén vagy április elején.

 

A gyomirtószer-piacon széles árspektrumban vannak jelen készítmények. Érdemes vásárlás előtt tájékozódni – vagy a korábbi tapasztalatokra hagyatkozni. Egy olcsóbb gyomirtó szerrel nem biztos, hogy el fogjuk érni a megfelelő hatást. Hogyan érdemes?

 

Gyakori problémát jelent a hideg időben elvégzett permetezés. Általában kijelenthető, hogy a gyomirtást megelőzően és követően legalább két nap fagymentes kell legyen. A kezelést 10 °C alatt és 25 °C felett nem lehet elvégezni. A gyomirtást búzában nem szabad korán reggel elvégezni, várni kell, hogy felszáradjon a harmat. Túl alacsony (40 százalék alatti) páratartalom mellett szintén nem tanácsos gyomot irtani.

 

Áprilisban a szél szintén gátló tényező: a nappali órákra gyakran olyan mértékűvé erősödik, hogy lehetetlenné teszi a munkavégzést. Szerencsére manapság már léteznek olyan technológiák, amelyek csökkentik a kitettséget és növelik a permetezésre alkalmas időszak hosszát. Ilyenek pl. a légzsákos permetezőgépek, a légbeszívásos fúvókák stb.

 

Gomba ellen többször

 

Szárbaindulás idején érdemes figyelni a gombabetegségekre. Legelőször a lisztharmattal találkozhatunk. A buja, vegetatív, érzékeny fajtákban nagyon korán megjelenhet. Ellene a gyomirtással egy menetben védekezhetünk. Viszonylag korán észlelhetjük a helmintospóriumos – újabb nevén pirenofórás – levélfoltosságot. Elsősorban a kalászos elővetemények után és csapadékos, hűvös tavasz idején okoz jelentős gondot. Nagy rizikó esetén szintén a szárbaindulás idején, akár a gyomirtással egy menetben védekezni kell.

 

Később jelentkezhetnek a rozsdabetegségek, amelyek biológiájukból adódóan rövid idő alatt, hatalmas károkat képesek okozni. Attól függően, hogy mikor jelennek meg, a zászlóslevél kiterülése és a virágzás időszaka között kell a kezeléseket elvégezni. Virágzásban támad a legfontosabb kalászbetegség, a fuzárium. Elsősorban akkor okoz jelentős mennyiségi és minőségi károkat, amikor kukorica az elővetemény, és a virágzás idején párás, csapadékos, hűvös az időjárás. Ellene a virágzásban kell permetezni, de az egyszeri kezelés gyakran nem elég. A kórokozó számára kedvező időszakban célszerű a kalászhányás végére, virágzás elejére időzíteni az első kezelést, majd a virágzás második felében megismételni azt.

 

Általánosságban elmondható, hogy egy csapadékosabb tavaszon – és amikor az elővetemények is kedveznek a kórokozóknak – egyszeri kezeléssel nem tudjuk megoldani az őszi búza védelmét. A veszélyes időszakot (április, május, június első fele) csak kétszeri, de indokolt esetben háromszori kezeléssel lehet levédeni. Ennek létjogosultságát az őszi búza terményára határozza meg – 40–60 ezer Ft/t ár mellett mindenképpen indokolt.

 

Ellenségek a táblán

 

Tavasszal számos kártevő jelenhet meg a búzában. Főleg a vetésfehérítő bogárra, a levéltetvekre és a poloskákra érdemes figyelni. A vetésfehérítő kártétele látványos és gyors, ellene gyakran védekeznek a gazdák. A levéltetű kevésbé látványos, főleg szárazabb tavaszon azonban komoly mennyiségi és minőségi problémákat okozhat. A poloskák kártétele pedig a virágzás után jelentős. A szemek szúrásával és szívogatásával a sikérterülést jelentős mértékben ronthatják, a termény átvételét gátolhatják.

 

Látható, hogy a búza tavaszi növényvédelme nem túl egyszerű. Lehet költségtakarékosan termelni, de ebben az esetben minden agrotechnikai elemnek optimálisnak kell lennie. Intenzív termelés esetén nem szabad a legolcsóbb technológiai elemeket használni, mivel ezek mindig visszaütnek. Érdemes a legjobb ár/érték arányú technológiát, készítményt választani, ami a termelési célnak és stratégiánknak megfelel. n

 

Gyöngyöspata környékén a Havas Gazdaszövetkezet ezer hektáron veti el a búzát. „Mélykultivátorozással készítettük elő a talajt, a vetés október elejétől november közepéig is eltarthat” – kezdi a növényvédelemért felelős szakember, Zsák Viktor. „Az alaptrágyából kihagyjuk a káliumot, mert ellátott belőle a talaj. Az NP trágyát még istenes áron megvásároltuk augusztusban, 110-120 ezer forintért tonnáját. Egy hektárra 2,5 mázsát juttatunk ki belőle. Fejtrágyázásra 27 százalékos nitrogéntrágyát használunk, hektáronként 2-2,5 mázsa kerül ki a földre kora tavasszal, majd még egyszer kalászhányás előtt 1-1,5 mázsa.”

 

Áprilisban, a gyomirtással egy menetben a vetésfehérítő imágói ellen is védekeznek, a szakember tapasztalata szerint ez kulcsfontosságú időpont a nagyobb kártétel megelőzésében. Gyomok terén főként ezek okoznak gondot: acat, galajok, veronikák, viola, szarkaláb, boglárkák és persze a napraforgó-árvakelés. „Mivel nem gyomirtó-rezisztens napraforgóval dolgozunk, ez nem korlátozza le a szerválasztási lehetőségeimet. Gyomirtók közül a komplex csomagokat szeretjük, mint Granstar vagy a Sekator. Ezek 3-4 ezer forintba kerülnek hektáronként.”

 

Gombaölő szeres kezelésre kétszer van szükség, amit mindig összekötnek a rovarok elleni piretroidos védekezéssel is. Az első védekezés a szeptóriás vagy helmintospóriumos levélbetegségeket előzi meg. Előbbi a száraz évjáratokban üti fel a fejét, utóbbi a nedvesebbekben, de az alkalmazott szer mindkét eshetőségre véd. Lisztharmattal nincs dolguk, és a kalászfuzáriózis is csak ritkán fordul elő ezen a száraz vidéken. Ezért a második gombaölőszeres kezelés a kalászolás idején elsősorban a zászlóslevelet védi. Az ilyenkor mellé kevert rovarölő már a poloskákat és a levéltetveket ritkítja.

 

Búzában a gombák ellen védekezés a legdrágább. „A várható termésmennyiség és értékesítési ár függvényében döntök az 5 ezer forintos és a 12 ezer forintos hektárköltségű szer között. Az olcsóbb megoldásra példa az Eminent vagy a Mystic, a drágábbra az Amistar vagy a Nativo. Utóbbiaknak kedvező élettani hatása is van” – meséli az eljárást Zsák Viktor.

 

Az agrotechnika része náluk a rezes lombtrágyázás is, ami szárbainduláskor és – ha jók a terméskilátások – kalászoláskor esedékes. „Egy kis rézzel pár mázsát még rá lehet segíteni az eredményre. Ami szemmel látható pluszokat hoz, az igazából a repce elővetemény. Ez szerintem akár egy tonnát is rátesz a hozamokra.”

 

Heves megye: „A kalász ritkán beteg” 

Kizárólag levéltrágyákkal nem érünk el érdemi minőségi és mennyiségi javulást. Két esetben érdemes használni őket. Ha a növény makroelem-igénye (NPK) ki van elégítve, és ha a búza stresszes állapotban van (aszály, túl sok víz stb.), ilyenkor a levéltrágya átlendítheti a holtpontról. Vagyis az őszi alaptrágya fukar adagolását, ne adj isten elhagyását, nem képes ez a kezelés kompenzálni. A kiadás időpontjáról azt érdemes tudni, hogy szárbaindulás idején alkalmazva hatékonyabb, mint virágzás idején. Ha a hiánytünetek megjelentek, akkor már késő!

Szabolcs–Szatmár–Bereg: „Ősszel is van rovar”

600 hektáron vetnek búzát a nagyhalászi Agro-Halász Kft.-nél. A növényért felelős szakember, Nagy István elmondása szerint akár már ősszel is szükség lehet a levéltetvek és kabócák elleni védekezésre, amit egy piretroiddal végeznek el. „Vetőbúza előállításnál tervezzük az újonnan megjelent inszekticides csávázóanyagok kipróbálását (Yunta quattro, Celest Top), így elkerülhető az őszi rovarölőszeres védekezés. Tavasszal pedig a vetésfehérítő okoz gondot, tavaly már kétnóduszos állapotnál irtani kellett.”

 

A gyomflóra leküzdésére a terület 80 százalékán Granstar készítménnyel védekeznek, a galajjal és mezei acattal fertőzött területeken Colombus-szal. A homokos táblákban a nagy széltippan okoz problémát, itt vagy ősszel egy Logran, vagy tavasszal egy Huszár Pack védekezésre van szükség.

 

„A gyomirtást fungicides védekezéssel kötjük össze. Ha a lombvédelem egyes években el is marad, minden évben kötelező a kalászvédelem. A kalászfuzáriózis megelőzésére a felszívódó Kolfugo készítménytől a Prosaro-ig igen széles a paletta, és gyakran váltogatjuk a szert. A kijuttatás optimális időpontja a virágzás kezdete.”

Győr–Moson–Sopron: „Kockázat a fuzárium”

Molnár Ferenc egyedi gazda az idén 70 hektáron vet búzát, átlagosan 20 AK-s földbe. A PannonMill Zrt. megrendelésére vetett, keksznek való horvát fajta (Adriana) száraz földbe került. A kötött talajt többször is át kellett munkálni tárcsával, gyűrűshengerrel, majd kombinátorral. Molnár Ferenc 3 x 15-ös komplex trágyából 2,5 mázsát adott a búza alá egy hektárra.

 

„A növényvédelemhez szaktanácsadó segítségét szoktam kérni” – mondja az egyedi gazda, akinél a kalászos két egymást követő évben jön maga után. Gyomok terén a nagy széltippan, az ecsetpázsit okoz gondot, ellenük speciális egyszikűirtóra van szükség. „Tavaly a Genius-szal dolgoztam, ennek 7-8 ezer forint a hektárköltsége. Kétszikűek, például a galaj és a mezei acat ellen a Colombus vált be. Ez nem is túl drága, hektáronként 4 ezer forintból kijön. A gyomirtást össze szoktam kötni az első gombaölő szeres kezeléssel, ez szárbaindulás tájékán esedékes. A második gombaölős védekezést a kalászhányásra időzítem, amikor a fuzárium a fő veszély. Tavaly nem volt gombásodás, de ezt előre sose lehet tudni, és egy fuzáriumos tételt nem kockáztat meg az ember. Pár éve a Falcont használom, a két védekezés 9-10 ezer forintba kerül egy hektárra. Ha akcióban olcsóbb megoldást kínálnak, persze fontolóra veszem azt is, így alkalmaztam már a Pannont is gombaölésre.”

 

Rovarkártevők terén első számú közellenségként a vetésfehérítőt nevezi meg a gazda, ellene felszívódó (2500-3000 Ft/ha) vagy kontakt szerekkel (1000-1500 Ft/ha) védekezik, a második gombaölőszeres kezeléssel egy menetben. „Amire én visszaemlékszem, 10 évig a búzában nem volt gond ezzel a bogárral, most meg már minden évben megjelenik” – sóhajt a gazda.