Hektáronkénti jövedelmek a sztárkultúrákban

A kérdés első pillantásra botorságnak tűnik, hiszen tudjuk: a kukorica. Ha viszont tájegységenként vizsgáljuk a legnépszerűbb növényeket, árnyaltabb a kép. Különösen most, amikor az árak az egekbe szöktek.

Világos, hogy a sok csapadékot kapó, jó talajjal és az osztrák piac közelségével bíró Kisalföld előnyös helyszín a termelésre. Itt szinte minden növény több hasznot termel, mint másutt. De tudtuk vajon azt, hogy Baranyában és Borsodban is jó termelőnek lenni? És a kisalföldiek, ha megfeszülnek se képesek napraforgóból lekörözni a csongrádiakat? Ha az egyes költségelemeket végigvesszük, szépen kirajzolódik, min bukik el egy-egy növény a Hajdúságban vagy akár Győr-Moson-Sopronban.

A cikk készültekor hat megyében érdeklődtünk, kis- és nagygazdaságokban egyaránt. Nem reprezentatív felmérésünk eredményeit táblázatokban foglaltuk össze. A kapott értékektől az egyedi gazdaságok több tízezer forinttal is eltérhetnek, ezzel együtt az adatok jó megközelítést adnak egy-egy kultúra idei jövedelmezőségére.

Az egy hektárra vetített költségeket nettó és járulékmentesen kell érteni. Nem vettük figyelembe a költségek között a földbérleti díjakat (jellemzően 50–80 ezer Ft/ha), mivel nagyjából megegyeznek a földalapú támogatással. Nem vettük külön a kis- és nagygazdaságokat, mivel kiderült, hogy eredményeikben kisebb az eltérés, mint ami az egyes régiók között adódik. Más szóval: az, hogy Baranyában vagy Hajdú-Biharban termelünk-e, sokkal többet számít, mint az, hogy 150 vagy 800 hektáron tesszük-e ezt.

Nagy vagy kicsi?

Ezzel együtt tény, hogy a nagygazdaságok egy-egy régión belül rendre jövedelmezőbben gazdálkodnak, mint a kicsik. Hektáronként 5–20 ezerrel keresnek többet egy növényen. A megtakarítás jellemzően a műtrágya-felhasználásban és a gázolaj-fogyasztásban érhető tetten, de spórolnak valamicskét a szállítási, szárítási, aratási kiadásokon is, hiszen mindent házon belül, maguk végeznek.

De még egyszer hangsúlyozzuk: ez a pár tízezer forint csak megyén belül csípi az ember szemét, valójában sokkal kevésbé számít a gazdaság mérete, mint az, hogy az ország melyik részében termelünk. Kis túlzással a legjobb Hajdú-Bihar megyei cég is rosszabb eredményeket hoz kukoricából, mint a legkisebb győr-mosoni gazda. Egy megyén belül messze nincs ekkora különbség kicsik és nagyok között.

Megyék adottságai

Áprilisban az ország nagy részén 10–20 mm eső esett, Győr-Moson-Sopron megyéből viszont helyenként 50 mm-ről is beszámolnak a gazdálkodók. Természetesen a szórás nagy, a Borsod megyei Karcsán például 5 mm eső sem hullott a múlt hónapban, de az erősen kötött, réti öntéstalaj tartja a vizet. „Nálunk akkor igazán jó a termés, amikor máshol aszály van” – mondja egy itteni cégvezető.

Tolnában a megkérdezettek, 20–35 AK-s, közepesen kötött vályog-, illetve barna erdőtalajon gazdálkodtak. Áprilisban 15 mm körüli eső hullott náluk. Kukoricából itt tudják produkálni a 8-10 tonnát, őszi kalászosokból az 5 tonnát, napraforgóból erős 3 tonna az átlag. Repcével kevesen foglalkoznak, ha mégis, az alig 2 tonnás termésre képes. Szójatermelésre csak az AKG-s előírások miatt fanyalodnak rá az itteniek, az alig 1,5 tonnás hektáronkénti termés csak veszteséget hoz.

Baranyában barna erdőtalajon gazdálkodtak válaszadóink, 15 mm körüli csapadékmennyiséget kaptak az utóbbi hónapban. Kukoricából itt is 9-10 tonna, őszi kalászosból 5-6, napraforgóból jellemzően 3 tonna terem. Szójából 3 tonnás eredményeik vannak, repcéből általában csak 2 tonna jön össze.

Csongrádban kötött, réti talajt műveltek a megkérdezettek. Áprilisban nagyjából 15–20 mm mennyiségű eső esett a környéken. Kukoricából 8 tonnát remélnek egy átlagos évben, őszi kalászosból 4 tonnát, napraforgóból és szójából rendre 3 tonna terem. A repce itt sem érzi jól magát, átlagos évben 2 tonnát hoz.

Győr-Moson-Sopronban 25–30 AK-s földeken, 40–50 mm áprilisi csapadék után bizakodóak a termelők. Kukoricából 8–10 tonnát várnak, őszi búzából 5–6 tonnát, repcéből pedig – az aszályos előzmények után is – 3 tonnát. Napraforgóból ellenben örülnének a 2,5 tonnának.

Hajdú-Biharban a barna erdőtalaj mellé kijut a gazdáknak a humuszos homokból is, amihez alig 15 mm eső társult áprilisban. Kukoricából a megkérdezettek örülnének a 6 tonnás termésnek, és az őszi kalászosok is csak 4 tonnás átlagokra képesek. A napraforgó jellemzően 2,5 tonnát hoz.

Borsodban középkötött, barna erdőtalajon és réti öntéstalajon gazdálkodtak a megkérdezettek. 10 mm csapadék mellett is jó eredményeket várnak. Kukoricából 8-10 tonna, őszi kalászosból 5–6 tonna, napraforgóból 2,5–3, repcéből 2,5–3 tonna, szójából 2,2–2,5 tonna a jellemző termésmennyiség, amire az idén is számítanak.

Kukorica

Ami a kukoricatermesztés hektáronkénti jövedelmezőségét illeti, ebben a csapadékos Győr-Moson-Sopron épp olyan eredményes, mint a száraz, déli Baranya. Sőt az északkeleti csücsökben lévő Borsodnak sincs szégyenkeznivalója. Hogy lehet ez? Táblázatunkból kitűnik, hogy a holtversenyben nyertesek mely költségelemekben térnek el számottevően egymástól.

A kukoricatermesztés számára kedvező régiókban nagy a kísértés arra, hogy akár három évig is önmaga után kerüljön a növény. Ilyenkor a talajfertőtlenítés költsége is megdobja a növényvédelmi kiadásokat.

A kisföldi táblákon kevesebb műtrágyára van szükség, viszont a kukorica szárítása tetemes kiadást jelent ebben a nedves régióban. Gyakran a duplájába kerül, mint a száraz Baranyában. Ott viszont a talajerőt kell intenzívebben pótolni. E két megye így végül egálba került.

Borsod megye jobban szerepelt a felmérésben, mint a déli Csongrád. Ezt egyedül a jobb terméseredményeknek köszönheti, itt ugyanis a csapadékviszonyok miatt magasak a szárítási költségek. A talajok minősége átlagos, a 8-10 tonnás terméshez alapos műtrágyázásra is szükség van.

Hajdú-Biharban viszont hiába költenek a gazdák műtrágyára és hiába száraz a termés, ha nincs belőle elég. A termőhelyi adottságok olyan gyengék, hogy kitehetik a lelküket érte a gazdálkodók, a terméseredményeik akkor sem érik utol a nyugati megyékét.

A legjobb és legrosszabb megyék között az idei kukoricaárak mellett 200 ezer forintos (!) hektáronkénti jövedelemkülönbségek is adódhatnak.

Őszi búza

Búza esetén Borsod megelőzi a déli megyéket, de megint Győr-Moson-Sopron az első. „Mi búzából a minőségre törekszünk, Ausztriában ugyanis ezt megfizetik. A tábláinkon háromévente lazítózunk. A tehenek alól is mindig a szántóra kerül a trágya. Nehéz ugyan mozgatni, de a hatása és a költsége is eloszlik három évre” – magyarázza egy itteni nagygazdaság vezetője.

Az utolsó helyezett Hajdú-Biharban az extra ráfordítások ellenére sem terem annyi búza, mint a szerencsésebb megyékben. A sok befektetés ismét kevesebbet hoz.

A legjobb és legrosszabb megyék eredményei között 100 ezer forintos hektáronkénti jövedelemkülönbségek is adódhatnak az idén.

Napraforgó

Végre egy kultúra, amiben a kisalföldiek gyengék. A példában szereplő hegykői társaságnál kevesebb műtrágyával is „meg lehet úszni” a napraforgó termesztését, de a végeredményt tekintve a termésmennyiség a döntő. Sem itt, sem a Hajdúságban nem képesek rendszeresen 3 tonnás hektáronkénti terméseket hozni. Ebből a drága olajos magból a féltonnás terméstöbblet döntötte el a versenyt Csongrád és Tolna javára.

A hektáronkénti jövedelmekben a leggyengébb és legjobb megyék között 70 ezer forintos különbségek lehetnek az idén.

Repce

Csak idén kecsegtet a táblázatban feltüntetett bevétellel a repce. Normál évjáratban egy kéttonnás terméssel 0–50 ezer forintot lehet keresni hektáronként. Ezzel a növénnyel csak a „hűvös-nedves” megyékben érdemes foglalkozni. „Nekem most 70–80 százalékosak a repcetábláim. Ha érés előtt nem fekteti el egy vihar, akkor meglesz a 3 tonna egy hektáron. De vigyázok is rá: kap ként, bórt, műtrágyát bőven, pedig jó és kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságúak a talajaim” – meséli egy kisalföldi gazda.

Érdekes, hogy Borsodban idén éppen olyan jól fizet a repce, mint a napraforgó – ha nem fagyott ki. Ahol viszont egyszerre van szárazság és meleg, ott kétséges, hogy megéri-e termeszteni. A hektáronkénti jövedelmekben a legrosszabbul és legjobban szereplő megyék között idén 150 ezer forintos különbségek is lehetnek. Ha ki kellett tárcsázni a táblát, akkor 40-50 ezer forintunk veszett el. Ez a növény nagy lutri!

Egyéb növények

A szójatermesztés jövedelmezőségére három példát tüntettünk fel előző oldali táblázatunkban. Mindhárom folyóvölgyben van, de az egyes költségelemekben igen nagyok az eltérések. A hódmezővásárhelyi adatok itt-ott indokolatlanul alacsonynak tűnnek. Ezt a növényt ki kell tapasztalni: mennyit igényel műtrágyából, és valóban szükség van-e 50 ezer forintos vegyszerköltségre? Ahol jók a termőhelyi adottságok, érdemes kitanulni a szójatermesztés csínját-bínját, mert a 100 ezer forintos hektáronkénti jövedelmet magabiztosan hozni tudja.

Érdemes szót ejteni az őszi és tavaszi árpáról vagy a tritikáléról is. Az őszi árpa Baranyában 120 ezer forint jövedelmet, Borsodban akár 150 ezer forint hasznot is megtermel. A növény igénytelen, alacsony költségek mellett is képes 6–7 tonnát produkálni. Termelését azonban inkább csak a saját állatállomány megléte motiválja.

A tritikálé hasonló helyzetben van, és 100–130 ezer forintos jövedelmet biztosít hektáronként. „Nálunk váltva van kukorica és tritikálé. A tritikálé ugyanannyit terem, mint a búza, fehérjetartalma még jobb is, de a sikér alapján is gyenge étkezési búzának felelne meg. Egyébként a beltartalmát senki nem vizsgálja, viszont búzaárban veszik meg” – indokolja a választását egy tolnai gazda.

A tavaszi árpa csak azért fizet valamivel kevesebbet, mert egy tonnával alacsonyabbak a hozamai. Egyébként ennek az ára is a búzáéval vetekszik, vagyis képes alacsony költségek mellett 70–100 ezer forint hasznot hozni. Termelése nemcsak sörgyár közelében jöhet szóba. Egy kisalföldi gazdaságban így indokolják a választását: „Takarmánynak termeljük, mert az AKG miatt több őszi kalászos már nem fért be a vetésforgóba. Ezért nem jött szóba a tritikálé sem. A tavaszi árpa minimális ráfordítással 4 tonnát terem. Hurkába töltve, nedvesen tároljuk.”

Az agrár-környezetgazdálkodási előírások egyéb furcsaságokra is rászorítják az embereket. Egy közepes méretű kisalföldi gazdaságban erről így beszélnek: „Vetnem kell valamilyen pillangóst. Gondolkodtam a szóján, de a borsó kevésbé igényes, hamarabb letakarodik a tábláról, nem szárítja ki a talajt, és javítja a szerkezetét.” Így esett a választás a vetőborsóra, ami 140 ezer forint ráfordítással 210 ezer forint bevételt hoz, azaz 60 ezer forint hasznot termel. Nem túl sok, de ebben az esetben mindennek, ami nullánál több, örülni kell.

Hajdú-Biharban a búzánál jobban fizet a rozs is. Mindössze 80 ezer forintos ráfordítással állítanak elő 140 ezer forintos értéket, azaz 60 ezer forint hasznot, de gyanítható, hogy más megyékben is érdemes elgondolkodni, nem kifizetődőbb-e egy másik kalászos?

Utolsó táblázatunkban a vizsgált helyszíneken legjövedelmezőbb növények sorrendjét foglaltuk össze – szigorúan az idei évre. Csak a vetésváltás szabályait el ne feledjük szemlélése közben!

Repce fajlagos költségei, 3 tonnás termés

(Kisalföldi példák)

	Nagygazdaság	Kisgazdaság
Vetőmag	12 ezer	17 ezer
Növényvédő szer	25–28 ezer	12–20 ezer
Műtrágya	35–40 ezer	50–60 ezer
Gázolaj	30–40 ezer	35-40
Aratás	18 ezer	20 ezer
Szállítás	2,5 ezer	2,5 ezer
Tisztítás	3 ezer	4-5 ezer
Összes ráfordítás	125,5–143,5 ezer	140,5–164,5 ezer
Bevétel (140 ezer Ft/t)	420 ezer	420 ezer
Haszon	274,5–296,5 ezer	255,5–279,5 ezer

Hektáronkénti bevétel – kukorica

	Győr-M.-S.	Baranya	Tolna	Borsod	Csongrád	Hajdú-B.
Ráfordítás	200 ezer	200 ezer	230 ezer	205 ezer	165 ezer	205 ezer
Bevétel	500 ezer	500 ezer	500 ezer	450 ezer	400 ezer	300 ezer
Haszon	300 ezer	300 ezer	270 ezer	245 ezer	235 ezer	95 ezer

Kukorica fajlagos költségei

	Beled (Győr-Sopron)	Mohács (Baranya)	Borsodszirák (B.-A.-Z. )	Hajdú- hadháza (Hajdú-Bihar)
Adottságok	40 mm eső áprilisban. Csernozjom, réti	15 mm eső áprilisban. Barna erdőtalaj	10 mm eső áprilisban. Barna erdőtalaj	15 mm eső áprilisban. Humuszos  homok
Várható termés	10 tonna	10 tonna	10 tonna	6 tonna
Vetőmag	25–30 ezer	35–40 ezer	35–45 ezer	35–45 ezer
Növényvédő szer	20 ezer	10–25 ezer	12–15 ezer	20 ezer
Műtrágya	20 ezer	40-80 ezer	40-45 ezer	60 ezer
Gázolaj (jövedéki és áfa nélkül)	28 ezer	25–35 ezer	30–35 ezer	30 ezer
Aratás	18 ezer	15 ezer	25 ezer	16 ezer
Szállítás	10 ezer	10 ezer	5 ezer	5–7,5 ezer
Tisztítás/szárítás (átlagos évjárat)	70 ezer	40 ezer	70 ezer	30–40 ezer
Összes ráfordítás	191–196 ezer	175–245 ezer	217–240 ezer	196–218,5 ezer
Bevétel (50 ezer Ft/t)	500 ezer	500 ezer	500 ezer	300 ezer
Haszon	304–309 ezer	255–325 ezer	260–283 ezer	81,5–104 ezer

Hektáronkénti bevétel – búza

	Győr-M.-S.	Borsod	Baranya	Tolna	Csongrád	Hajdú-B.
Ráfordítás	125 ezer	110 ezer	155 ezer	160 ezer	140 ezer	160 ezer
Bevétel	275 ezer	225 ezer	250 ezer	250 ezer	200 ezer	200 ezer
Haszon	150 ezer	115 ezer	95 ezer	90 ezer	60 ezer	40 ezer

Búza fajlagos költségei

	Hegykő (Győr-Moson-Sopron)	Nagykereki (Hajdú-Bihar)
Adottságok	40 mm eső áprilisban. Csernozjom, réti	10 mm eső áprilisban. Humuszos homok
Várható termés	5,5 tonna	4 tonna
Vetőmag	10 ezer	20 ezer
Növényvédő szer	20–25 ezer	20 ezer
Műtrágya	30 ezer	60 ezer
Gázolaj	30 ezer	30 ezer
Aratás	20 ezer	18 ezer
Szállítás	6 ezer	4 ezer
Tisztítás	3 ezer	4 ezer
Összes ráfordítás	117–122 ezer	156 ezer
Bevétel (50 ezer Ft/t)	275 ezer	200 ezer
Haszon	153–158 ezer	44 ezer

Hektáronkénti bevétel – napraforgó

	Csongrád	Tolna	Borsod	Baranya	Győr-M.-S.	Hajdú-B.
Ráfordítás	130 ezer	130 ezer	125 ezer	180 ezer	125	140 ezer
Bevétel	360 ezer	360 ezer	330 ezer	360 ezer	300	300 ezer
Haszon	230 ezer	230 ezer	205 ezer	180 ezer	175 ezer	160 ezer

Napraforgó fajlagos költségei

	Klárafalva (Csongrád)	Hegykő (Győr-Moson-Sopron)	Hajdúhadháza (Hajdú-Bihar)
Adottságok	15 mm eső áprilisban. Kötött rétitalaj	40 mm eső áprilisban. Csernozjom, réti	15 mm eső áprilisban. Humuszos homok
Várható termés	3 tonna	2,5 tonna	2,5 tonna
Vetőmag	20 ezer	10 ezer	20-25 ezer
Növényvédő szer	30 ezer	25–30 ezer	30–40 ezer
Műtrágya	20–25 ezer	35–40 ezer	20–30 ezer
Gázolaj	35–40 ezer	30–40 ezer	30 ezer
Aratás	12 ezer	20 ezer	16 ezer
Szállítás	6 ezer	3 ezer	4 ezer
Tisztítás	7,5 ezer	5 ezer	5 ezer
Összes ráfordítás	130,5–140,5 ezer	128–148 ezer	125–150 ezer
Bevétel (120 ezer Ft/t)	360 ezer	300 ezer	300 ezer
Haszon	219,5-229,5 ezer	152-172 ezer	150-175 ezer

Hektáronkénti bevétel – Repce

	Győr-M.-S.	Borsod	Csongrád	Baranya
Ráfordítás	145 ezer	145	125 ezer	155 ezer
Bevétel	420 ezer	350	280 ezer	280 ezer
Haszon	275 ezer	205 ezer	155 ezer	125 ezer

Szója fajlagos költségei

	Hódmező- vásárhely (Csongrád)	Hásságy (Baranya)	Borsodszirák (B.-A.-Z.)
Adottságok	15 mm eső áprilisban. Kötött rétitalaj	10 mm eső áprilisban. Barna erdőtalaj	10 mm eső áprilisban. Barna erdőtalaj
Várható termés	3 tonna	3 tonna	2,2 tonna
Vetőmag	25–27 ezer	15–20 ezer	42 ezer
Növényvédő szer	15 ezer	50–60 ezer	30 ezer
Műtrágya	12–13 ezer	25–30 ezer	30 ezer
Gázolaj	20 ezer	25 ezer	25 ezer
Aratás	18 ezer	20 ezer	20 ezer
Szállítás	4 ezer	3-4 ezer	8 ezer
Tisztítás/szárítás	4,5 ezer	6 ezer	2 ezer
Összes ráfordítás	98,5–101,5 ezer	144–165 ezer	157 ezer
Bevétel (100 ezer Ft/t)	300 ezer	300 ezer	220 ezer
Haszon	198,5–201,5 ezer	135–156 ezer	63 ezer

Legkifizetőtőbb növények 2012-ben

	Győr-M.-S.	Baranya	Csongrád	Borsod	Tolna	Hajdú-B.
1.	kukorica	kukorica	kukorica	kukorica	kukorica	napraforgó
2.	repce	napraforgó	napraforgó	napraforgó	napraforgó	kukorica
3.	napraforgó	szója	szója	repce	tritikálé és árpa	rozs
4.	búza	repce	repce	árpa	búza	árpa
5.	árpa	búza	búza	búza	pillangósok	búza