Változatos veteményes

Képzeletünkben az ideális veteményest azonos növények rendezett tömbjeinek tartjuk, ahol csakis a tervezett növények sorjáznak. De valóban jó ez a merev rend? Miért jobb, ha változatosan vetjük a növényeket?

 

A vetésforgó az egyes növények tervezett, időbeni és térbeli elkülönülését jelenti. A vetésváltás pedig azt, hogy azonos vagy egyező agrotechnikai igényű növényeket – illetve azonos vagy hasonló kártevőket és kórokozókat vonzó növényeket – legalább négy évig nem telepítünk egymás után, avagy az előző évi helyének szomszédságába.

 

Ezzel szemben a vegyes kultúra a sokféleséget egymás mellett, egy időben használja ki. A jól megválasztott szomszédságnak számtalan előnyös hatása van. A tudomány újra felfedezi az egymás szomszédságába ültetett növények előnyeit.

 

1. Zöldtrágya

 

A szezon egy részében üresen maradt sorokba tervezzünk zöldtrágya-növényeket. Szóba jöhet a lóbab, a borsó. A pillangósok – egyéb pillangósok kivételével – bármilyen növény számára kiváló elővetemények: tápanyagban dús, morzsalékos szerkezetű talajt hagynak maguk után.

 

A spenót magas vas-, foszfor- és mésztartalma bekerül a talajba, levele és gyökere puha, nagy tömegű és könnyen bedolgozható. A repce és a mustár maradványai regenerálják a talajt; a büdöske és a facélia élénkíti a talajéletet. Segítségükkel viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű szerves anyagot kapunk, amelyet kaszálás után vagy anélkül forgatunk be a talajba. Vethetjük őket tavasszal, őszi vetésű növény elé, vagy pedig nyár derekán, a korán lekerülő főnövény után.

 

2. Növényvédelem

 

Fűszer- és gyógynövényeink illatanyagaik – esetenként különleges olajtartalmuk és egyéb hatóanyagaik – révén bizonyítottan segítenek egyes kártevők távoltartásában. Ezért még az évelők közül is joggal kaphat helyet a veteményesben egy-két példányuk.

 

A levendula és a majoránna például elűzi a hangyákat és a levéltetveket. Egyes megfigyelések szerint a zsálya, az izsóp és a kakukkfű ezen kívül távol tartja a csigákat is. A gyógynövénynek is tekinthető hagyma és fokhagyma bevált egér- és csigariasztó.

 

Elűzi a levéltetveket és vértetveket a kerti zsázsa, a körömvirág és a sarkantyúka közelsége. Ültessük őket káposzta, uborka, borsó, paradicsom mellé, szamóca és málnaágyásokba, fák tányérjába.

 

Fonalférgek ellen hatékony védelmet biztosít a repce, a mustár, a körömvirág, a facélia, a büdöske. A saláta hasznos párja a reteknek, mert távol tartja a földibolhát. A turbolya közelébe vetett saláta pedig szépen fejesedik és elkerülik a csigák. A saláta plusz retek párost tehát érdemes turbolyával kiegészíteni (lásd még táblázatunkat).

 

A növénytársítás segítségünkre lehet egyes betegségek megelőzésében, minimalizálásában is (lásd a táblázatot).

 

3. Talajállapot javítása

 

Minél változatosabb a veteményesben termesztett növények sora, annál kevésbé lép fel talajuntság. Ennek oka az, hogy az egyes növények eltérő mértékben és módon hasznosítják a talaj tápanyagkészletét, más és más mikroorganizmussal működnek közre. A fajok soronkénti és soron belüli váltakozása elősegíti a talajélet egészséges egyensúlyát.

 

Javítja a talajállapotot a megszakítás nélküli növényborítás is. Egyrészt védi a talajfelszínt a kiszáradástól, másrészt a gyökerek segítségével a növény által kiválasztott hatóanyagok folyamatosan bekerülnek a talajba. Az így kialakított baktériumtársulások fennmaradhatnak a következő növényállomány számára. A növény pusztulásával a gyökerek biomasszaként hasznosulnak.

 

A következő növények az élő talajban könnyebben megerednek, egyenletesebben szétterülnek. A kezdeti gyors fejlődés pedig kedvezően hat a növény későbbi életére. Egyes megfigyelések szerint különösen jól fejlődnek a növények a kapor, a borágó és a vérfű közelében.

 

4. Jó és rossz szomszédság

 

Az egyes növények nem egyformán reagálnak egymás közelségére. Legmeglepőbb példa erre az ánizs és a koriander. Az ánizsmagok könnyebben csíráznak a már kifejlett koriander közelében, fordított esetben viszont a koriander nem fejlődik jól. Tapasztalatok szerint a fokhagyma gátolja a borsó- és babfélék növekedését. A kömény és a borsmenta viszont javítja a burgonya ízét.

 

Egymás növekedését kölcsönösen elősegítő, kedvező szomszédság alakul ki az alábbi párosításokban: sárgarépa–hagyma; uborka–kapor; sárgarépa–saláta; paradicsom–zeller; bokorbab–cékla; káposzta–borsó.

 

Kedvezőtlen szomszédságot jelentenek, ezért kerülendőek az alábbi párosítások: saláta–petrezselyem; káposzta–hagyma; burgonya–paradicsom; borsó–bab; szamóca–káposzta; kukorica–zeller.

 

5. Csalinövények

 

Egyes növények az áldozat szerepét fogják betölteni: magukhoz vonzzák a kártevőket, így a termesztett növényre nem, vagy csak elenyésző számban jut belőlük. A vegyesen illatozó növényállomány megzavarja a kártevők érzékszerveit, a tápnövény megtalálását.

 

Szívesen telepednek a levéltetvek a sarkantyúkára. A káposztafélék közelébe ültetett leveles vagy fodros kel pedig a káposztamolyt téveszti meg.

 

A salátákat, fiatal növényeket károsító pattanóbogár-lárva, valamint a sárgarépát, káposztapalántát károsító bagolylepkelárvák ellen salátát ültessünk csalinövényként.

 

6. Talajállapotot jelző gyomok

 

A területen természetesen előforduló gyomnövények olykor a veteményesben is megjelennek. Néha sosem látott növények ütik fel fejüket. Tekintsük ezeket jelzésnek, és a kapott információt hasznosítsuk a termesztésben!

 

7. Élőhely-teremtés

 

A változatos méretű, változatos időpontban virágzó – vad- és termesztett virágokkal gazdagított – veteményes vonzó környezet a hasznos ragadozóknak. Megjelennek, és búvóhelyet találnak a katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, pókok és ragadozó futrinkák. A kinyíló ernyős virágzatú növények (petrezselyem, koriander, kapor) az apró fürkészdarazsakat vonzzák a veteményesbe. A nagyobb méretű növények (lehetnek ezek virágok vagy nagyra növő zöldségek (pl. mángold, cékla) árnyékában a ragadozók (pl. futrinkák és holyvák) biztonságosabban tudnak petét rakni.

 

A sarkantyúka, a körömvirág, a kamilla és a – gyakran gyomnövényként irtott – százszorszép a levéltetveket és levélbolhákat pusztító zengőlegyeket és rablólegyeket hívogatja megvédendő zöldségeink közelébe. A gyógynövényként ismert mentafélék, kakukkfű, körömvirág, napraforgó, szarkaláb, a kerítésre kapaszkodó szagosbükköny, a facélia, a földön terjeszkedő sarkantyúka, vagy az illatos bazsalikom nemcsak kellemes látvány, de kertünkbe csalogatja a gyümölcsfáink beporzásában fontos szerepet játszó méheket és egyéb rovarokat.

 

Talajállapot-jelző gyomok

Talajtípus/talajállapot	Jellegzetes növények
homoktalaj	mezei üröm, ördögmák, szurokszegfű, mezei szegfű, tarlóhere
vályogtalaj	mezei aszat, martilapu, kamilla, ragadós galaj
humuszban, illetve nitrogénben gazdag talaj	mezei tarsóka, nagy csalán, közönséges tyúkhúr, fekete csucsor
nedves, illetve pangóvizes, tömörödött, kötött talaj	mezei menta, fekete nadálytő, nagy útifű, salátaboglárka
enyhén savanyú talaj	saspáfrány, közönséges pohánka, juhsóska, vadárvácska
mészben gazdag talaj	mezei szarkaláb, csabaíre, mezei katáng, nyári hérics

Ehető virágok

Növény neve	Felhasználás
Borágó	Enyhén uborkaízű, élénk kék virágai kiválóak salátába, vagy sült ételek tálalásához.
Körömvirág	A gyógynövény szirmai sáfrányt helyettesítenek, színezik, ízesítik a főtt és párolt fogásokat.
Pitypang	Szörp és bor is készíthető belőle, a fiatal virágok feldobják a tavaszi vegyes salátát.
Sarkantyúka	A borsos, csípős ízű virágokat salátához, nyárson sült húsok díszítéséhez javasoljuk.
Ánizs, bazsalikom, metélőhagyma, kömény, fokhagyma, zsálya, borsikafű	Ezen gyógynövények virága ehető: színük és formájuk különlegesen díszíti ételeinket.

Kártevők elhárítása

Kártevő	Veszélyeztetett növények	Védőnövények
Fonálférgek	burgonya, sárgarépa, petrezselyem, szamóca	büdöske, facélia, körömvirág, mustár
Földibolha	keresztesek, káposzta, rukkola, karalábé	saláta, spenót, levágott bodzaágak
Káposztatorzsa-gubacslégy; káposztalepke hernyója	káposztafélék	paradicsom, zeller, spenót
Hagymamoly	hagymafélék	répa, zeller
Sárgarépalégy	sárgarépa, petrezselyem, kapor, zeller, pasztinák, kömény, turbolya	fokhagyma, póré, metélőhagyma, varádics, levendula, zsálya, rozmaring
Hagymalégy	hagymafélék	sárgarépa vagy más, erős illatú növény
Lótetű	fiatal növények	torma
Káposztamoly	káposztafélék	ánizs, izsóp, zsálya, rozmaring, kakukkfű
Burgonyabogár	burgonya, padlizsán	macskamenta
Spárgabogár	spárga	körömvirág
Levéltetvek		metélőhagyma, koriander

Betegségek elhárítása

Betegség	Veszélyeztetett növények	Védőnövények
Káposzta-gyökérgolyva	káposztafélék, retkek	előveteményként póréhagyma, hagyma
Levélfodrosodás	őszibarack, néha mandula és kajszi	sarkantyúka, fokhagyma
Monília	alma és csonthéjasok	torma
Csillagpenész	rózsa	fokhagyma
Lisztharmat	uborka	bazsalikom
Zellerrozsda	zeller	karfiol