Hisztérikus búzapiac

Noha a szélsőséges időjárás a világ több pontján jelentős terméskiesést okozott, a legutóbbi becslések szerint a 2010/2011. gazdasági évben rendelkezésre álló búza mennyisége globális szinten nagyjából ugyanakkora, mint amekkora az előző szezonban volt.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) a legutóbbi, augusztus 12-én publikált, szokásos havi előrejelzésében a júliusihoz képest 15,3 millió tonnával 645,7 millió tonnára csökkentette a világ 2010/2011. gazdasági évi búzatermésére vonatkozó becslését - ez 5 százalékkal kevesebb termést feltételez a tavalyinál (1. ábra). A piaci szereplőket  a becslés nem érte váratlanul: az USDA gyakorlatilag a fontosabb európai és közép-ázsiai búzatermelő országok hivatalos szervei által már napokkal, sőt, esetenként hetekkel korábban közölt adatokhoz igazította jelentését.

Július második felében és augusztus első felében a búza világpiacát, a termény határidős jegyzését Európában és a tengereken túl egyaránt az oroszországi hírek mozgatták a leginkább. Az évtizedek óta (egyesek szerint több mint egy évszázada) nem tapasztalt szárazság és a pusztító tűzvészek miatt a SovEcon agrárhírügynökség augusztus első hetében 43-44 millió tonna között becsülte Oroszország, a világ mára egyik legfontosabb búzaexportőrének idei búzatermését, míg tavaly 61,7 millió tonnát takarítottak be. Az orosz kormány augusztus 15-étől az esztendő végéig betiltotta a kenyérgabona, továbbá az árpa, a rozs, a kukorica és a liszt kivitelét. (Emellett 10 milliárd rubel, azaz 234 millió euró támogatást nyújt kártérítésként a gazdálkodóknak és további 25 milliárd rubelnyi kedvezményes kamatozású hitelt helyezett kilátásba.) Augusztus közepén az Oroszországgal vámuniót formáló Kazahsztán, ahol egyes források a tavalyinál 30-35 százalékkal kisebb búzatermés valószínűsítenek - orosz kérésre - ugyancsak exporttilalom bevezetését fontolgatta. A szomszédos Ukrajna pedig, ahol az UkrAgroConsult becslései szerint 17,1 millió tonna búzát arattak augusztus első hetének végéig, vagyis ?csupán" 1 millió tonnával kevesebbet, mint egy esztendővel korábban, exportkvóta bevezetésével ijesztgetett.

A piacon - mint korábban megannyiszor - hiánypszichózis uralkodott el, amit a pénzügyi alapok rögtön meglovagoltak. A búza határidős piaci jegyzései elszabadultak Európában is, noha az EU idei búzatermése 137,5 millió tonna körül becsülhető, ami alig marad el a tavalyi 138,2 millió tonna mögött. Nem meglepő, hogy a termény árának további emelkedésében bizakodókat a sokat tapasztalt piacelemzők óva intik: Londonban a termény határidős piacán (Euronext/LIFFE) az összes nyitott kötésállomány mintegy fele (!) a legközelebbi lejáratra szól, vagyis novemberben fut ki, míg Párizsban (Euronext/MATIF) novemberi teljesítésre szól a nyitott kötésállomány kétharmada (!). Mivel e pozíciók döntő része pénzügyi befektetők kezében van, ezek lezárása felől nincs kétség. Az, hogy az eladási hullám, aminek a következménye a búza árának meredek zuhanása lehet, mikor kezdődik, csupán idő kérdése.

Az újabb élelmiszerválságot vizionálók részéről a vészharangok kongatása egyelőre azért sem tűnik indokoltnak, mert búzából a 2010/2011. gazdasági évi globális nyitókészlet rekord nagyságú, 194 millió tonna, a zárókészlet pedig becslések szerint megközelítheti a 174,8 millió tonnát, ami ugyan 10 százalékkal kisebb az előző szezonénál, de 5,3 százalékkal nagyobb a 2008/2009. gazdasági évinél. A zárókészlet felhasználáshoz viszonyított aránya így 26,3 százalék körül valószínűsíthető, szemben a 2007/2008. gazdasági évi 19,7 százalékkal.

Ha azonban a még előre nem látható piaci történések miatt a búza ára továbbra is magas maradna, az oroszországi exportkorlátozás legnagyobb haszonélvezői a várakozások szerint az argentin búzatermelők lesznek. A dél-amerikai országban az elmúlt két esztendőben a szárazság miatt rendkívül gyenge termést takarítottak be, és a termelők kormánnyal szembeni, sorozatos tiltakozó megmozdulásai miatt a kivitel (a 2007/2008. szezonban még 11,2 millió tonna) 5 millió tonna alá esett vissza. Az argentin gazdák, látva a búza árának emelkedését, a vetési időszak végén, július utolsó heteiben igyekeztek a lehető legnagyobbra növelni a vetésterületet, ami így becslések szerint 4,3-4,5 millió hektár között lehet. Erről, kedvező időjárás esetén, 13-13,5 millió tonna búzát takaríthatnak be 2010 végén, 80 százalékkal többet, mint a 2009/2010. gazdasági évben. Nincs mit csodálkozni azon a híren sem, hogy a nyugat-kanadai termelők körében erősen megnőtt a kereslet az őszi vetésű búzavetőmagok iránt.

Kanadában egyébként az elmúlt negyven év leggyengébb termése valószínűsíthető, ami várhatóan átrendezi a piaci pozíciókat: az Egyesült Államokban termesztett tavaszi kemény (HS) és őszi, vörös szemű kemény (HRW) búza iránti kereslet számottevően élénkülhet.

A globális búzaexport mennyisége a 2010/2011. gazdasági évben az előző szezonhoz képest 6 százalékkal csökkenhet, nem éri el a 125 millió tonnát. A várakozások szerint az USA, az EU, Argentína és Ausztrália többet szállít majd a külpiacokra, míg Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna és Kanada kivitele számottevően csökken. Megjegyzendő: a Független Államok Közösségének (FÁK) búzakészletei a 2009/2010. gazdasági év végén igen magas szinten, 22,9 millió tonna körül alakultak, ami az előző szezonhoz képest 10 százalékos, a 2008/2009. gazdasági évihez képest 78 százalékos növekedést jelent.

Ami a középtávú kilátásokat illeti: a világ búzatermelése az előrejelzések szerint, a 2008/2009. gazdasági évi 683 millió tonna körüli rekordhoz képest, 5 százalékkal nőhet az elkövetkező tíz évben. A fontosabb búzatermelő és -exportáló térségek közül az Európai Unió és az egykori Szovjetunió utódállamainak kibocsátása e bázison előreláthatóan alig változik: előbbié valamivel több mint 150 millió tonna, utóbbiaké együttvéve 115 millió tonna körül alakul. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Kanada összesített búzatermelése a 2008/2009. gazdasági évi 96,6 millió tonnáról 88 millió tonnára esik vissza. (Megjegyzendő: a 2009/2010. gazdasági évben csupán 86,8 millió tonna búzát takarítottak be az észak-amerikai országokban, míg az idén alig több mint 82 millió tonna búzatermésre van kilátás.) Ezzel szemben Indiában 78,6 millió tonnáról 91 millió tonnára ugorhat a kenyérgabona termelése egy évtized alatt.

Középtávon a dél-mediterrán térség legnagyobb búzaimportőrei (Egyiptom, Algéria, Marokkó) behozatala előreláthatóan nő, de az egész észak-afrikai és közel-keleti térség összesített behozatala 2,5 millió tonnával csökkenhet az előttünk álló tízéves időszakban. Ez elsősorban Irán búzatermelésének és exportjának várt növekedésével magyarázható. Az európai búza pozícióját a térségben - a fekete-tengeri áru kínálata mellett - az euró-dollár árfolyam alakulása is erősen befolyásolja.

Tudni kell, hogy e piacon csak nagy volumenű, standard áruval lehet érvényesülni, és elengedhetetlen a tőke a több tíz-, illetve százezer tonna nagyságrendű üzletek finanszírozásához , amire egyedül a nemzetközi kereskedőcégek képesek. A magyar gabona esélyei itt egyelőre igen korlátozottak.

A legnagyobb búzaexportőrök közül Argentína kivitele közel másfélszeresére nőhet, megközelítheti a 10 millió tonnát az elkövetkező években, míg Ausztrália 17 százalékkal többet, évi 17,3 millió tonnát vihet ki. Az Európai Unió a 2008/2009. évi rekordmennyiségnél bő 40 százalékkal kevesebbet, 14,4 millió tonnát adhat el a harmadik országoknak, miközben behozatala 16 százalékkal 9 millió tonnára nőhet. Az Egyesült Államok és Kanada folyamatosan teret veszítenek a nemzetközi búzapiacon: az előbbi kivitele 11 százalékkal csökkenhet, és így 24,5 millió tonnával a második helyre kerülhet Oroszország mögött, míg Kanada külpiaci eladásai 13 százalékkal 16,4 millió tonnára eshetnek vissza, amivel Ausztrália mögött a negyedik helyre kerül.

Lényeges megemlíteni, hogy az idén szélsőséges időjárással küszködő Oroszország kikötői kapacitásai ma évi mintegy 25 millió tonna szemestermény berakását teszik lehetővé. Ezt a kapacitást a tervek szerint 21 új kollektor és termináltároló építésével 33 millió tonnára növelnék 2012-ig. Elemzők szerint Oroszország részesedése a világ búzakereskedelméből a 2009/2010. gazdasági évi 13,9 százalékról 19,2 százalékra, míg Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán együttes részesedése 20 százalékról 33 százalékra emelkedhet az elkövetkező tízéves időszakban.

A búza globális készleteinek és felhasználásának aránya a mélypontot jelentő 2007/2008. gazdasági évihez képest 24 százalék körül alakul tízéves távlatban, ami önmagában aligha gyakorol húzó hatást az árakra. A búza átlagára az Európai Unióban az előrejelzések szerint éppen meghaladja a tonnánként 200 USD szintet (145 EUR) a 2019/2020. gazdasági évben.

Magyarországon az előzetes adatok szerint mintegy 3,5 millió tonna búza termett. Ennek nagyobb hányada étkezési minőségű. A Magyar Agrárkamara becslése szerint a 2009/2010. gazdasági évet 500 ezer tonna körüli búzakészlettel zártuk, ami bő 180 ezer tonnával kevesebb az előző szezon végén még raktárakban lévő mennyiségnél. (Ezen felül a hazai intervenciós raktárakban 144 ezer tonna búza volt betárolva július elején.) A rendelkezésre álló forrás a kisebb termés és a megcsappant készlet ellenére a hazai igények kielégítéséhez elegendő lesz a 2010/2011. gazdasági évben, sőt, 1,5-2 millió tonna közötti exportárualappal is rendelkezünk. A vertikumban problémát inkább az jelent, hogy iparági szakértők szerint a hazai malomipari cégek többsége 2010 második felében sem tud egy-kéthavi búzakészletnél többet finanszírozni.

Potori Norbert (AKI)