Nyakunkon a moratórium lejárta. Viták folynak arról, lehet-e és hogyan a külföldiek földszerzési törekvéseit korlátozni. Háromrészes sorozatunkban megmutatjuk, hogyan szabályozzák a tulajdonlás kérdését tőlünk nyugatabbra, majd elmondjuk, hogyan csinálhatnánk ezt mi, magyarok. Elsőként lássuk a már-már misztifikált Dánia és az agrárnagyhatalom Franciaország példáját.
Befektetési célból érdeklődők számára két újabb ország válhat érdekessé. A cseheknél idén megszűnt a földvásárlási moratórium. Az ukránok pedig jövőre, egyetlen év alatt akarják átláthatóvá és nyilvánossá tenni telekkönyveiket.
|
65 ezer hektár állami földet újra haszonbérbe adnak – tömbösítve és egységes áron. A nagy állattartó társaságok, amelyek a hazai termelés döntő hányadát adják, attól rettegnek, hogy kihúzzák alóluk a földet. A kicsiknek viszont a kötelező állattartásba törhet bele a bicskájuk.
2011. november
A válság éppen fordítva hatott a termőföldárakra, mint a tőzsdére és a lakóingatlanokra. Meddig tarthat még a 13 éve töretlen áremelkedés?
2011. november
Ebben a csaknem 24 millió hektáros országban több termőföld jut egy főre, mint bármelyik uniós tagállamban. Ám a hozamok csak a nyugat-európai átlag felét érik el. Keleti szomszédunk négyszer annyi embert tudna etetni, mint a lélekszáma – és ezt tudják az ide települő külföldiek is.
2011. október
Ismét módosul a földtörvény. Az állam, hogy elérhesse birtokpolitikai céljait, igyekszik a földbérlők biztosnak hitt pozícióit megingatni. A terv éppen a jobboldalhoz közeli gazdasági társaságokon bukhat el.
2011. július
|
