Csongrád megyei ingatlanpiac

Az üvegházas kertészetek és a nagyvállalatok mozgatják a dél-magyarországi régió mezőgazdaságát, és így agráringatlan-piacát is. Földet, erdőt venni, üvegházat építeni igazán megéri ? a nagy kínálat miatt pedig olcsók a gyümölcsösök és a terményraktárak.

Az ország éléskamrája ? így nevezik a mezőgazdaságból élő helyiek Csongrád megyét, ahol az országos trendektől jelentősen eltér az agráringatlanok piaca. Ez az a régió, ahol a mezőgazdaság elsősorban nem a föld minőségétől függ, mert a rosszabb minőségű területeken is megélnek az üvegházas kertészetek és a gyümölcstermelők. ?A csongrádi földek minősége pedig nagyon jó, 45 AK értékű, jóval az országos átlag felett? ? mondja Bozsó Miklós, a szegedi Limit Kft. ügyvezetője és egyben az ország egyik legismertebb vagyonértékelője. ?Ez persze nem igaz a homokhátságra, de az itteni gazdák élelmesek, és ide telepítik a gyümölcsösöket.?

Az üvegházak otthona

Ez az országrész az üvegházas kertészetek otthona, hiszen a sok napsütés, a sík terület, és a mindenhol jelen lévő termálvíz alkalmassá teszik e termesztési módra. A fő központ Szentes, de Szeged környékén is sokan élnek ebből. Pedig a hazai szabályok szigorúak: még az uniósnál is keményebb előírások kötik ki a felhasznált termálvíz vissza sajtolását. Ennek ellenére vagy éppen ezért is a környékbeli kertészetek a legmodernebb számítógépes vezérléssel működnek, technológiájuk pedig a legtöbbször vegyszermentes.

Az ágazat prosperál, hiszen az élelmiszerpiacon szinte nincsen vissza esés. A hatékony gazdálkodás 2 hektár felett kezdődik, de persze sokan jól keresnek az ennél kisebb alapterületű üvegházas kertészetekkel is. Működő kertészetek ritkán cserélnek gazdát. Inkább olyan területeket keresnek, amelyeken felépíthetnek egy újat.

Tátongó raktárak

Négyzetméterenként 20 ezer forint körüli az üvegházas gazdálkodás telepítési költsége, amelyhez jelentős állami támogatás kapható. Ez viszont meglehetősen torzítja az ingatlanok értékváltozásának képét. Azért, mert egy kertészetet 10 ezer forintos négyzetméteráron ? tehát a beruházási költség feléért ? kínálnak eladásra, még nem biztos, hogy az eladó rosszul jár. A korábban megkapott támogatás miatt a legtöbb esetben ilyen ? a piacon átlagosnak számító ? áron is nyereséggel száll ki az eladásból. Működő üvegházas gazdaságot azonban ritkán értékesítenek, a régi vagy kisebb méretű üzemekre pedig nincsen kereslet.

Rosszul jártak azok, akik az elmúlt években terményraktárak bérbeadására vállalkoztak. Pedig sokan voltak, hiszen korábban az EU-s tartalék 80 százalékát innen, Dél-Magyarországról vásárolták fel. Az európai gazdák tiltakozásai nyomán azonban a felvásárlási arány 20 százalékra csökkent, ami miatt persze jóval kevesebb raktárra van igény.

?Negyedáron kínálnak ma raktárakat, ami azt jelzi, hogy ezek gyakorlatilag eladhatatlanok? ? mondja Bozsó Miklós. ?A forgalom visszaesése miatt a bankok is nagyon megnézetik velünk, vagyonértékelőkkel ezeket az ingatlanokat, mielőtt hitelt adnának egy-egy vevőnek. Ezeknek ugyanis nincsen hozama, nem lehet bérbe adni őket. Aki ilyet vesz, az saját terményét tárolja benne.? Hasonló a helyzet a kisebb élelmiszergyártó, keverő és tápanyaggyártó üzemek piacán, ahol gyakorlatilag nincsen vevői pozíció.

A helyi mezőgazdaságot jórészt két nagyvállalat, a Pick és a Hungerit tartja el. Azok az állattartó telepek és egyéb gazdaságok prosperálnak, amelyek e két cég beszállítói. Talán emiatt is kisebb a termelés csökkenéseebben a régióban, mint egyes ipari megyékben az országban.

Viszik a földeket

Jelentős viszont a szántóföldek kereslete. A lakott területhez közel eső földeket akár 1 milliós hektáráron is el lehet adni, a földrajzi távolság növekedésével azonban az ár csökken, nagyjából 250 ezer forintig. Bozsó Miklós úgy látja, a földvásárlási moratórium feloldása után a régióban az árak elérhetik az Európai Unió szintjét. Ez azt jelenti, hogy a maihoz képest akár ötszörös lehet az értéknövekedés néhány esztendőn belül. A mai 1 milliós hektárár tehát 5 millió forint lehet a következő évtized második felére.

Meglehetősen kevés az erdő Dél-Magyarországon, de a vágásérett területekre azért van kereslet. Mivel a fa érték, a kényszertelepített akácosokat is megveszik. A nagyobb területű erdők átlagárát ezért nehéz megmondani, egyedi értékelések szoktak dönteni a vételárról. Annyi biztos, hogy nem érik el az 1 millió forintos hektárárat.

Kínálati a piac gyümölcsösökből: ahol egyáltalán létrejön az üzlet, ott is szántóáron vásárolják meg. Ugyanez a helyzet a szőlőkkel. Mivel a terület nem bortermeléséről híres, akik belevágnak, maguk szeretnék telepíteni az ültetvényeket. Az elmúlt évtizedekben inkább a szőlő kivágása volt a jellemző, erre egyébként ma is van uniós támogatás.

Mehlhoffer Tamás