Zala és Vas megye földpiaca

Ha az osztrákok nem lennének, földpiac sem lenne az ország nyugati határszélén. Így viszont van, köszönhetően a különböző trükközéseknek is.

A magyar határ mentén élő és dolgozó osztrákok úgy tűnik, különösebben nem izgatják magukat a 2011-ben lejáró, külföldiek földvásárlását akadályozó magyar moratórium miatt. A Vas megyei földeket ugyanis folyamatosan vásárolják fel olyan kft.-k, amelyek közvetetten osztrák érdekeltségűek (a moratórium kijátszásának trükkjeit ld. lapunk 2009/12. számában). A környék agráringatlan-piacának mozgását egyedül ez a folyamat tartja lendületben. ?Gyakran találkozunk osztrák rendszámú traktorral az utakon? ? mondja Varga Imre, a Szombathelyi Vagyongazdálkodási és Ingatlanhasznosító Zrt. munkatársa. Vagyis a burgenlandi gazdák már nem csak autóval járnak át dolgozni, hanem a gépeket is a magyar oldalon tartják. ?A helyi gazdáknak nincsen pénzük és főleg hitelük a földvásárlásra, beruházásra.?

Árfelhajtók

Így a piac keresletinek mondható, számos stróman és közvetítő járja a vidéket, hogy az eladó földeket, ingatlanokat felhajtsa a leendő osztrák tulajdonosnak. A kínálat éppen ezért nem jelenik meg az ingatlanirodákban vagy az interneten. Minden érdekli őket, akár 5 hektárt is megvesznek a nagy birtokegyesítési hullámban.

Tipikus árfelhajtásról van szó: a vasi földek értéke évente 15 százalékkal emelkedik. A határ közelében még a gyengébb minőségű területek ára is 800 ezer ? 1 millió forint hektáronként. A határtól távolabb persze a roszszabb minőség olcsóbb: az Őrség agyagos területének hektárja csupán 200?300 ezer forintot ér. A megye átlagos szántóára 500 ezer forint/hektár.

Papír nélkül

Hasonló folyamat zajlik a szőlők piacán: Vaskeresztes vidékén, ahol a hegy egyik oldala osztrák, a másik pedig magyar, a gazdák egymás között adják-veszik a kis parcellákat. Papíron változatlan a tulajdonviszony, nem írnak szerződést, ám az osztrákok egyre több területet művelnek. A megye legnevesebb borvidéke, a Ságés a Somló-hegy (a tanúhegyek) szintén kis szőlőbirtokokat takarnak, amelyeket helyben vesznek meg.

Alig van azonban kereslet erdőkre (a vágásérett területek hektárjára 1 millió forint körüli áron keresnek tulajdonost). Néhány raktárcsarnok is gazdára talált az elmúlt hónapokban, de aki ebben az üzletágban gondolkodik, inkább épít egyet, amelyhez fejlesztési területet vásárol. Sokan így is tettek, ezért meglehetősen sok a működő terménytároló a régióban.

Állóvíz Zalában

Teljesen megállt viszont a szomszédos Zala megye mezőgazdasági ingatlanpiaca. A megkérdezett ingatlanközvetítők legtöbbje 2009 nyara óta nem tud adásvételről ebben a kategóriában. A szántók, legelők piacán a hitel- és a piacszűke fogja vissza a gazdákat, igaz, a tulajdonosok sem szívesen válnak meg a földtől, ezért a kínálat is visszafogott. A megyére jellemző kis alapterületű, családi szőlőket sem veszik, ahogy az egyik ingatlanos fogalmazott: ?A fiatalok nem vásárolnak munkát maguknak.? A mozgást az sem segíti, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő a kisebb, 25?100 hektáros helyi földekből egységes csomagot állított össze, amelyet egyben kínált eladásra, így a 900 hektárt már nem tudták megvenni a helyi, földéhes gazdák.

Dávid Imre