Mibe kerül a föld a határ mentén?

Amint átlépjük a határt, a föld ára megváltozik. Olvasói kérésre utánajártunk, mennyit ér egy mezőgazdasági terület nálunk és az országhatár túloldalán.

Szerb határ ?Fele a miénknek? ? mondják az ingatlanosok Csongrád megyében a határ túloldalán, Szerbiában érvényes földárakról, amiben szerepe van annak is, hogy az ország nem tagja az uniónak. A déli megyében egy jobb minőségű szántó, amely átlagosan 30 aranykoronás, 800 ezer ? 1 millió forint hektáronként. Az ár természetesen ennek többszöröse is lehet, ha a föld nagyon jó helyen, például autópálya mellett található. A gyengébb minőségű, 8?10 aranykoronás szántó hektáronként 400?500 ezer forintba kerül.

Az erdők a rosszabb minőségű szántók árában kaphatók, de ha vágásérettek, akkor fajlagos áruk 1,5 millió forint is lehet. Innen indul és 2 millióig tart a gyümölcsösök átlagára, ha a betelepített, jó minőségű területről beszélünk, ahol kiépített öntözőrendszer is van. A vevők a vágásérett gyümölcsöst keresik, de kiöregedett telepítéseket is eladnak 400?500 ezer forintos hektáráron.

A magyar?szerb határon túli 30 kilométeres sávban a hazai összegek 50 százalékával kell számolni. Tehát a közepes minőségű szántót ezer euróért adják. Amint beljebb megyünk, a hektárárak emelkedni kezdenek, de továbbra sem érik el a csongrádi földek szintjét.

Román határ

Nagy a kereslet a termőföld iránt, ezért az elmúlt években megfigyelhető az értékemelkedés Békés megyében, a romániai határ mentén. Észlelhető a földterületek koncentrációja is.

?A jó minőségű (I. és II. osztályú) termőföldek hektáronkénti ára 600 ezer és egymillió forint között van? ? tájékoztat Kalácsi Károly, az orosházi Árkád Ingatlan Bt. vezetője. ?Az is előfordul, hogy hektáronként 1,2 millió forintot kérnek, ha a szántóföld közel van lakott településhez, burkolt közúthoz, vagyis a közelben jól kiépített az infrastruktúra.?

Romániában bárki vehet földingatlant korlátozás nélkül. Emiatt az uniós taggá vált országban igen keresettek a földek, és áruk kicsivel a magyarországi felett van.

Szlovák határ

?Egy 20 hektáros, egybefüggő, átlag 10?15 aranykoronás szántó 350?580 ezer forintot ér hektáronként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében? ? mondja Vilics Anita, a Tiszacash Zrt. munkatársa. ?Ha ugyanez 20?25 aranykoronás föld, akkor 650?980 ezer forintot is megadnak érte.?

Az árakat természetesen befolyásolja az ingatlan mérete, megközelíthetősége, természetbeni állapota is. Minél nagyobb és egybefüggőbb a terület, minél jobb a minősége és magasabb a hozzákapcsolódó bérleti díj, annál értékesebb az ingatlan. Borsodban, mint az országban máshol is, a 20 hektárnál nagyobb területekre jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a földek ára 3-4 évente megduplázódott.

A szlovák határon átlépve azonban elképesztő mértékben, akár két-háromszorosukra is nőnek a földárak. Mivel az északi szomszédnem korlátozza a földvásárlást, a szűkös választék ára hihetetlenül megugrott, de további értéknövekedés már nem várható.

Osztrák határ

A magyar határ mentén élő és dolgozó osztrákok folyamatosan vásárolják fel a Vas és Győr-Moson- Sopron megyei földeket olyan kft-k révén, amelyek közvetetten osztrák érdekeltségűek.

Ahol a hegy egyik oldala osztrák, a másik magyar, a gazdák egymás között adják-veszik a kis parcellákat. Papíron változatlan a tulajdonviszony, nem írnak szerződést, az osztrákok mégis egyre több területet művelnek.

Vas megyében egy átlag 25 aranykoronás (III?V. minőségi osztály) szántó hektáronkénti átlagára 800 ezer ? 1,2 millió forint között mozog. Ha úthoz vagy autópályához van közel, akkor még több.

Győr-Moson - Sopron megyében az átlag 20 aranykoronás szántó, ami minimum 20 hektár, 1,5 millió forint körüli áron vásárolható meg.

Ez a határon túl, Ausztriában, kétszer, de akár háromszor is többe kerül. A nyugati szomszédnál az ország belseje felé haladva fokozatosan emelkednek az árak, egészen a magyar átlag 8?10-szereséig. Ennek fényében érthető, miért olyan népszerűek a magyar határ innenső oldalán fekvő területek.