Mennyit ér a szőlőbirtok?

A tokaji borvidéken a gazdák a régi, korszerűtlen ültetvényektől szeretnének megszabadulni, míg a vevők jobb karban lévő, újabb telepítésű szőlőkhöz szeretnének jutni.

A kilencvenes években létrehozott korszerű ültetvények hektáronkénti ára 10–15 millió forint körüli, amíg a kivágás előtt álló szőlőkért 1–1,5 millió forintot kérnek. A fellelhető kínálat zöme csak ilyen típusú, gondozásra már nem vagy csak újratelepítéssel alkalmas területből áll. Ez utóbbi egyébként nem rossz üzlet, ha megfelelő minőségű területet találunk rá. A löszös talajjal rendelkező régióban, a telepíthető területre 70 százalékos állami támogatást kaphatunk, ha telepítésre szánjuk magunkat. A támogatási összeg felmehet 90 százalékra is, amennyiben külön kérünk pénzt meliorációra, külön telepítésre, külön pedig csapadékvíz elvezetésre.

Külföldi kézben

Az árat leginkább a dűlő, a telepítés ideje, a szőlő fajtája, támberendezése és művelésmódja határozza meg. A borvidék 27 településének mindegyikén van egy-két kiemelkedő, igen sikeres, és van kevésbé kiemelkedő dűlő is. Ezek árai között nagyságrendi különbségek lehetnek. Minél nagyobb egy terület, annál értékesebb is. A terület legnagyobb borászatait már feltérképeztük egyszer (Haszon Agrár 2010. április), ezek a jelentős hányadban külföldi kézben lévő területek legalább 22 hektárosak, de a legnagyobb birtokos, a Tokaj-Disznókő pincészet 150 hektár feletti birtokkal rendelkezik.

Az államosítás előtt divat volt, hogy a jelentősebb arisztokrata és polgári családok fenntartottak egy tokaji birtokot. Erre az utóbbi néhány évben ismét van lehetőség, mivel sokan kivonulnak az ágazatból, így a már említett gyengébb minőségű kínálaton túl egy-egy történelmi dűlőt is megszerezhet az, akinek van 50-60 millió forintja. Amint táblázatunkból kitűnik, jelenleg is árulnak egy történelmi dűlőt, a Dessewy-Donáth családhoz tartozót, de van eladó komplett pincészet is, birtokkal, vendéglátó épülettel, gépekkel. A tokaji birtokszerkezet átka a széttagoltság, egyben nagyon nehéz komoly területhez jutni. A jelenlegi tulajdonosok is számos kisebb, külön helyrajzi számon álló telket adnak el egyben, így lehet csak több hektáros birtokot kifogni.

A kínálati átlagárak jelentősen emelkedtek az elmúlt 5 évben, egy komoly birtok egy hektárja a 15–25 millió forintot is eléri, a jelentős infrastruktúra azonban ennek duplájára is emelheti a fajlagos árat. Kivágandó ültetvény esetében azonban csupán 1-2 milliós hektárárral kell számolnunk.

Sztárok és sztárborászok

Egészen más a helyzet Magyarország jelenleg legmenőbb borvidékén, Villányban, ahol az utóbbi 10 évben minden összeállt: a vörösbor hazai kedveltsége, a minőségi termelés, a jó brandépítés és a helyi vendéglátás sikere. A 18 településhez tartozó borvidéken szőlőtermő területet keríteni kemény feladat, csakis jó kapcsolatok és temérdek pénz révén lehetséges. Villány az ország legismertebb borászainak hona (Gere-család, Bock József), így a borral hobbiként foglalkozó üzletembereket és celebeket is vonzza. A szőlőterületek cseréje egymás között zajlik, így az árakról nem lehet reális képet kapni. A forgalom minimális, a piac keresleti.

A nyilvánosan is megjelenő kínálat a borvidék „bennfentes kereskedelméből” és eredendően kis alapterületéből adódóan kicsiny. Többnyire 2-3 hektáros birtokok vagy még kisebb hobbitelkek forognak, ezek viszont mind jó minőségű, eredetvédett szőlőt hordoznak magukon. Ennek megfelelő az árképzés is, hiszen egy kicsiny, gépi gazdálkodásra nemigen alkalmas ültetvény is 20 millió forintba kerül hektáronként. Nagy a különbség az elhelyezkedés miatt is. A látszólag egyforma adottságú területek ára között 100 százalékos különbség is elképzelhető csak azért, mert az egyik a borvidék közepén, déli lejtőn fekszik, ahol 200 fagymentes nap van egy évben, a másik pedig nem.

Vörös és fehér – így is összevethetjük két prémium borvidékünk, a Villányi és a Tokaji produktumait, és nagyjából ugyanennyire különbözik egymástól a két vidék szőlőtermő területeinek ára és kínálata is.