Harc az állami földekért
Júliusi számunk lapzártájával egyidejűleg folyik az Országgyűlésben a termőföldről, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvények módosítása, amelyek várhatóan már 2011. augusztus 1-jén hatályba is lépnek. A változások egyrészt a termőföldön fennálló elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkoznak, de bővül a családi gazdaságot alapítók köre, valamint módosul az állami földek haszonbérbe vételének eddigi gyakorlata is.
Első a tulajdonostárs
Az új szabályozás rendezne egy jogértelmezési problémát. Vitatott volt ugyanis, hogy ha egy közös tulajdonban álló termőföldet haszonbérlet formájában hasznosítanak, a tulajdonostársnak van-e a volt haszonbérlőt megelőzően előhaszonbérleti joga. A földhivatal szerint a volt haszonbérlőt – ha folytatni kívánta a földrészlet művelését –, első helyen illette meg a hosszabbítás lehetősége.
Csakhogy a Legfelsőbb Bíróság más következtetésre jutott. Ha a volt haszonbérlő helyébe a szerződés lejártakor valamelyik tulajdonostárs szeretne haszonbérlőként belépni, az általa közölt ajánlat sorrendben megelőzi a korábbi földhasználót. (Ilyen esetben az ajánlat meghirdetésére sincs szükség.) Ez a lehetőség a tulajdonostárs számára csak akkor adott, ha a haszonbérleti ajánlatot ő tette.
Szintén a közös tulajdonban lévő termőföldek esetén gyakori, hogy csere vagy adásvétel útján egy magánszemély megszerez néhány aranykorona értékű tulajdoni hányadot. Majd spekulatív célú terjeszkedésbe kezd: fokozatosan kivásárolja a többi tulajdonostárs részesedését. Ezt eddig meghirdetés nélkül tehette. A törvénytervezet viszont ilyen esetekben előírná a meghirdetést, azzal a megszorítással, hogy kizárólag a Nemzeti Földalapot illetné elővásárlási jog a tulajdonostárssal szemben. A gyakorlatban állami elővásárlásra akkor kerülne sor, ha az adott osztatlan közös földrészletben az NFA már rendelkezik tulajdoni hányaddal (és pénzzel a vásárláshoz).Előhaszonbérleti jog egy évig
A harmadik változás az előhaszonbérleti jog kijátszására irányuló magatartások felszámolására irányul. A haszonbérleti szerződések azonnali hatályú felmondása ugyanis rendkívül nehéz a volt haszonbérlőt első helyen megillető előhaszonbérleti jog miatt. Ezért a tulajdonosok úgy próbáltak „megszabadulni” eddigi haszonbérlőjüktől, hogy a szerződés lejárta után néhány hónapra saját használatba vették a földterületet, megszakítva a haszonbérlet folyamatosságát. Ezt követően viszont egy másik személlyel már szabadon köthettek új szerződést.
A földhivatal az utóbbi időben arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a tulajdonos újból haszonbérbe adja az átmeneti ideig maga művelte földjét, határidő nélkül feléled a volt haszonbérlő előhaszonbérleti joga. (Függetlenül attól, hogy a tulajdonos visszaélésszerűen csak egy-két hónapra, vagy több évre is saját használatban tartotta ingatlanát.)
Ezt a problémát kívánja rendezni a tervezet „kompromisszumos megoldása”. Lényege, hogy a volt haszonbérlő előhaszonbérleti jogára csak egy éven belül hivatkozhat. Ha tehát a tulajdonos a haszonbérlet lejártát követően legalább egy évig nem haszonbérleti formában hasznosítja földrészletét, ezzel megszakítja a volt haszonbérlő első helyen fennálló előhaszonbérleti jogát. Így „megszabadulhat” a neki nem tetsző földhasználótól.
Testvérek a családi gazdaságban
Családi gazdaságot eddig csak egyenesági hozzátartozók alapíthattak, így ahhoz a családi gazdaság vezetőjének testvére már nem csatlakozhatott. Ez a szabály olyan esetben jelentett méltánytalanságot, ha a családi gazdaság vezetője elhalálozott, miközben annak több gyermeke is tagja volt a gazdaságnak. Ilyenkor ugyanis a testvérek már nem folytathatták egy családi gazdaságon belül tevékenységüket akkor, ha közülük valamelyik szerette volna átvenni a gazdaságot. Hozzá képest ugyanis a testvére már oldalági rokonnak minősül. A módosítás lehetővé teszi, hogy ezentúl a testvér az egyenesági hozzátartozókkal azonos megítélés alá kerüljön.
Ajándékozás fiataloknak
A másik módosítás a fiatal gazdálkodóknak nyújtott gazdaságátadási támogatás szabályaihoz kapcsolódik. Ha a gazdaság átadása ajándékozás formájában valósul meg – és ahhoz termőföldtulajdon is tartozik –, ezt az ügyletet a jelenleg hatályos földtörvény csak akkor engedélyezi, ha az átadás-átvétel közeli hozzátartozók között valósul meg.
Az új szabályozás ezt az indokolatlan szigorítást kívánja megszüntetni azzal, hogy rokonsági foktól függetlenül is oda lehessen ajándékozni a gazdaságot egy fiatal gazdálkodó számára.
Állami földre nincs előhaszonbérleti jog
Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog a törvényjavaslat szerint nem érvényesülne a Nemzeti Földalapba tartozó földek pályázati úton történő eladása vagy haszonbérbe adása során. Vagyis állami földek megpályáztatásakor egyedül a kormányzati célkitűzések érvényesülnének, előhaszonbérleti jogra nem lehetne hivatkozni. Nincs azonban annak akadálya, hogy a korábbi gazdálkodói kör is pályázhasson az állami földrészletekre.
Csakhogy az NFA ezentúl a pályázatok kiírása során a birtokpolitikai elvekkel összhangban álló értékelési szempontokat követne. Cél a családi gazdaságok és a fiatal agrárvállalkozók pályázatainak előnyben részesítése. A pályázati felhívásban szerepelnek majd személyi alkalmasságra (szakirányú végzettség, szakképesítés, szakmai gyakorlat igazolása), a tárgyi eszközök meglétére (gépek, felszerelések), valamint a földrészletek rendeltetésszerű használatára vonatkozó feltételek és előírások is.
A meghirdetett területegységek nagysága a jövőben a családi gazdaságok üzemméretéhez fog elsődlegesen igazodni. A pályáztatási eljárások időtartama is felgyorsulna, hiszen nem kellene a nyertes pályázatot közölni az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosultakkal.
Csörte a módosítás körül
Ezek után nem csoda, ha arról hallani, hogy az állami földeket bérlő gazdasági társaságok zúgolódni kezdtek, hiszen ők a fenti szempontoknak csak részben felelnek meg, előhaszonbérleti jogukat pedig elfelejthetik. A nagygazdaságok ráadásul eddig mélyen a piaci ár alatt béreltek állami földeket, ezért ha versenyképes ajánlatot akarnak tenni, mostantól mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. Azon kívül össze kell szedniük minden érvet arra, miért is jobb nemzetgazdasági szinten a professzionális termelés, mint sok ember önfoglalkoztatása.
Összecsapás várható tehát a kormányzathoz közel álló érdekcsoportok különböző „vonulatai” között. Döntés az ügyben éppen lapunk megjelenésekor várható. Aratás ide vagy oda, most érdemes lesz odafigyelni!
Mi a cél?
