Erdélyi értéktérkép

Az uniós csatlakozással párhuzamosan Románia magyarlakta területein is megugrottak az ingatlanárak, a lakásokat és házakat már magyar viszonylatban is igen drágán mérik. Feltérképeztük a terület ingatlanpiacát.

Románia ingatlanpiacát alapvetően meghatározza, hogy az ottani városok a magyarországi léptékhez viszonyítva sokkal nagyobbak. Bukarestben több mint 2 millióan élnek, és több olyan város is van, amelynek lélekszáma meghaladja a 300 ezret. Ilyen település például Jászvásár, Kolozsvár, Temesvár, Galati, Brassó, Craiova és Konstanca. Az erdélyi részen Kolozsvár, Brassó és Temesvár fejlődik a leggyorsabban, de hasonlóan erős a 200 ezres Nagyvárad és Arad ingatlanpiaca is. A kisebb, 100?200 ezres lélekszámú városok, így például Marosvásárhely, Nagyszeben, Szatmárnémeti és Nagybánya megint csak külön kategóriát képeznek, mert belvárosuk viszonylag kicsi.

Elszabadult árak

AZ ERDÉLYI INGATLANÁRAK már akkor elszabadultak, amikor biztossá vált az ország uniós csatlakozása. A legnagyobb áremelkedés két-három évvel ezelőtt történt, az ezredforduló óta megduplázódtak a lakásárak. Olyan terület is akad, ahol 3?5-szörös volt a drágulás ? mondja Zsigmond Barna Pál, az ingatlanhasznosítással foglalkozó Arex fm Kft. ügyvezetője. Bukarestben gyakorlatilag minden szektorban drágábbak az ingatlanok, mint Budapesten, és az erdélyi, székelyföldi nagyvárosok is lényegesen drágábbak a magyarországiaknál. Mivel az elmúlt időszakban kevés lakás épült, most várható az ingatlanpiaci boom is. Kolozsváron például hatezer új otthont húztak fel idén.

Mivel a romániai lakóingatlan-állomány 80?90 százaléka régi építésű panel, a kereslet viszont óriási, gyakorlatilag nincs különbség az új és a használt lakások árai között. Az árak azért sem válnak el egymástól, mert a települések belvárosai teljesen beépültek, ezért új épületeket csak a városok külső, olcsóbb részein tudnak felhúzni. Ezek árai így nem magasabbak a használt, ám frekventált helyen lévőknél ? tájékoztatja a Haszon olvasóit Zayzon Kolos, az Arex cég romániai irodájának, az Arex fm Srl.-nek az igazgatója. A szakember elmondja még, hogy a Marosvásárhely környéki új építésű, többségükben könnyű szerkezetes családi házak minimum 80?100 ezer euróba (20,5?25,6 millió forintba) kerülnek, 120?140 ezer euróért (30,7?35,8 millió forintért) pedig már jó minőségű épületeket is lehet kapni. Kolozsváron, Brassóban és Temesváron ennél jóval drágábbak a város szélén épülő új ingatlanok, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán viszont olcsóbbak.

Kiemelt területek

A TURISZTIKAI LÁTVÁNYOSSÁGOK az ingatlanpiacra is rányomják bélyegüket: Szováta és Tusnádfürdő környéke például igencsak drága, és Csíksomlyó, Hargita és a Gyilkos-tó környékén is átlag felettiek az árak. Szováta környékén a hagyományos, komfort nélküli parasztházért akár tízmillió forintot is elkérnek, és vásárló is van, mivel a kínálat szűkös. Még az eldugott falvakban lévő kis házak is drágábbak, mint Magyarország egy-egy hátrányos régiójában, például Nógrádban. Két-hárommillió forint alatt gyakorlatilag nincs eladó ingatlan ebben a kategóriában, és ennyiért is csak felújításra szoruló épületet vehetünk.

Erdélyben számos történelmi család visszakapta régi kastélyát, amelyek közül jó párat értékesítenek. 100?200 ezer euróért (25,6?51,2 millió forintért) már 500?1000 négyzetméter körüli, kisebb kúriára és a hozzá tartozó földterületre is szert lehet tenni. Vannak kevésbé felkapott fürdőtelepek is, így például Homoródfürdő és Borszék, ahol olcsóbban, 50?150 ezer euróért (12,3?38,4 millió forintért) lehet régi építésű főúri fürdővillát venni.

Haszon Agrár 2008/1.