Burgonya-betakarítás: Hány menetre készül?

A talajszerkezet, a burgonya felhasználási célja és persze az anyagi lehetőségek függvényében kell eldöntenünk, milyen gépekkel és hány menetben takarítsuk be a krumplit.

Magyarországon a burgonyát az elmúlt időszakban 22?30 ezer hektáron termelik. A termés mennyisége 540 és 680 ezer tonna/év között változott, ez elegendő lenne a hazai igények kielégítésére, de az import is jelen van a hazai piacon (a magyar burgonyaexport minimális). Jelentős burgonyából a saját szükségletre termelés és a termelői felhasználás, valamint a kistermelői értékesítés is.

Egy hektár burgonya termelési költsége 500 és 600 ezer forint között mozog hektáronként, a termelési koncentráció és a technológia függvényében. Ezen belül a három legnagyobb tétel: a szaporító anyag, a gépi munka és a kemikáliák, ezek összesen a termelési költség 70 százalékát teszik ki. Az értékesítési célra termelt burgonyát csak gépesített technológiákkal lehet gazdaságosan előállítani.

A burgonya betakarítására többféle gépi technológia jöhet szóba. Minden esetben a betakarítást közvetlenül megelőző művelet a burgonya lombozatának és szárának az eltávolítása. Különösen fontos ez a nagy földfeletti lombozattal rendelkező intenzív burgonyafajták esetében, amelynek a levélzete és szára a betakarítás idején még zöld. Ha nem semmisítjük meg a szárrészeket és a levélzetet, a gumók nehezen válnak le a szárról, és ez növeli a veszteséget, mert a gumók a szárral együtt kikerülhetnek a betakarítógépből.

A burgonyaszár eltávolítására vegyszeres leszárítást és mechanikai szárzúzást lehet alkalmazni. Nagyobb lombozatnál mindenképpen e kettő kombinációjára van szükség. A vegyszerrel leperzselt lomb könnyebben zúzható és kisebb részekre aprítható. Normál esetben a vegyszeres leszárítást 3-4 nap múlva kell hogy kövesse a szár zúzása. A burgonya betakarítása ezt követően 2-3 nappal történjen meg, hogy a bakhátak ne száradjanak ki nagyon.

A vegyszeres lombleszárításhoz jól megfelelnek a szántóföldi permetezőgépek. A zúzáshoz speciális kialakítású, a bakhát profilját követő késekkel felszerelt, vízszintes tengelyű burgonya-szárzúzók használhatók. A lengőkésekkel felaprított szár nagy része a bakhátak közötti barázdába kerül. Fontos a gépeknél a zúzás magasságának beállítása, hogy a bakhátat ne súrolják a kések, mert azon túl, hogy ettől gyorsan kopnak, a gumókat is sérthetik.

Kétmenetes betakarítás során az első munkamenetben a kiszedő gépek kiássák a gumókat, és a föld, valamint a szárak eltávolítása után rendre rakják azokat. Erre a célra egy-, két- és négysoros rázó, vagy láncrostélyos-pálcás kiszedőgépek állnak rendelkezésre (kisüzemi felhasználásra még alkalmazzák a forgóvillás kiszedőket is). A gépek zöme merev késsel (egyélű lemezkéssel, háromszögkéssel vagy trapézkéssel) van felszerelve, amelyek feladata a bakhát alávágása és a gumók felemelése a rög- és földleválasztóra. Ritkábban hajtott, gömbsüvegtárcsás kiásó szerkezetekkel is lehet találkozni, amelyek kisebb energiát igényelnek.

Az ásószerkezet előtt profilhengerek (trapéz alakú görgők) tapogatják le a bakhátat, amelyekkel az ásás mélysége állítható be, és megvezetik az ásószerkezetet. A profilhengerek két oldalán egyenes tárcsák találhatók, amelyek átvágják a bakhátak közötti szárakat és kivágják a kiemelésre kerülő bakhát oldalát. A kiszedőgépeken az ásószerkezet mögött rázórostély vagy végtelenített pálcás lánc szabadítja meg a burgonyát a földtől és a rögöktől.

A kiásott burgonya a gép mögött rendre kerül. Célszerű 3-4 órát száradni és párásodni hagyni, hogy tisztíthatóbbá és sérülésállóbbá váljon. Ezt követi a rend felszedése, a burgonya tisztítása és szállítójárműre juttatása. A felszedők egy részén a burgonya válogatását is elvégzik, ehhez válogató személyzetet visz magával a gép. A felszedő gépeken a földet pálcás rezgőrostélyok vagy láncrosta választja le, a rögöket gumi vagy műanyag rögtörő profilhengerek zúzzák össze, a szárrészeket gumiujjas szalag vagy lengőujjas leválasztók és kefék távolítják el. A felszedők a tisztított burgonyát vagy saját tartályukba gyűjtik, vagy folyamatosan adják át azt a gép mellett haladó szállítójárműre. Kisüzemi technológiáknál és főleg korai újburgonya betakarítása esetén találkozni lehet zsákoló pódiummal felszerelt betakarítóval is, amely közvetlenül zsákokba gyűjti a burgonyát, a munkások segítségével.

A kétmenetes betakarítás idényenként 10 és 40 hektár közötti burgonyabetakarítása esetén javasolható. Az egysoros kiszedő-rendrakókkal és az utánuk alkalmazott felszedő kocsirakókkal 10 és 20 hektár közötti burgonyabetakarítás tervezhető. Fontos, hogy a kiszedést 2-4 órán belül kövesse a felszedés! Ez a két munkamenet pontos összehangolását követeli meg.

A nagyobb burgonya-termelő gazdaságokban inkább az egymenetes betakarítást alkalmazzák. Ennek két jellemző technológiai megoldása terjedt el. Az egyik esetben a kiszedést és a tisztítást kézi válogatás követi, amelyet a gépen helyet foglaló dolgozók végeznek. Ezt követően a válogatott burgonya zsákokba vagy szállítójárműre kerül. A másik változatnál a kiszedést és tisztítást közvetlenül a kocsira rakás (vagy saját tartályba gyűjtés után kocsira ürítés) követi. Ebben az esetben a válogatás stabil gépeken történik a betároláskor, vagy a kiszerelést megelőzően.

Válogató személyzettel dolgozó gépekkel kisebb teljesítménnyel, de jobb minőségben kerül betakarításra a burgonya, míg a felszedő-tisztító-kocsirakó gépekkel nagyobb betakarítási teljesítmény érhető el, de több az utómunka.

Az egymenetes, vontatott gépek szezonális teljesítménye 40?80 hektár között alakul. A kétsoros kocsirakós gépekkel 50?60 hektár, a négysoros változatokkal 70?80 hektár szezonális teljesítmény is elérhető, de a burgonya utótisztítását és válogatását a betároláskor kell elvégezni. Az egy- és kétsoros, válogató személyzettel dolgozó gépekkel 30?50 hektár éves teljesítmény érhető el, de tisztább, jobban tárolható, piacosabb burgonya kerül le a gépekről.

A vontatott vagy féligfüggesztett, traktoros üzemű, egymenetes burgonyabetakarítók általában egy- és kétsoros, ritkábban négysoros változatban készülnek. Ez utóbbiakat már félkombájnoknak is szokták nevezni. Az egymenetes burgonyabetakarítóknak is fontos szerkezeti egységei az ásószerkezet, a fúvott gumihengeres vagy műanyaghengeres rögleválasztó, a dobos, gumiujjas vagy kefés szár- és kőkiválasztó, valamint láncrostélyos, illetve táskás-kerekes szennyeződés-eltávolító berendezés. A konstrukcióktól függően a gépek tartozéka a válogatószalag, a gumók továbbítását végző pálcás-láncos szállítók, az ürítő berendezéssel felszerelt gyűjtőtartály vagy a kocsirakó elevátor.

A traktoros üzemű gépek a vontató traktor TLT-jéről kapják a hajtásukat, a hidraulikusan működtetett egységek vagy a traktor hidraulikájáról (kisebb gépek esetében) vagy saját hidraulikáról kapnak energiát.

A magajáró burgonyakombájnok az egymenetes betakarítási technológiát lényegesen nagyobb teljesítmény mellett valósítják meg. A vontatott gépekhez hasonló szerkezeti egységekből épülnek fel, két- és négysoros változatban készülnek, 250?350 kW (340?480 LE) beépített motorteljesítménnyel. A legkorszerűbb burgonyakombájnok hidrosztatikus meghajtású járószerkezettel és fokozatmentes sebességszabályozással rendelkeznek. Sorkövető automata, automatikus mélységszabályozás, figyelőszenzorok, GPS-vezérlés, hozam- és területmérés is a gépek rendelhető tartozéka. Kívánságra a nagyteljesítményű burgonyakombájnokat szárzúzó berendezéssel is felszerelik, így komplex betakarítási technológiát valósítanak meg.

A burgonyabetakarítók választéka a hazai piacon jónak mondható, mintegy 25 gyártó 225 féle gépe vásárolható meg. A legnagyobb választék az egymenetes egy- és kétsoros gépekből található, de burgonya-szárzúzókból is több mint 55, a kiszedő-rendrakó gépekből 43, a rendfelszedő gépekből pedig 22 különféle típus és típusváltozat közül lehet választani.

A gépek árai között nagyok a különbségek, például a szárzúzóknál egy sorra vetítve két- és háromszoros árak is találhatók. Relatíve olcsóbbak az egy-két soros kiszedő-rendrakók, azonban ezeknél is nagyok az árkülönbségek. A rendfelszedő-kocsirakó gépek ára már több millió forint körül, az egymenetes, traktoros üzemű betakarítóké 10?30 millió forint között, a magajáró kombájnoké pedig 30?70 millió forint között változik, egy sor burgonya-munkaszélességre vetítve.

A nagy megmozgatott földmennyiség miatt hosszabb utat kell biztosítani a burgonya számára, ezért nem négy, hanem öt szalagon megy át a krumpli, melyek sebességét a hidrosztatikus meghajtás révén fokozatmentesen tudjuk állítani. Ezek finomhangolása révén érhető el az, hogy tiszta, nem sérült vagy ütődött a gumó, mire a bunkerba ér, és a kékfoltosságtól is meg tudjuk óvni. Márpedig ezek fontos igények, különösen az ipari felhasználás esetén, hiszen a chipsek alapanyagául szolgáló fajták különösen érzékenyek az ütődésre.?