Ha nem jön az eső

Tavaly a túl sok csapadék, idén viszont már az aszály okoz gondot. Mégis a beöntözhető terület alig felén használjuk ki az adottságokat. Pedig van megoldás: a csévélődobos öntözők egyszerűen kezelhetők, könnyen és gyorsan áttelepíthetők, a kisebb táblákon is jól alkalmazhatók.

 

Esőztető öntözés – ez a szántóföldi kultúrák vízpótlásának legelterjedtebb módja. Két elterjedt megoldással találkozhatunk a gyakorlatban: lineár rendszerű és csévélődobos öntözőkkel. Utóbbiak sajátossága, hogy traktorral vontatható alvázzal és futóművel rendelkeznek. A felépítmény részei a rugalmas KPE műanyag öntözőcsövet tartalmazó csévélődob, valamint a víz betáplálására szolgáló csatlakozások.

 

A berendezést a beöntözendő terület egyik végére, a víznyerő helyhez (szivattyúhoz) közel telepítik és rögzítik. Ezután az öntözött terület hosszúságában traktorral kihúzzák az öntözőcsövet (lecsévélik a dobról). Majd pedig a végéhez kapcsolják a gördülő szórófejet vagy az öntözőkonzolt.

 

Az öntözés során az állítható sebességű csévélődob lassan (50–100 m/h) húzza maga felé a csövön keresztül a szórófejet/konzolt, miközben beöntözi a területet.
A vízborítottság mértéke (a hektáronként kiöntözött mennyiség) az átfolyó vízmennyiség és a dob csévélési sebességének függvényében szabályozható. Miután befejeződött a táblarész öntözése, a berendezés egyszerűen áttelepíthető, és a művelet újra elindítható.

 

Méretezési kérdések

 

Többféle kialakítású lehet az alváz és a futómű. Az egyszerűbb berendezések háromszög-keretes alvázzal és fix felépítménnyel készülnek. A korszerűbbeknek forgózsámolyos alvázuk van, ennek révén a csévélődob 180 fokban elforgatható. Így egy állásból kétirányú öntözés végezhető a berendezéssel, 90 fokban elforgatva pedig a dob beállítható a vontatás irányába.

 

Nagy tömegű (nagy csőátmérőjű és csőhosszúságú) berendezésekre tandem futóművet építenek a talajtömörítés mérséklésére. A nagy berendezések futóművét fékszerelvényekkel is ellátják, hogy a vontatásuk biztonságosabb legyen. A dobot hordozó forgózsámolyt támasztékkal látják el, hogy a cső kihúzásakor és becsévélésekor a dob és az alváz megdőlését megakadályozzák. Erre a támasztékra ül fel szállításkor a szórófej kocsija is. Több öntözési feladat és nagyobb éves üzemóraszám esetén feltétlenül ajánlott a forgózsámolyos alváz választása!

 

Az öntözőberendezés teljesítményét az alkalmazott csőméretek is meghatározzák. A rugalmas műanyagból készült KPE öntözőcsövek belső átmérőjére és hosszára sokféle méret terjedt el a gyakorlatban. A legkisebb csőátmérők 32 és 50 mm közé esnek. A kisebb teljesítményű berendezéseken 60 és 75 mm közötti, a közepes teljesítményűeken 80–110, a legnagyobb berendezéseken pedig 120–150 mm közti csőátmérőkkel lehet találkozni.

 

Határt szab a csőhossznak a behúzó erő nagysága (súrlódási tényező, vízzel teli csőtömeg stb.), valamint a felcsévélhető csőmennyiség. Az egyes berendezéseknél 90–750 méter között változik a csőhossz. Egy darabig a csőátmérővel együtt a csőhossz is növekszik (a legnagyobb csőhossz a 110–125 mm átmérőre jellemzőek), de a nagyobb átmérőknél – a csévélhető mennyiség miatt – újra csökkenni kezd a csőhossz.

 

Kevés karbantartás, kis energiaigény

 

Döntően befolyásolja a kiöntözött vízmennyiséget a csévélődobok csévélési sebessége. A dobok hajtására legelterjedtebb megoldás az öntözővíz energiáját hasznosító vízturbinás meghajtás. A turbina átadja a hajtást a több fokozatban állítható hajtóműnek, amely fogaskoszorú révén működteti a csévélődobot. A legjobbak a kis (0,5-0,8 bar) nyomásveszteséggel dolgozó turbinák.

 

A vízturbinás meghajtás előnye a kis energiaigény, a megbízhatóság és a csekély karbantartási igény. A ráépített robbanómotoros és hidrosztatikus hajtások lényegesen több karbantartást igényelnek. Ott javasolt az alkalmazásuk, ahol kisebb vízmennyiség és víznyomás mellett kell üzemeltetni a berendezést.

 

A dobhajtóművekre TFT kardáncsatlakozást is kialakítanak, amellyel (pl. víz nélkül) a traktor TLT-jéről üzemeltetve is visszacsévélhető az öntözőcső. A dob üzemeltetésének fontos tartozéka a jól működő tömlővezető orsó is.

 

A víz kijuttatását zömében nagy hatósugarú, szektorosan üzemelő szórófejek vagy öntözőkonzolok (öntöző kocsik/keretek) végzik. Munkaszélességük meghatározza a beöntözött sávok szélességét. A nagy hatósugarú berendezések (vízágyúk) nagyobb cseppképzéssel és intenzitással juttatják ki a vizet.

 

A több szórófejes keretes öntözőkonzolok rácsszerkezetből vagy huzalos keretből állnak, és az öntözött sáv szélességében fejtik ki hatásukat. Munkaszélességük 20–50 m közötti. A cseppméretre érzékenyebb kertészeti kultúrák esetén célszerűek az öntözőkonzolok. A szektorosan üzemelő, nagy hatósugarú szórófejek pedig a szántóföldi növények öntözésére használhatók.

 

Technikai újdonságok

 

Az öntözővízet a dobok tengelyébe vezetik be, egy- vagy kétoldali rácsatlakozási lehetőséggel. A legkorszerűbb berendezéseken sebességkompenzációs rendszer is található, így a teljes csévélési tartományban mindig biztosítható az egyenletes vízborítás. Ugyancsak a modern gépek tartozéka a szivattyú szállítási sebességének és nyomásának ingadozását korrigáló, elektronikusan szabályozható felcsévélési sebesség. Ez utóbbiaknál már elérhető a berendezés távműködtetése és távellenőrzése is (GSM modemmel).

 

Egyes márkák gépein a vonószárra légkompresszort is helyeznek – ezzel a szállításra előkészített dob csővezetékéből eltávolítható a nagytömegű öntözővíz. Speciálisan alkalmazható szórófejek is készülnek, például gyümölcsfák lombkoronája vagy elektromos vezeték alatti öntözéshez. A csévélődobos öntözőket gyártják hígtrágyák és trágyalé kiöntözésére alkalmas kivitelben, hígtrágya-szórófejjel vagy ejtőcsöves kijuttató konzollal. Ezek együttesen drágább megoldásokat képviselnek.

 

 

1. Öntözési terv alapján történjék a kiválasztás (egyes kultúrák vízigénye, a táblák kialakítása, a víznyerés és a vízellátás módja stb.).

 

2. A csőhosszat az egy állásból beöntözendő legnagyobb táblahosszra kell méretezni.

 

3. A csőátmérőt az öntözési intenzitás alapján ajánlatos kiválasztani.

 

4. Előnyösebbek a vízturbinás meghajtású csévélődobos rendszerek.

 

5. Csapadékintenzitásra érzékenyebb kultúráknál az öntö-
zőkonzolokat válasszuk a szektoros szórófejek helyett.

 

6. Ellenőrizzük a talajnedvességet az optimális vízutánpótlás meghatározásához. Ehhez célszerű mérőberendezésekre is támaszkodni.

 

Hogyan válasszunk?

Csévélődobos öntözők hazai kínálatából

 

Gyártó/márka	Tipus(ok)	Csőátmérő (mm)	Csőhossz (m)	Szórószerkezet	Fajlagos   nettó ár   (ezer Ft/m)
BAUER (A)	Rainboy   Rainstar	50–55   65–140	110–160   200–650	körforgó, szektoros,   konzolos	8,6–11,6   11,8–20,1
BEINLICH (D)	Piccolo, Monsun   Primus, Quatro	50–130	100–350	körforgó, szektoros,   konzolos	26,6–43,4
CASELLA (J)	EXP;L;LT;M	40–140	120–550	szektoros, konzolos	6,26–13,6
FORRÁS (H)	R;V	50–110	160–500	szektoros, konzolos	3,2–5,1
IRRILAND (I)	Comfort   Compacta   Diamant   Silver, Sport   Superstar	40–140	100–750	szektoros, konzolos	5,8–15,8
IRTEC (I)	F; FB; G; GJ;   MG; BR; MGS	40–140	110–750	szektoros, konzolos	8,6–21,8
MALUPE AGRO (H)	turbinás,forgó- zsámolyos	50–90	170–430	szektoros, konzolos	2,2–4,6
MARANI (I)	GT–26–30–50–60–70	63–135	250–550	szektoros	6,5–10,4
NERTHUS (H)	GT;GSTF;KT;MT	63–110	100–550	szektoros	8,12–18,4
NETTUNO (I)	A;B;C;D	63–140	200–590	szektoros, konzolos	10,3–17,6
OCMIS (I)	R; FP; JR; JRV; R; RV; VR	40–150	110–750	szektoros, konzolos	5,9–28,3
IRRIFRANC (F)	Optima, Reel, Super	44–125	110–730	szektoros, konzolos	10,0–28,5
RAINBOW (J)	G; GJ	63–140	250–450		7,0–17,8
RM (I)	GX; JX; Speed Rain	32–140	90–670	szektoros, konzolos	5,3–23,2
TERRA (GR)	–	75–125	250–500	szektoros,   konzolos	7,5–8,1
VÁRMAT (H)	automata	63–90	188–320	szektoros, konzolos	7,6–8,1

Pitvaroson mintegy kétezer hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel, és van bőven öntöznivaló. Mivel kisebb-nagyobb táblák váltogatják egymást, lineár rendszerű és csévélődobos berendezések is rendelkezésre állnak. Üzemeltetésükért Őszi Tibor műszaki ágazatvezető felel.

 

„Két Bauer dobot vettünk még 1996-ban, aztán egy-két éve még kettőt” – meséli a szakember. „Egyrészt elégedettek voltunk a márkával, másrészt az újabb gépek így kompatibilisek a régiekkel, és a kezelésük is hasonló.” A típusok kiválasztásában az értékesítő segített a gyár méretezési ajánlása alapján. Az üzemeltető felelőssége abban rejlik, hogy minél pontosabban mérje fel az öntözendő területeket, a vízforrások helyét, mélységét. Ezeket ismerve bátran hagyatkozhatunk a gyár számításaira.

 

„A cső hossza nálunk maximum másfél kilométer. Ehhez igazodik az átmérő, a fúvókák és a meghajtó aggregát is. A forgalmazó cég szerelői itt voltak az első beüzemeléskor, és tanácsokkal is elláttak.” A vízágyús rendszer mozgatása egyik helyről a másikra nagyon egyszerű. A konzolos rendszer áttelepítése, amely akár 52 méter széles ködszerű vízfüggönyt is biztosítani tud, viszont már több odafigyelést igényel, és egy-két fő segítségére is szükség van.

 

A csévélés megbízhatóságáról megtudjuk, hogy szinte csak az „emberi butaság” okozhat kárt. „Természetesen szezon előtt a szükséges kenésekről, átvizsgálásokról gondoskodni kell. A motor karbantartására, a szűrőcserékre, olajcserékre vonatkozó ajánlásokat érdemes megfogadni. A szezon után pedig alapvető feladat a hűtővíz fagymentesítése, esetleg leeresztése.” Az öntözés szabályozása, illetve ennek ellenőrzése sem túl bonyolult. A vízigényt a mezőgazdász kolléga adja meg. A kezelési útmutató ennek ismeretében pontosan meghatározza a szükséges sebességet, fordulatszámot, és mindezt könnyedén beállíthatja a kezelő.

 

„Az öntözés ellenőrzése szúrópróbaszerű. Ilyenkor csapadékmérést végzünk, és rendelkezésre állnak a gép adatai is: a gázolajfogyasztás és a működési üzemóra. E három adat egybevetésekor gyorsan kiderül, ha valakinek túl sürgős volt”

 

Nem lehet elrontani!

1. A gerincvezeték ára exponenciálisan emelkedik az átmérő növekedésével, így a túlméretezetett rendszer bekerülési költsége indokolatlanul magas, míg az alulméretezett kapacitása kicsi, illetve üzemeltetési költsége magas lehet Forduljunk szakemberhez, aki a cső hossza és a szállítani kívánt vízmennyiség alapján (figyelembe véve a hidránsok elhelyezését is) javaslatot tud tenni a gerincvezeték átmérőjére.

 

2. Rendszeresen karbantartott és helyesen telepített gépek esetében a csévélés megbízhatóan zajlik. Ügyeljünk a tömlővezető villát megvezető végtelenített menetes orsó rendszeres karbantartására.

 

3. Az öntözés intenzitásának beállítása történhet kézzel, illetve elektronikus vezérléssel. Az első beüzemeléskor elvégzett finomhangolást követően a csapadék-kijuttatás intenzitása pontosan beállítható. Mindkét rendszer elvégzi a sebességkompenzációt is. Ahogy egyre több tömlő kerül a dobra, úgy lassul a dob percenkénti fordulatszáma (enélkül az egyre növekvő dobkerület azonos csévélési sebesség mellett egyre gyorsuló behúzást eredményezne). A csévélési sebesség ellenőrzésére vagy egy mechanikus méterszámláló óra, vagy az öntöző számítógép digitális kijelzője áll rendelkezésre.

 

4. A hidraulikus letalpalásnak, illetve öntözőkocsi felemelésnek köszönhetően a berendezés áttelepítése nem igényel sok időt, energiát. A táblán belüli telepítéshez még az öntözőkonzolt sem kell összecsukni.

 

5. A legtöbb üzemzavart a vízbeömlő gyorskapcsolású fejeinek elöregedett gumigyűrűi okozhatják. Ezeket szezon előtt át kell vizsgálni. A szerkezeti elemek közül az olajfürdős hajtómű évente egyszeri olajcserét igényel, és a meghajtó fogaskerék-koszorú is meghálálja rendszeres kenést.

 

6. A gépek műszaki szempontból nem igényelnek felügyeletet, de az illetéktelen fémgyűjtők veszélyt jelentenek rájuk. Valaki mindig tartózkodjon a gépek környezetében!