Ként és bórt az olajosoknak, cinket a kukoricának, rezet a búzának – hangzik a leegyszerűsített recept. A helyi talajviszonyok és terméselvárások azonban módosíthatják elképzeléseinket. Akárcsak az, hogy a helyi kereskedő – akitől mindenféle mást is szoktunk vásárolni – éppen mit tart készleten. Én tapasztalati úton jöttem rá sok mindenre. Öt éve kísérletezek a különféle készítményekkel a kisebb-nagyobb parcellákon. Rengeteget beszélek olyan fejlesztőmérnökökkel, akik hajlandóak »szakmázni«, és nem csak eladni akarnak. Persze megosztjuk a környékbeli gazdákkal is a tapasztalatainkat. Ha odafigyelünk egymásra, nemcsak azt halljuk meg, mi az, amit érdemes megvenni, de azt is, hogy mikor és miként kell kijuttatni. A mangán például 200 g/ha dózisnál nagyobb mennyiségben – ha esik rá az eső – akár toxikus is lehet. Ellenkező esetben viszont segíti a búzát az oldalhajtások megtartásában, az aszálytűrésben, vagyis növeli a termésmennyiséget” – magyaráz a Mezőfalvai Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, Keresztes Zsolt. Náluk a búza a tavalyi szárazságban is 7 tonnát (!) termett. Talajaik persze jobbak az országos átlagnál, de más oka is van a jó eredménynek. „Minden kultúrában van értelme a lombtrágyázásnak, ha jól használjuk” – folytatja a 6500 hektáron gazdálkodó cég szakembere. Ezalatt azt érti, hogy nem elég megvenni a készítményt, tudni kell kijuttatni is. „A dolog ott kezdődik, hogy nincsenek csodaszerek. Először is ismernünk kell a talaj tápanyagtartalmát, tápanyag-szolgáltató képességét, és a makroelemeket (NPK) ehhez mérten, műtrágya és/vagy szerves trágya formájában kell kiadni. Lombon keresztül már csak a mikroelempótlás jöhet szóba.
A növény sötétzöld színét kiváltó nitrogént ne lombtrágya formájában adjuk ki, mert úgy jóval drágább, mintha mondjuk a 30 százalékos Nit­ro­sol­lal permeteznénk ki.” Egy kabai kistermelő ellenben úgy véli, a megfelelő nitrogén-ellátás éppen eléggé támogatja a növény stressztűrését, ellenálló képességét. Egy algakészítményhez fűz még nagy reményeket: „Tessék elképzelni, itt, a sziken, 10 centi mélységig finom, porózus lett a talaj, és sok gilisztát is találtam.” Mindezzel szemben inkább a baktériumtrágyák irányába mozdulna el egy duna­te­tét­leni termelő, hogy a talaj szervesanyag-tartalmát jobban kihasználhassa. „Jó talajokon gazdálkodunk, a gabonát 6 tonnára szoktuk trágyázni, a kukorica esetén pedig megsértődünk, ha nem hozza a 10 tonnát. Ezen a lombtrágya már nem sokat fokozhat… Egyszóval a műtrágyával való spórolásnak több értelmét látom.” Mire van szükség? Az utóbbi években sok olyan lombon keresztül kijuttatható termék került piacra, amelyek nem közvetlen tápanyag-ellátásában vesznek részt, hanem egyéb módon hatnak – esetenként a józan paraszti ész határait súrolva. Tudni kell azonban, hogy csak makroelemekkel vagy csak termésnövelő adalékokkal nem elégíthetjük ki a növény tápanyagigényét. Legalábbis akkor, ha az átlagosnál több termést várunk. „Ha alacsonyabbak a terméselvárások, elegendő, ha a fő tápelemekre koncentrálunk. Hiszen ilyenkor nem a mikroelemek hiánya a limitáló tényező. Intenzív körülmények között viszont főleg a mikroelemeket tartalmazó lombtrágyák használata ajánlott, mivel itt ezek mennyisége a meghatározó” – hívja fel a figyelmet Térmeg János növényvédelmi szaktanácsadó. Szerinte a lombtrágyák hasznát sokan azért nem érzékelik, mert „tűzoltásra” használják, vagyis akkor, amikor a hiánytünetek már megjelentek. „Ismert, hogy a fehérpenész ellen nem akkor kell védekezni, amikor már belepi a napraforgótányért. Ugyanígy kellene eljárni a növény táplálásakor is: ne várjuk meg, amíg sárgulni kezd.” Azt pedig még nehezebb meg­becsülni, hogy optimális tápelem-ellátottság mellett hány mázsával termett volna több egy aszályos évben. A növényi test felépítéséhez,
a zavartalan működéshez 12 ásványi tápelemre van szükség: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kén (S), kalcium (Ca), magnézium (Mg), vas (Fe), mangán (Mn), cink (Zn), réz (Cu), molibdén (Mo), bór (B). Ha ezek bármelyike hiányzik, a növény életképtelen. Részleges hiányuk a növény növekedésében, fejlődésében okoz zavarokat. Lombtrágyázással azokat a tápelemeket pótoljuk, amelyekhez a növény a gyökéren keresztül nem jut hozzá felvétellel – vagy azért, mert abszolút hiányban van, vagy azért, mert a felvétel gátolt.
A levélre juttatott tápelemek megfelelő arányban és mennyiségben kedvezően befolyásolják a növények biokémiai folyamatait. Ez segít a környezeti stresszel, kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képesség növelésében is – hangsúlyozza a szaktanácsadó. Fontos, hogy a lombtrágyát is talaj- és levélvizsgálat alapján válasszuk ki. Ha nem rendelkezünk vizsgálati eredményekkel, akkor azokat az elemeket célszerű pótolni, amelyek a növény életében kulcsfontosságúak. Zorván János, Bács-Kiskun megyei gazdálkodó csak kétszáz hektáron termel, de jó talajviszonyok között, jól gépesítve és igényesen. „Búzából 6–7 tonna a normál termés, tavaly csak 58 mázsa volt. A kukoricától 10 tonnát várok, a tavalyi 7 tonna gyatrának számított” – mondja a Duna mellett, Kalocsa közelében termelő Zorván, aki a mennyiségre és a minőségre is kényes. Ha megérdemli Minél ígéretesebbnek látszik a termés – ami a várható árával erősen összefügg –, annál többet áldoz Zor­ván János a kiegészítő kezelésekre. A 10 tonnás eredménnyel kecsegtető kukoricában rendszeresen alkalmaz cinkes lombtrágyát, amit hidas­traktorral permetez ki a virágzás előtt. „A napraforgó ide kevésbé való. Nagy keservvel lehet csak 3 tonnát elérni, nem szeretem. Inkább lucerna-vetőmagot termelek Szarvasnak.” A repcét szintén vetőmagnak szánja, így eleve magasabbra teszi a lécet. „Megviselte ez a hosszú tél a repcét, és a rovarok sem kímélték, így most ráfér a kényeztetés. Az 50 hektárra 200 liter Almalgerolt adtam ki lombtrágyaként. Az a tapasztalatom, hogy segíti a regenerálódásban.” Ezen kívül ügyel a bór- és kénellátottságra. „A 27 százaléknyi folyékony nitrogén mellé 10 százaléknyi ként kevertettem be a kereskedővel. A bórt a második permetezéskor, a növény bimbós állapotában jut­­tatom ki.” Zorván János nem ragaszkodik egyetlen készítményhez sem. Szinte mindent kipróbál, ha az adott tápelem megfelelő mennyiségben van jelen benne. Sokat nyom a latba kedvenc kereskedőjének aktuális kínálata is. „Tudom, hogy nem akar átvágni, és ha mindent tőle vásárolok, nagy a kedvezmény.” Búzában a szárbaindulás végén – amikor gombaölőzik – válik aktuálissá a lombtrágyázás. Itt szigorúan a levélanalízis alapján dönt, melyik készítményt válassza. „Próbáltam már a Gramitrelt, a Mikromixet, most a CsöppMixet is megnézem. Azt szoktam kérni a kereskedőtől, hogy a folyékony nitrogénbe keverje bele, így kerül ki 2–3 részletben. Búza esetében fontosnak tartom a kén-,
a cink és a magnézium-kiegészítést.” Mennyiből jön ki? Mezőfalván Keresztes Zsolt ügyel rá, hogy a kívánt tápelem a növény számára felvehető kémiai formában álljon rendelkezésre. „A magnéziumot keserűsó formájában adom ki. Nemcsak olcsó, de jól is hasznosul. Sokszor öt kiló elég belőle egy hektárra. A rezet viszont nem só, azaz rézszulfát formájában célszerű kijuttatni, hanem kelátkötésben.” A kén az olajtartalom növeléséhez – nitrogénnel együtt a fehérjeszintézishez – szükséges. Hektáronként 40 kilót igényelnek belőle az olajos növények és 20 kilót a búza. Keresztes Zsolt ammónium-szulfátot is tartalmazó műtrágyával juttatja ki a tavaszi fejtrágyázáskor. Fontosnak tartja, hogy minél több részletben jussanak ki a tápelemek. A permetlé pontos kiszórása alapkövetelmény, ezen felül az időjárással, a növény felületének viasszosságával,
a készítmény kémhatásával, keverhetőségével és egyéb paramétereivel is tisztában kell lenni. „Némi kémikusi hajlam kell ehhez a szakmához” – mosolyog a vezérigazgató-helyettes. Búzában tavasszal háromszor permeteznek. Áprilisban a Nitrosol mellé Gramitrelt adnak 0,8 liter dózisban, egy hónappal később ismét ugyanekkora mennyiségben, végül virágzáskor 1 liternyit. Magnézium, réz, mangán, cink és némi nitrogén van a készítményben. A ként a fehérjetartalom növelése miatt tartja fontosnak, de a mennyiségi eredményeket is javítja. „Pontosan nem tudom, mennyire, de a tavalyi 7 tonnás eredményben benne van, hogy a helyesen táplált növény jobban viseli az aszályt. A búza sikértartalma
32 százalék feletti volt. Egyetlen malom vette meg a teljes termést, mind a 9 ezer tonnát.” A több mint 70 ezer forintos átvételi árak mellett eltörpült a lombtrágyázás 3–4 ezer forintos pluszköltsége. Repcében a Brassitrel vált be, ősszel egyszer adnak ki belőle egy litert, kiegészítve 5 kg keserűsóval és 0,6 liter Kén-S Bórral. Az első készítményben magnézium, bór, mangán, molibdén, kalcium és egy kis nitrogén van. Bórt (180 g/ha dózisban) ezen felül is kipermeteznek, minden egyes növényvédelmi kezelés idején. „Tavasszal segíti a kötődést, ősszel a fagytűrésben van fontos szerepe” – tudjuk meg. Februárban ammónium-szulfát formájában kerül ki a földre még egy adag kén. Keresztes Zsolt kedveli az Adob Extra Napraforgó-Repce készítményt is, amiből tavasszal 2 kg-ot juttat ki. Tavaly a Mezőfalvai Zrt. repcéje 700 hektár vetésterületen 4 tonnás átlagtermést hozott, miközben az extrák nem kerültek többe 10–12 ezer forintnál, egy hektárra számítva. A másik olajos növény, a napraforgó „csak” 3,8 tonnát produkált. Az Adob Extra Napraforgó-Repce készítményt itt is előszeretettel alkalmazzák 1,5 kg dózisban, a jól hasznosuló tápelem-arányok miatt. Ebben a makroelemek 10–5–15 százaléknyi mennyiségben vannak jelen, mellettük magnézium, kén, réz, bór, vas, mangán, molibdén és cink szerepel kelát formában. A magnézium elősegíti a fotoszintézist, a kén növeli az olajtartalmat, a bór a terméskötődést támogatja. A virágzás előtti permetezésbe még kerül egy kis keserűsó, bórral kiegészítve. „Mindez tényleg nem jelent többet 5–6 ezer forint plusznál” – állítja Keresztes Zsolt. Kukorica esetén a cinkre koncentrálnak, ebből 700 grammot juttatnak ki 5–7 leveles korban, általában Zintrac készítményben.
A cink alapvetően a bibeszálak hosszát, életképességét befolyásolja, aszály idején javítja a termékenyülést a csővégeken. Kiadása 2–3 ezer forinttal dobja meg a termelési költséget, miközben 5–10 mázsás különbségeket lehet mérni a terméseredményben. Légköri aszály esetén azonban mindegy, milyen hosszú a bibe, ha beszárad. Tavaly sem a talajból táplálva, sem a korai lombtrágyázással nem lehetett a kukoricán érdemben segíteni. Kevesebbet termett, mint a napraforgó: 3,7 tonnát. Hogyan válasszak? Lombtrágyákból nagy a kínálat a piacon. Alaposan meg kell nézni, hogy mit vásárolunk, mennyi hatóanyagot kapunk a pénzünkért. Nehezíti a döntést, hogy az egyes gyártók eltérő mértékegységben és eltérő kémiai formában adják meg a termék hatóanyag-tartalmát. A jó döntéshez ismerni kell a javasolt hektárdózist, ez alapján tudjuk kiszámolni, hogy valójában mennyibe kerül egy hektár kezelése – int Térmeg János szaktanácsadó. Egy profi készítményben a megfelelő elemek a megfelelő arányban vannak jelen, ami azt jelenti, hogy a gyártó figyelembe veszi a szinergista-antagonista hatásokat, továbbá azt, hogy egyik elem mennyisége se limitálja a másik felszívódását. Alapelvárás, hogy olyan – több tápelemet tartalmazó – készítményt használjunk, amelynek magas a hatóanyag-tartalma, esőálló és tapadást fokozó adalékot tartalmaz. Emellett jól keverhető különböző növényvédő szerekkel. Érdemes tudni, hogy a nem formulázott termékek felvételi üteme intenzív, de rövid ideig biztosítanak ellátást, a formulázottak pedig hosszabb ideig hatnak, de kisebb intenzitással. „Az oxid, karbonát formában lévő tápelemek kevésbé hatékonyak, mint a sóformában lévők.
A leghatékonyabbak pedig a kelát formában lévők. A formulázás a műtrágyák növényvédő szerrel való keverhetőségét is meghatározza”
– mutat rá Czinege Erik, a Kwizda szakembere. Lényeges szempont a lombtrágya és a belőle készült permetlé kémhatása is. Ha ez túl alacsony, nagyobb az esélye, hogy a növényvédő szerrel kicsapódik a lombtrágya. Az alacsony kémhatás a növényvédő szerek hatékonyságát is csökkentheti. A szakember kiemeli, hogy ma már léteznek olyan biostimuláns lombtrágyák, amelyek természetes eredetű növényi hormonokat tartalmaznak. Ezekkel javítani lehet a növény stressztűrő képességét, egészségét. „Tapasztalatom szerint átlagosan 5–10 százalékos terméstöbbletet lehet lombtrágyázással elérni. Ha ennél nagyobb számokat hallunk, azt fogadjuk fenntartással! Viszont legyen fülünk arra, ha a minőség vagy a tárolhatóság javulását ígérik. Ez már reális elvárás egy lombtrágyával szemben”
– int Czinege Erik.     A lombtrágyázás előnyei 1. a tápelem-felvételt gátló tényezők nagy része elkerülhető 2. a növények fejlődési ütemének megfelelően adagolható 3. hatása gyors, közvetlen 4. a harmonikus ellátásnak köszönhetően javul: – a stressztűrő képesség – a fajlagos vízfelhasználás – a növény-egészségügyi állapot – emelkedik a termésátlag, javul a minőség 5. olcsó, mert a növényvédelmi munkákkal egy menetben végezhető

Szilázsnak, szenázsnak, legelőnek és szénának egyaránt jó ez a cirokféle, emiatt tejelő tehenészetekben is érdemes számolni vele. Sokan rétiszéna vagy lucernaszéna pótlására használják. Mások csak a kukoricabogarat tartanák vele távol – megtörve a silókukorica monokultúráját.